The Times: Lehet, hogy Giorgia Meloni Európa új királynője?

Neue Zürcher Zeitung

80 év elteltével sem sikerült egyértelműen tisztázni, mi is volt Kasztner Rezső, amikor kijárta a náciknál, hogy hatalmas váltságdíj, állítólag 8,7 millió svájci frank fejében kiengedjenek majdnem 1700 üldözöttet. Vagyis hogy hős volt-e, netán gonosztevő, vagy legjobb esetben is a német hóhérok naiv kiszolgálója. Mindenesetre az biztos, hogy a végén az érintettek Bergen-Belsen érintésével eljutottak Svájcba, az ígéret földjére. A két szerelvény begördült a világtörténelembe.

Kasztner – írja Peter Ballog, aki Baselben a zsidó-keresztény program projektvezetője – úgy tárgyalt a nemzetiszocialisták képviselőivel, hogy egyfolytában fenyegette: őt is deportálják. A túlélők nem győzik dicsérni bátorságát és elszántságát. A bírálók, köztük Hannah Arendt ezzel szemben azzal vádolják, hogy eladta a lelkét az ördögnek.

Az nem kétséges, hogy egyenlőtlen helyzetből tárgyalt, és társaival együtt mégis feltűnő sikereket ért el. Jól jött neki, hogy 1944 nyarán a német vezetés már messze nem volt egységes a „végső megoldás” ügyében. Eichmann gőzerővel dolgozott a magyar zsidók elhurcolásán, Himmler viszont azt remélte, hogy meg tudja osztani az amerikaikat és az oroszokat, sőt esetleg zsidók elengedésével különbékét köthet az USA-val.

Egy svájci történész, Nicolas Bussard cáfolja, hogy Kasztner megszedte volna magát a megállapodáson. Ám Izraelben annak idején kollaborálással vádolták meg. A Legfelsőbb Bíróság felmentette, de gyakorlatilag persona non grata lett új hazájában. 1957-ben azután egy szélsőséges a nyílt utcán lelőtte.

A NZZ cikke idéz egy izraeli szerzőt: Nadav Kaplan az okról azt mondja idén megjelent könyvében, hogy nem kizárt: a belbiztonsági szolgálat, a Shin Bet ölette meg, mert Kasztner tudta, hogy azt szoros kapcsolat fűzi a hatalmon lévő, baloldali Mapai Párthoz.