A legjobb megoldást keresi a politikában vagy a gazdaságban? Azonnal felejtse el, és keresse meg a második legjobbat!

5 perc

2024.07.17. 08:05

2024.07.17. 08:22

Tökéletes megoldások gyakran nem léteznek – még jó, hogy közgazdászok is le tudták vezetni, ilyenkor a nyerő ötlet nem megpróbálni a tökéletest hajszolni, hanem kiválasztani a második legjobbat. Azt is bemutatták, hogy aki politikusoknak próbálna tanácsot adni, az biztosan ne a legjobb megoldást keresse, mert mire törvény lesz belőle, úgyis elrontják.

Mindannyian kerültünk már olyan helyzetbe, amikor nem tudtunk igazán jó döntést hozni. Mit tehet a szavazó, aki kormányváltást szeretne, de nem tetszik neki egyetlen ellenzéki párt sem? A nyaraló, aki szeretne tökéletesen fitt testet a strandra, de július közepén már kicsit későn jut ez eszébe? A szakács, akinél nincs ott a recept egy alapanyaga, vagy épp a politikus tanácsadója, aki papíron kiszámolta, mi lenne a jó a gazdaságnak, de tudja, hogy a főnöke ezeket a terveit úgysem engedi át? Szeretünk úgy gondolkozni a világról, mint amiben lehet törekedni valami ideális állapotra, csakhogy valójában tökéletes nem létezik – mit kezdhetünk ezzel?

Egy másik közgazdaság
A közgazdaságtan csak akkor unalmas, ha rosszul magyarázzák el – máris sokkal izgalmasabb lesz, ha kiderül, hogyan érinti a mindennapi életünket. Sorozatunkban fontos közgazdasági elméleteket mutatunk be, azt figyelve, miért fontosak ezek mindannyiunk számára. A sorozat korábbi részeit ide kattintva érik el.

Van egy első ránézésre elég bonyolultnak tűnő fogalom ennek a gazdasági részéről, amit a tankönyvek úgy hívnak, hogy a jóléti közgazdaságtan első tétele. E szerint létezik tökéletesen egyensúlyi helyzet, amikor már senkinek az állapotán nem lehet tovább javítani – és ehhez más sem kell, mint az, hogy mindenkinek minden információ a rendelkezésére álljon, senkinek ne legyen egyedül piacbefolyásoló ereje, és egyetlen üzleti döntés se hozzon magával semmilyen előre nem várt és/vagy külső hatást. Abban nyilván a leginkább lelkes idealistákat leszámítva teljes az egyetértés, hogy egy ilyen állapot a tankönyveken kívül nem létezik. A nagy kérdés az: mi a gyakorlatban a teendőnk akkor, ha rájövünk, hogy nem tökéletes a világ?

Dani Rodrik harvardi közgazdászprofesszor írt 2007 nyarán egy postot a blogján (sőt, hogy ennyire 2007 legyen, akkor még weblognak hívta), amellyel jó alaposan belegyalogolt néhány kollégája lelkébe. Azt fejtegette: vannak olyanok a szakmában, akik minden gazdasági kérdésre a legjobb megoldásokat keresik – az ő levezetéseikkel lesznek tele a tankönyvek, az ő elméleteikből kell majd pár évtized múlva az akkori egyetemistáknak vizsgázniuk. És vannak, akik a második legjobb megoldást próbálják megtalálni; a valóságban ők fognak a politikusoknak jó tanácsokat adni, és az ő ötleteikből lesz a gyakorlatban tényleg valami. Pár héttel később kitört a világválság, és kiderült, hogy valóban igaza volt.