Még a megelőző évek mércéjével mérve is zűrzavaros, egyszersmind tragikus volt 2024 a fegyveres konfliktusok szempontjából.
2024-ben 25 százalékkal nőtt, és világszerte a 220 ezret is meghaladta a politikai erőszak halálos áldozatainak száma. Minden nyolcadik ember volt kitéve fegyveres konfliktus hatásainak, közülük az ENSZ adatai szerint 120 millió ember kényszerült elhagyni az otthonát. A párhuzamosan zajló konfliktusok száma a második világháború vége óta példátlan, félszázas magasságba emelkedett.
Az IISS (The International Institute for Strategic Studies) kutatása szerint a minden szempontból rekordmagas számok mellett az is különösen aggasztó, hogy az eddig domináns klasszikus polgárháborúk rendre nemzetközivé válnak és szétterjednek. A stratégiai érdekeiket követő hatalmak vagy nemzetközi fegyveres csoportok ugyanis sokszor belefolynak a helyi konfliktusokba. Különösen igaz ez Afrika és a Közel-Kelet bukott államaira, például Szíriára, Malira vagy Nigerre.
A legnagyobb geopolitikai súlya továbbra is az orosz–ukrán háborúnak van, amely egyszersmind a legvéresebb is.
Fontos volna a változás, mert aggasztó állapotban vannak a gyerekek, ezért a Bethesda Kórház szakemberei közös, családi képernyőcsökkentési programot dolgoztak ki. Nagy Péter gyerekpszichiáterrel beszélgettünk.
Az izraeli légicsapások egy névtelenséget kérő Hamász-forrás szerint teljesen szétverték a terrorszervezetet, és mostanra nincs senki, aki újra tudná azt szervezni.
Donald Trump elnök katasztrófa sújtotta övezetté nyilvánította az érintett térséget.
Tovább folytatódik a harc az egykori szövetségesek között.
Majdnem két évtizeden át próbálkozott egy házaspár azzal, hogy saját gyerekük lehessen, de a férfi betegsége miatt ez sosem jött össze. Amerikai kutatóknak azonban sikerült csodát tenniük.
