Nem sokan hullajtanak könnyeket Iránban az ország északnyugati részén helikopter-balesetben vasárnap meghalt Ebrahim Raiszi elnökért. A rendszer híveinek televízióban bemutatott siratásai ellenére a visszafogott gyász egész Iránban érezhető volt.
Az élet nem állt meg, a boltok nem zártak be, a közösségi médiában gúnyos megjegyzésekkel illették az „elnyomás arcának” tekintett Raiszit, sőt titokban itt-ott még petárdát is durrantottak. Nem csoda, hiszen a 2021-ben megválasztott Raiszi rövid elnöksége alatt keményvonalas irányt vett az iráni politika. Elődje, Hasszán Rohani nyolc évében Teherán kereste az enyhülést a Nyugattal, aminek eredményeképpen 2015-ben alkut kötött az iráni nukleáris programról. Rohani részben ezért nyerhetett másodszor is 2017-ben, méghozzá épp Raiszivel szemben, és úgy tűnt, a Közel-Kelet békésebb jövő felé indulhat el.
A teheráni rezsim 2021-ben viszont semmit sem bízott a véletlenre, az Ali Khamenei legfőbb vallási vezető kiszemeltjének és hű szövetségesének tartott Raiszi a riválisai eltiltásával és alighanem csalással győzött. Az idei márciusi parlamenti választáson pedig az 1979-es iszlám forradalom óta először zárták ki teljesen a mérsékelt és a reformista politikusokat, a szavazási részvétel rekordalacsony, 41 százalékos volt.