Új kollégánk van a 45 éves HVG-nél: a mesterséges intelligencia
7 perc
2024.06.18. 14:00
2024.06.18. 14:43
Alapjaiban határozza meg a mesterséges intelligencia az újságírás jövőjét. A tartalomgyártást nem szabad átengedni algoritmusoknak, de okosan felhasználva rengeteget segíthet a tényfeltárásban és -ellenőrzésben. Ha végignézzük a technológia fejlődését, láthatjuk, milyen lesz az újságírók munkája a mesterséges intelligenciával, mit nyerhetünk és veszíthetünk a következő évtizedben.
Újságírás nem létezhet technológia nélkül. Létét eleve egy találmánynak, Johannes Gutenberg nyomdájának köszönheti. Igazán naprakész pedig a távírógépek elterjedésével lett, amikor az információt a korábbiakhoz képest szinte azonnal el lehetett juttatni az eseménytől legtávolibb pontokra is. A telekommunikáció további fejlődése is kéz a kézben járt a sajtó egyre hatékonyabbá válásával. A telefon, a fax, majd később az internet az élelmes újságírók számára nélkülözhetetlen eszközzé vált a hírversenyben. A legújabb technológiai újítás a nagynyelvi modelleken alapuló generatív mesterséges intelligencia, amely az egyik tábor szerint forradalmasítja az újságírást, a másik szerint viszont elpusztítja. Hasonlót hallhattunk már az internetről is.
A generatív MI maga az internet szteroidokon, hiszen a ChatGPT-t megalkotó OpenAI, a Google és társai szinte több millió, főként angol nyelvű tartalmat „megetettek” a rendszereikkel, mire képessé vált az embert imitáló beszédre pusztán statisztikai valószínűségekre támaszkodva. Ha pedig úgy tud beszélni, mint egy ember, és elméletileg hozzáférése van az összes nyíltan elérhető internetes forráshoz, akkor akár újságcikkeket is tud írni – gondolhatná bárki.
Az internetről hamar kiderült, hogy kétélű kard. Az újságírás annyiban profitált a fejlődésből, hogy azonnalivá vált a hírszolgáltatás, az online világ a könnyen hozzáférhető információ eddig sosem látott tárháza lett. Ugyanez vált a hátrányára is: a sajtó a hírversenyt az események mind nagyobb területére kiterjesztette, fő erényként a gyorsaságot tekinti, az állítások valóságtartalmának ellenőrzése másodlagossá vált. A 2010-es évek közepére gyakorlatilag eldőlt: a kattintásvadász (clickbait) címekkel operáló, könnyed hangvételű, néha csak egyszerűen hamis tartalmak háttérbe szorítják a szeriőz kiadványokat. Az igazság keresésének útját tehát legalább annyira gátolja az internet, mint ahogy ki is kövezi. Ezt az aspektust muszáj figyelembe venni, ha helyén akarjuk kezelni az újságírás jövőjét talán leginkább meghatározó generatív mesterséges intelligenciát.
A Reuters Institute felmérése szerint a kiadóvezetők 70 százaléka szerint az MI csökkenteni fogja a hírekbe vetett bizalmat. Ők főként a tartalom előállításánál és a hírek szemlézésénél látják a legnagyobb kockázatot. Sarkos példán bemutatva: amikor a Google chatbotjától, a Bardtól megkérdezték, hány darab követ kell naponta megennie egy embernek, akkor azt válaszolta: a UC Berkeley tudósai szerint legalább egyet. A közlés forrása az Onion.com volt – egy szarkasztikus álhíroldal, hasonló a magyar Hírcsárdához. Ez is mutatja, milyen veszélyei lehetnek, ha az MI állításait készpénznek tekintik, hiszen az olyan emberi sajátosságokkal, mint a szarkazmus, még sokáig nem fog tudni mit kezdeni. Intő jel az is, hogy az úgymond nyílt végű kérdéseknél néha elkezd hallucinálni, és indokolatlanul rossz válaszokat ad – hiszen nem tudja, mit beszél, pusztán statisztikai valószínűségek alapján operál.
A rossz minőségű tartalom robbanásszerű növekedésében valóban megvan a potenciál, hogy aláássa a médiába vetett bizalmat
– mondta a Reuters Institute-nak Christoph Zimmer, a Der Spiegel hetilap egyik vezetője. Úgy véli azonban, hogy ezáltal bizonyos újságok még inkább prémium kiadványként tudják magukat pozicionálni, amivel akár meg is erősíthetik a nimbuszukat.
Az MI-t az újságírói képességeiben való kételkedés miatt a kiadóvállalatok is inkább az adatalapú háttérfolyamatok automatizálására, a célközönség pontosabb szegmentálására, kódolásra, keresőoptimalizálásra használják. Természetesen a technológia még gyerekcipőben jár, hiszen az OpenAI csak 2022-ben tette elérhetővé a ChatGPT első verzióját, azóta pedig rengeteget finomítottak rajta. Okosan használva már most az újságíró személyi asszisztensévé válhat. A sporteseményeket vagy tőzsdei folyamatokat szemléző híroldalak már közel egy évtizede automatizáltak bizonyos feladatokat, leginkább az eredményeket és az árfolyammozgásokat rögzítik és öntik egyszerű szöveges formába.
Ám ahogy az algoritmus alapú „MI-brókerek” sem használhatók megkötések és felülvizsgálat nélkül, a komplexebb gazdasági-pénzügyi folyamatokat sem képes már egymagában megmagyarázni az MI. Az ezeket feltáró újságíró viszont számtalan módon hasznosíthatja: a fentiekhez hasonló, egyszerűbb cikkrészleteket már most megírathat vele néhány adat és utasítás alapján, és minél egyértelműbb és körülhatároltabb a feladat, annál pontosabban fog megbirkózni vele.
A „napi egy kő” jellegű bakiktól eltekintve cikkek és adatok célzott keresésére is használható, azonban nem szabad megspórolni az utólagos ellenőrzést. A HVG-hez hasonló, nagy múltú kiadók számára hasznos lehet licencelni egy olyan MI-alapú szoftvert is, amely a régi fényképeket és újságcikkeket ellátja a releváns címkékkel, hogy a modern szerkesztőségi rendszerekben kereshetővé váljanak.
A ChatGPT 4-es verziót arra is meg lehet kérni, hogy hosszú szövegek vagy akár videók tartalmát összegezze, vagy összehasonlítson két dokumentumot, és a különbségeket listázza. E sorok szerzője például a ChatGPT segítségével ellenőrizte a kormány azon állítását, miszerint az „alapvető jelentőségű vállalatokról” szóló, végül sutba dobott törvénytervezetet a német versenyjogi törvény alapján írták-e (hamar kiderült, hogy nem).
Egy előremutató amerikai kezdeményezés, a Citizenportal.ai az átláthatóbb kormányzati működéstől vezérelve jött létre. A portál összegyűjti és kereshető formában közzéteszi a helyi és megyei közgyűlések, a kongresszus, a szenátus vagy akár a bíróságok üléseiről készült videókat, a felhasználó pedig földrajzi alapon és kulcsszavakra is szűrve keresheti meg az őt érdeklő felvételt, amelyről egy GPT-alapú program leiratot készít, vagy megkeresi a releváns részleteket. Sem helyi, sem országos médiumnak nem áll rendelkezésére annyi erőforrás, hogy ezeket a videókat megkeresse, végignézze és kijegyzetelje – a kezdeményezés tehát végső soron a politikusok alaposabb elszámoltathatóságát teszi lehetővé.
A különböző MI-alapú átíróprogramokkal lerövidíthető az interjúk begépelése, és ilyen funkciója már a Microsoft Wordnek is van, de léteznek szofisztikáltabb megoldások is, amelyek közül többnek van magyar nyelvű támogatása is. Sokszor hibáznak ugyan, de ez általában a hanganyagban található zajok, a rossz kiejtés vagy amiatt történik, mert egyszerre többen beszéltek. A végeredményt tehát alaposan ellenőrizni kell.
A finn Helsingin Sanomat pedig olyan rendszert fejlesztett Hennibot néven, amely az újságcikkekhez további tartalmi elemeket kínál, valamint nyelvtani és stiláris ajánlatokat is tesz.
A média iránti bizalom csökkenését okozza a „deepfake”, azaz létező személyekről az MI által generált képek és videók rohamos terjedése. Az amerikai szavazók 60 százaléka szerint az MI-alapú eszközök álhíreket fognak terjeszteni az elnökválasztás kampányidőszakában – derült ki az Associated Press hírügynökség által 2023 végén megrendelt kutatásból. A deepfake-eszközök másodpercek alatt képesek hasonló videókat generálni, akár szűk célcsoportokra is, amelyeket aztán politikai riválisok lejáratására lehet használni.
A 2023. őszi szlovák parlamenti választások előtti napokban például a nyugatbarát Progresszív Szlovákia (PS) egyik politikusáról, Michal Simecskáról terjedt el az első pillanatokban teljesen hitelesnek tűnő hanganyag, amelyben arról dicsekszik a Dennik N újságírójának, Monika Tódovának, hogy sikerült elcsalnia a választást romák szavazatainak megvásárlásával. Egy másik felvételen az is elhangzik, hogy emelni akarja a sör árát. Az AFP hírügynökség tényellenőrző részlege mindkét tartalmat hamisnak jelölte meg, azonban mivel a videók a 48 órás kampánycsend alatt jelentek meg, sem a média, sem a politikusok nem tudták érdemben cáfolni azok valódiságát. A Facebook pedig csak a hamis videókat törli automatikusan, így ott is szabadon terjedt. A választást végül a Robert Fico vezette Smer nyerte meg a PS előtt.
Az MI-t az ehhez hasonló kétes eredetű tartalmak azonosítására is fel lehet használni, több vállalat is fejlesztett ilyen szoftvert. A Full Fact AI például angol nyelvű források valóságtartalmát segít ellenőrizni. A Newsroom mögött álló csapat pedig olyan technológiát dolgozott ki, amely politikusok állításait veti össze korábbi nyilatkozatokkal, jogi szövegekkel és újságcikkekkel, és ez alapján ad az igazságtartalmakról értékelést. A tartalom-ellenőrzés mint szolgáltatás egyre nagyobb teret nyer, és segítségével az újságírók ellenőrizhetik a fényképek és videók metaadatait egy központi adatbázisban, ami alapján könnyebb eldönteni, hogy egy adott felvételt manipuláltak-e.
Önmagában már az is sokat elmond egy sajtótermékről, hogy mire használja az MI-t: hazugságok, kitalált történetek terjesztésére, az olvasók és a választópolgárok megvezetésére, vagy éppen ellenkezőleg, új eszközként a tények feltárására és a hatalmasok elszámoltatására. A jövőben is szükség lesz olyan fároszokra, amelyek megvilágítják a sötétséget, amit a demagóg populizmus árnyéka vet a világra. Ezen pedig nem változtathat semmilyen technológiai forradalom.
Nyitókép: HVG-s címlapötletek versenyben – Fotó Túry Gergely