Még a megelőző évek mércéjével mérve is zűrzavaros, egyszersmind tragikus volt 2024 a fegyveres konfliktusok szempontjából.
2024-ben 25 százalékkal nőtt, és világszerte a 220 ezret is meghaladta a politikai erőszak halálos áldozatainak száma. Minden nyolcadik ember volt kitéve fegyveres konfliktus hatásainak, közülük az ENSZ adatai szerint 120 millió ember kényszerült elhagyni az otthonát. A párhuzamosan zajló konfliktusok száma a második világháború vége óta példátlan, félszázas magasságba emelkedett.
Az IISS (The International Institute for Strategic Studies) kutatása szerint a minden szempontból rekordmagas számok mellett az is különösen aggasztó, hogy az eddig domináns klasszikus polgárháborúk rendre nemzetközivé válnak és szétterjednek. A stratégiai érdekeiket követő hatalmak vagy nemzetközi fegyveres csoportok ugyanis sokszor belefolynak a helyi konfliktusokba. Különösen igaz ez Afrika és a Közel-Kelet bukott államaira, például Szíriára, Malira vagy Nigerre.
A legnagyobb geopolitikai súlya továbbra is az orosz–ukrán háborúnak van, amely egyszersmind a legvéresebb is.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
