Dora Ratjen, mint Imane Helif, nőként nőtt fel és nő akart maradni. De nem engedték neki – interjú Lesi Zoltán költővel
9 perc
2024.08.14. 17:30
A párizsi olimpia ökölvívóversenye miatt kirobbant botrány nyomán érdemes felidézni az 1936-os berlini olimpiát. A nácik a zsidó származású Gretel Bergmann helyett egy olyan magasugrót indítottak a náci Németország színeiben, akit később megfosztottak a díjaitól, mert férfinek nyilvánították. Dora Ratjen később Heinrich Ratjenként élte le az életét. A két versenyző közös történetéről Magasugrás címmel írt verseskötetet Lesi Zoltán, vele beszélgettünk arról, hogyan kezelte a sajtó a sztorit.
HVG: Mennyire állítható párhuzamban Dora Ratjen és a 2024-es párizsi olimpiát felkavaró algériai ökölvívó, Imane Helif története?
Lesi Zoltán: Nagyon hasonló a helyzet a médiacirkusz szempontjából. Az viszont különbözik, hogy a harmincas években a médiának nem volt ekkora hatalma, mint most. Most többszintű, többrétegű reakciók születnek, azonnal lehetett tudni, hogy távol az eseményektől, az érintettektől, és a hiteles információktól a világ másik végén mit gondolnak az emberek. Ez nagyon nyomasztó. Az 1936-os olimpián kevés jelent meg, igaz, Dora Ratjen ügye nem akkor eszkalálódott, hanem az 1938-as bécsi Európa-bajnokság után. Akkor igazoltatta ugyanis egy rendőr a magdeburgi vasútállomáson, feltűnt neki hogy mennyire férfias, annak ellenére, hogy női ruhában jár. Az igazoltatás után, a korabeli viszonyoknak megfelelő szexteszten esett át, és ez után tiltották el a versenyzéstől.
HVG: A berlini olimpián még nem voltak kételyek, viták?
L. Z. : A berlini olimpiának a modern olimpia történetében különleges jelentősége van. A megnyitóceremónia grandiózus volt, megemelte a jelentőségét a versenyeknek, nagy volt a politikai, diplomáciai tétje is annak, ami az olimpia alatt folyt. Ez volt az az olimpia, amelyen bevezették az úgynevezett szextesztet is. Nagy visszhangot keltett ugyanis, hogy Zdenek Koubek cseh atléta egy évvel korábban átoperáltatta magát (korábban Zdenka Koubkova néven versenyzett). Ő volt az első interszexuális sportoló, aki felvállalta a helyzetét.
HVG: Szóval már benne volt a levegőben a téma, és Dora Ratjen mégis rajthoz állhatott 1936-ban magasugrásban.
L. Z. : Ratjen nem is vehetett volna részt az olimpián, Gretel Bergmannak kellett volna rajthoz állnia, de nem engedték meg, mert zsidó volt. Hogy mit tudtak valójában a helyette indított Dora Ratjenről, azt csak abból tudjuk rekonstruálni, ami a korabeli sajtóban megjelent. Az olimpia ideje alatt nem adták jelét annak a német hatóságok, hogy bármi probléma lenne vele.
Gretel Bergmann írt egy könyvet (Én voltam a zsidók nagy reménysége címmel), ő említi, hogy feltűnő jelenség volt Dora Ratjen, hogy kérdések merültek fel vele kapcsolatban. De a korszak általában tele volt kérdésekkel, gyanakvással. Eleve az a tény, hogy nők indulhattak a versenyeken, már nagy jelentőséggel bírt, és feszültségeket szült. Az ezerkilencszázas évek elején csak fokozatosan engedélyezték a nők jelenlétét, az atlétikában például csak 1928-tól.