Úszóként verhetetlen volt, Tarzanként örökké él – Johnny Weissmüller a világ dzsungelében
A száz évvel ezelőtti párizsi olimpián egy bohókás fickó a 400 m-es gyorsúszás előfutamának a végén mellúszásra váltott, még egy kicsit kapálózott is a közönség szórakoztatására. Ő volt Johnny Weissmüller, a csodaúszó, a 67-szeres világcsúcsdöntő, aki öt olimpiai arany és egy – vízilabdában szerzett – bronzérme után Tarzan-filmek tömegében hódította meg a világot. Elfogyasztott öt feleséget, és nyomorúságos körülmények között halt meg egy mexikói színészotthonban. Százhúsz évvel ezelőtt, 1904. június 2-án született Szabadfalván.
A magyar sajtóban régen is most is „magyar származású úszófenoménként” szokták őt emlegetni. (L. pl. Aradi Újság, 1923. július 25., 168 óra, 2008. augusztus 14.) Pedig egyáltalán nem volt magyar. Eredeti neve Peter Johann Weißmüller, illetve Weissmüller János, Amerikában ékezet nélkül, Weissmuller volt. A 18. században bevándorolt bánáti sváb családba született bele. Földművelő volt az apja, dohánygyári munkásnő az anyja. Szülőfaluját (mely már rég beolvadt Temesvárba) az ő családjában Freidorf néven emlegették, őt Jochannak vagy Hansinak szólíthatták, Jánosként csak a katolikus plébánia anyakönyve ismerhette.
Mindennek azonban igen csekély a jelentősége, hiszen csak fél évet élt az ifjú Weissmüller Magyarországon. A család 1905 januárjában kivándorolt Amerikába. Ott az apja egy ideig bányában dolgozott, aztán letelepedtek Chicagóban. Egy évvel fiatalabb öccse, Peter, aki szintén úszó lett, és olykor másodikként csapott a célba legyőzhetetlen bátyja mögött, már az Egyesült Államokban született.
A kis vézna Johnny 9 éves korában gyermekbénulásban megbetegedett, légzési nehézségekkel küszködött. Az orvosa azt tanácsolta a szülőknek, hogy vigyék úszni a gyereket, az segít a gyógyulásban. Be is dobták a mély vízbe, kapálódzon az életéért. Nagyon ügyesen kapálódzott.