Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Miután januártól leállt a nyersanyag tranzitja Ukrajnán keresztül, már csak Kiskundorozsmán át Szerbiából érkezhet Európába orosz gáz, amelyet a Moszkvával és az Gazprommal baráti viszonyt ápoló Magyarország oszthat szét.
Elégedetten koccinthatott az Orbán-kormány több tagja is szilveszterkor, hiszen 2025 első napjától olyan helyzet alakult ki a földgáz régiós piacán, amilyenért egy évtizede módszeresen dolgoztak. Az ukrán tranzit leállítása után immár egyetlen gázvezeték maradt, amelyen orosz gáz érkezhet Európába: az, ami Szerbia felől Kiskundorozsmán keresztül vezet az unió szívébe. Ez pedig hatalmi pozíció, nemcsak gazdasági haszonszerzés, hanem politikai érdekérvényesítés szempontjából is.
A HVG által megkérdezett energetikai szakértők egyöntetűen megerősítették: a pillanatnyi helyzet valóban értékelhető úgy, hogy beértek a kormány stratégiai lépései. Az Orbán-kormány – minden morális kételyt sutba vágva – fenntartotta az orosz kapcsolatokat, sőt erősítette is: az uniós intelmek ellenére Magyarország nemhogy csökkentette volna, hanem még növelte is a vásárolt orosz földgáz mennyiségét. A határokon átnyúló vezetékhálózat kiépítése ugyan uniós projekt volt, de Orbánék ezúttal a magukévá is tették azt. A 2010-es évek eleje óta pedig – keményen belenyúlva a tulajdonviszonyokba – tudatosan építettek ki olyan tároló- és kereskedelmi kapacitásokat, amelyek hol közvetlenül az állam vagy az állami vállalatok, hol a kormányhoz közeli piaci szereplők gazdagodását szolgálták.
Az állami MVM 2012-ben határkeresztező kapacitásokat engedett át két magánkereskedő cégnek, a német E.Onnak és a kormányhoz közel álló MET-nek, ami leginkább utóbbit juttatta jelentős haszonhoz, majd 2013-ban az MVM bő 250 milliárd forintért megvásárolta az E.On magyarországi gázüzletágát, vagyis magát a kereskedőcéget és öt gáztárolót. A MET-ről ma már elmondható, hogy energiaügyi minisztert is adott az Orbán-kormánynak Lantos Csaba személyében.
„Tény, hogy a mostani felállás Magyarország szempontjából nagyon szerencsés, a gázkereskedelem központja valóban áttevődött hozzánk a régióban”
– mondja Pletser Tamás, az Erste Bank gáz- és olajpiaci elemzője. Magyarországnak egyrészt van egy hosszú távú szerződése az orosz Gazprommal, amelynek alapján évente 4,5 milliárd köbméter gáz érkezik Oroszországból. Ennek egy része eddig is délről, a Török Áramlat vezetéken keresztül jött, de most már az egésze Szerbián keresztül áramlik az országba. A szerb–magyar határkeresztező kapacitás 8,5 milliárd köbméter, és az adatok azt mutatják, hogy ezt a két ország ki is használja.
A beérkező földgáz egy része továbbmegy Szlovákiába és Ukrajnába, sőt immár Ausztriába is, illetve Szerbia is magyar tárolókat bérel, tehát időnként visszafelé is áramlik a molekula. Ennek a gázmennyiségnek a nagyobb része Oroszországból származik, de természetesen nem kizárólag orosz gázról van szó, időnként katari, török vagy éppen horvát eredetű energia érkezik a Török Áramlaton. A lényeg, hogy ami a határon belépve továbbhalad vagy visszakerül Szerbiába, annak a tranzitköltsége-tárolási díja alapvetően az MVM, a magyar állam, illetve jellemzően magyarországi gázkereskedők bevételeit gyarapítja.
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Az együttműködés fontosságát hangsúlyozta Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök is a pénteki alaszkai orosz-amerikai csúcs után tartott sajtótájékoztatón, ám részleteket egyikük sem árult el. Trump viszont már Vlagyimirnek hívja a „nagyszerű politikusnak” nevezett orosz vezetőt.
A szakemberek érdeklődve figyelték, miként viselkedik az amerikai és orosz elnök a tárgyalásuk előtt.