Trump, a pereskedés művésze: élet a több ezer bírósági ügy és történelmi vádak árnyékában
17 perc
2024.10.22. 17:30
Donald Trump nevét nemcsak sok ingatlanüzlete és politikai karrierje tette híressé, hanem az a több ezer peres ügy is, amelyekbe az elmúlt évtizedekben keveredett. Ezek sokszor kétes üzleti manőverek, máskor például szexuális zaklatás vagy becsületsértés vádja miatt indultak ellene. Trump nemcsak perei számával rekorder az amerikai elnökök közt, hanem történelmet írt azzal is, hogy ő az első amerikai elnök, akit büntetőügyben ítéltek el. Nagy csalások című sorozatunk legújabb cikke.
„Én nagy léptékben gondolkodom. Mindig is azt tettem. Számomra minden egyszerű: ha már úgyis gondolkodom, akkor miért ne legyek nagy léptékű?” – fogalmazott egy alkalommal Donald Trump önmagát jellemezve.
A pereit illetően pedig tényleg nem akármilyen léptékekről beszélhetünk: az 1970-es évektől 2016-os elnökké választásáig Donald Trumpnak és vállalkozásainak több mint 4000 jogi ügye volt az Egyesült Államok szövetségi és állami bíróságain. Nem elírás, négyezer! Például kaszinói engedély nélküli működtetése, millió dolláros ingatlanügyek, személyes rágalmazási perek és több mint 100 üzleti adóper. Több esetben szexuális zaklatással és szexuális erőszakkal is vádolták, az egyik ilyen, E. Jean Carroll-lal szembeni ügyben polgári jogi felelősségre is vonták, és tetemes kártérítést kellett fizetnie.
Az 1970-es évek óta 26 nő vádolta nyilvánosan Trumpot nemi erőszakkal, beleegyezés nélküli csókolózással és tapogatással; azzal, hogy nők szoknyája alá nézett; és besétált meztelen tizenéves szépségverseny-résztvevők öltözőjébe. Trump a médiának és a közösségi médiának nyilatkozva számtalanszor erkölcstelen megjegyzéseket tett nőkre, becsmérelte testüket és személyüket általában.
2016 októberében, két nappal a Hillary Clintonnal folytatott második elnökjelölti vita előtt előkerült egy 2005-ös titkos hangfelvétel, amelyen Trump azzal hencegett, hogy gyakran a nők beleegyezése nélkül is simán megcsókolja és tapogatja őket, mondván, hogy „ha sztár vagy, hagyják, hogy megtedd. Bármit megtehetsz, … megfoghatod a puncijukat.” Az eset hatalmas felháborodást váltott ki, és – mint minden Trump körül – óriási médiavisszhangot kapott, majd ez vezetett politikusként Trump első nyilvános bocsánatkéréséhez is.
2015-ben Trump ügyvédje, Alan Garten „az amerikai üzleti élet természetes részének” nevezte a pereskedést, ami különösen az ingatlaniparban gyakori. Ez azonban így sem magyarázza a több ezres számot. Trump ugyanis több jogi ügybe keveredett, mint más ingatlanmágnások – Edward J. DeBartolo Jr., Donald Bren, Stephen M. Ross, Sam Zell és Larry Silverstein – együttvéve.
Nemcsak vállalkozóként, de elnöksége alatt és után is jogi ügyek tömkelegét generálta, melyek közül némelyik történelmi jelentőségű.
2023 januárjában egy szövetségi bíró úgy jellemezte őt, mint „termékeny és kifinomult pereskedőt, aki ismételten arra használja a bíróságokat, hogy bosszút álljon politikai ellenfelein”.
A bosszú minden bizonnyal a róla készült és a napokban bemutatott életrajzi film alkotóit sem kerüli majd el. Trump ígérete szerint perek garmadát fogja a The Apprentice – A Trump-sztori készítőire zúdítani, akiket a film megtekintése után emberi söpredéknek nevezett. A történet Trump életét a 70-es évektől 1986-ig, a Trump: Az üzletkötés művészete (The Art of the Deal) című könyvhöz készített első interjúig mutatja be, mentorával, Roy Cohn ügyvéddel való kapcsolatára fókuszálva. A pletykák szerint azonban nem is a rengeteg zsarolási ügy, szüleivel, testvérével, feleségével való filmbeli bánásmód és más erős jelenetek ütötték ki Trumpnál a biztosítékot, hanem az, ahol zsírleszívást végeznek rajta. Jól értesültek szerint ez azért érintette érzékenyen, mert e beavatkozás után romlott meg a házassága első feleségével, Ivanával. Állítólag Ivana plasztikai sebésze végezte rajta a műtétet, amely után Trumpnak óriási fájdalmai voltak, ráadásul az eredménnyel sem volt elégedett. Érdemes tehát felkészülnie a perekre Ali Abbasi rendezőnek, Gabriel Sherman forgatókönyvírónak, valamint a film más alkotóinak és producereinek is.
Van azonban Donald Trumpnak négy most zajló bírósági ügye, amelyekről úgy tűnt, akár az elnökválasztásra is hatással lehetnek. Először ezt a négy ügyet mutatjuk be, aztán kitérünk néhány jelentősebb korábbi perére is.
Támadás a Capitolium ellen
A bíróságnak ebben az ügyben azt kell eldöntenie, hogy Trump törvénytelen összeesküvést szított-e, hogy megváltoztassa a 2020-as elnökválasztás eredményét, miután vereséget szenvedett a demokrata párti Joe Bidentől. A szövetségi ügyészek azt állítják, hogy nyomást gyakorolt állami tisztviselőkre az eredmények megfordítása érdekében, tudatosan hazugságokat terjesztett választási csalásról, és megpróbálta kihasználni a 2021. január 6-i Capitolium elleni támadást, hogy késleltesse Biden győzelmének hitelesítését, és hatalmon maradjon.
Mint ismert, Trump 187 percig tétlenül figyelte, ahogy a hívei előtt elmondott, gyújtó hangvételű beszéde után az emberek megrohamozzák az amerikai törvényhozás székhelyét, pedig megállíthatta volna az eseményeket.
Emiatt négy bűncselekménnyel vádolják, köztük az Egyesült Államok megtévesztésére irányuló összeesküvéssel és az állampolgárok jogai elleni összeesküvéssel. Lázadással vagy lázadás elősegítésével nem vádolják.
Azonban biztos, hogy az ügy nem zárul le a választásokig, sőt, úgy tűnik, egyhamar az után sem.
Trump ugyanis fellebbezett, azt állítva, hogy elnökként széles körű mentelmi jog vonatkozott rá. Precedensként egy 1982-es ügyre hivatkozik, amely polgári ügyekben elismeri a mentelmi jogot. Az alsóbb fokú bíróságok elutasították Trump fellebbezését, de a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy Trump részleges mentelmi jogot élvez a hivatali ideje alatt történtekre.
Az ügyészek augusztusban ezért módosított vádiratot nyújtottak be, hogy megpróbálják megkerülni a Legfelsőbb Bíróság döntését. Azzal érvelnek, hogy Trump magánemberként és nem elnökként cselekedett, amikor megpróbálta befolyásolni a választásokat, azaz tettei nem minősülnek hivatalos cselekménynek. Trump tagadja a vádakat, és azt állítja, hogy a Biden-kormányzat áll a vádemelés mögött.
Képek
Érdekesség, hogy ha Trump megnyeri az elnökválasztást, elméletileg kegyelmet adhat magának, vagy elrendelheti az összes vádpont ejtését. Amennyiben viszont alulmarad Kamala Harrisszel szemben, akár börtönbe is kerülhet.
Ha elítélik, elvileg az Egyesült Államok megtévesztésére irányuló összeesküvés pénzbírsággal vagy öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható; hivatalos eljárás akadályozása pénzbírsággal vagy 20 évig terjedő börtönnel; míg az amerikaiak jogai elleni összeesküvés pénzbírsággal, akár 10 év börtönnel, vagy mindkettővel büntethető – szedte össze a BBC.
Azonban csak elvileg, ugyanis, még ha el is ítélik, akkor sem valószínű, hogy Trump valóban börtönbe kerülne, egy ilyen bírósági ítélet ugyanis eddig ismeretlen területre vezetné az Egyesült Államokat.