Magyarország az orosz földgáz legnagyobb neppere lett a régióban

Elégedetten koccinthatott az Orbán-kormány több tagja is szilveszterkor, hiszen 2025 első napjától olyan helyzet alakult ki a földgáz régiós piacán, amilyenért egy évtizede módszeresen dolgoztak. Az ukrán tranzit leállítása után immár egyetlen gázvezeték maradt, amelyen orosz gáz érkezhet Európába: az, ami Szerbia felől Kiskundorozsmán keresztül vezet az unió szívébe. Ez pedig hatalmi pozíció, nemcsak gazdasági haszonszerzés, hanem politikai érdekérvényesítés szempontjából is.

A HVG által megkérdezett energetikai szakértők egyöntetűen megerősítették: a pillanatnyi helyzet valóban értékelhető úgy, hogy beértek a kormány stratégiai lépései. Az Orbán-kormány – minden morális kételyt sutba vágva – fenntartotta az orosz kapcsolatokat, sőt erősítette is: az uniós intelmek ellenére Magyarország nemhogy csökkentette volna, hanem még növelte is a vásárolt orosz földgáz mennyiségét. A határokon átnyúló vezetékhálózat kiépítése ugyan uniós projekt volt, de Orbánék ezúttal a magukévá is tették azt. A 2010-es évek eleje óta pedig – keményen belenyúlva a tulajdonviszonyokba – tudatosan építettek ki olyan tároló- és kereskedelmi kapacitásokat, amelyek hol közvetlenül az állam vagy az állami vállalatok, hol a kormányhoz közeli piaci szereplők gazdagodását szolgálták.

Az állami MVM 2012-ben határkeresztező kapacitásokat engedett át két magánkereskedő cégnek, a német E.Onnak és a kormányhoz közel álló MET-nek, ami leginkább utóbbit juttatta jelentős haszonhoz, majd 2013-ban az MVM bő 250 milliárd forintért megvásárolta az E.On magyarországi gázüzletágát, vagyis magát a kereskedőcéget és öt gáztárolót. A MET-ről ma már elmondható, hogy energiaügyi minisztert is adott az Orbán-kormánynak Lantos Csaba személyében.

„Tény, hogy a mostani felállás Magyarország szempontjából nagyon szerencsés, a gázkereskedelem központja valóban áttevődött hozzánk a régióban”

– mondja Pletser Tamás, az Erste Bank gáz- és olajpiaci elemzője. Magyarországnak egyrészt van egy hosszú távú szerződése az orosz Gazprommal, amelynek alapján évente 4,5 milliárd köbméter gáz érkezik Oroszországból. Ennek egy része eddig is délről, a Török Áramlat vezetéken keresztül jött, de most már az egésze Szerbián keresztül áramlik az országba. A szerb–magyar határkeresztező kapacitás 8,5 milliárd köbméter, és az adatok azt mutatják, hogy ezt a két ország ki is használja.

A beérkező földgáz egy része továbbmegy Szlovákiába és Ukrajnába, sőt immár Ausztriába is, illetve Szerbia is magyar tárolókat bérel, tehát időnként visszafelé is áramlik a molekula. Ennek a gázmennyiségnek a nagyobb része Oroszországból származik, de természetesen nem kizárólag orosz gázról van szó, időnként katari, török vagy éppen horvát eredetű energia érkezik a Török Áramlaton. A lényeg, hogy ami a határon belépve továbbhalad vagy visszakerül Szerbiába, annak a tranzitköltsége-tárolási díja alapvetően az MVM, a magyar állam, illetve jellemzően magyarországi gázkereskedők bevételeit gyarapítja.