Sok minden történt országban és világban 1979 júniusa óta, mikor a HVG első lapszáma az újságárusokhoz került. Eljutottunk a pártállamból a szabad levegőn keresztül újra a pártállamig, a szovjet szövetségből nyugat felé 360 fokos fordulatot megtéve az oroszbarátságig. „Mintha most visszafele zongoráznánk a ’90-es és ’80-as éveket”.
A HVG45-sorozatban vállaltan szubjektíven dolgozzuk fel az elmúlt négy és fél évtizedet. A HVG szemüvegén keresztül, ahogy mi éltük meg, ahogy mi csináltuk, ahogy mi alakítottuk és ahogy minket alakított. Négy beszélgetés, benne 16 volt és jelenlegi kolléga – főszerkesztők, cégvezető, a címlapok fazonszabászai, újságírók, rovatvezetők, publicisták.
Az első rész
Az első epizódban Martini Noémi két korábbi főszerkesztővel, Lipovecz Ivánnal és Jakus Ibolyával, valamint a lapot jelenleg irányító Gergely Mártonnal és a Világ rovat első emberével, Nagy Gáborral beszélget. Miért nem lett végül a HVG-nek sport rovata, hogy kellett Orbán után nyomozni anno és most, milyen volt a kapcsolata a lapnak Torgyán Józseffel és miért szükséges csokiparány és sült csirke a főszerkesztői szekrényben? Szóba kerül az a bizonyos szeptember 11, ami precízen egybeesett a lapzártával, a moszkvai tudósító poszt, a rendszerváltás káosza, a Nagy Harácsony és a rabruhás Matolcsy, valamint a legendás hatvanpusztai videó készítésének körülményei. Miért kellenek a versenytársak is a hatékony oknyomozáshoz és miért tüntette el a hatalom több évtizedes közterületi jelenlét után a HVG plakátjait az utcákról?
A második rész beszélgetőpartnerei változatos nézőpontokat képviselnek. Szauer Péter 45 évnyi munkaviszony és 35 év vezérigazgatás után adta át idén a stafétát. Nemcsak azt meséli el, hogy milyen levélváltásai voltak a függetlenedés jegyében az 1980-as évek politikai megbízottjaival (“a felvetés újszerű, de nem időszerű”), hanem azt is, hogy miért tartott 7 évig bizonyítani azt, hogy a Nagy Harácsony című 2014-es címlap nem keresztényellenes, illetve azt, hogy mi köze a Postabank-pániknak a hvg.hu megalapításához.
Tóta W. Árpád egy igazi Fidesz-barométer, állapítják meg – s közben szóba kerül egy nagyon furcsa gombafaj, mely egy őt érintő per tárgya lett. Mi az a völkisch, jobboldali woke és a felháborodásipar, hogy néz ki egy “spontán” tüntetés a HVG-székház előtt és mi lett a könyvvel, amelyet Tóta közösen írt Bayer Zsolttal?
Budaházy Árpád a leglehetetlenebb helyeken átadott kéziratokról mesél, valamint sikerkönyvekről és azok szokatlan követelményeiről, Tálas Andrea pedig egyebek között a szabad főszerkesztőválasztást eleveníti fel.
Tartsanak velünk a HVG45 négyrészes videósorozatának második adásában!
