Hiába gáncsolja az USA a kínai mesterséges intelligencia fejlesztését, Peking most túljárt Trumpék eszén

Érdemes-e a drága nyugatira költeni, ha itt az olcsó kínai? Mivel a mesterséges intelligenciáról (MI) van szó, az első tőzsdei válasz falrengető volt: az MI-hez szükséges nagy teljesítményű számítógépes chipek, azaz a grafikai processzorok (GPU) piacvezető gyártója, az amerikai Nvidia tőzsdei értéke átmenetileg 17 százalékkal csökkent, az amerikai techcégek értékét jelző Nasdaq index a múlt hét elején egybillió dollárral, majdnem 400 ezermilliárd forinttal csúszott lejjebb (az előző heti 32,5 billióról). Azóta kissé magukhoz tértek az árfolyamok.

A megrázkódtatást egy eddig csak szakmai körökben ismert kínai startup, a DeepSeek okozta azzal, hogy olyan MI-modellt mutatott be, az R1 nevű chatbotot, amely legalábbis felveszi a versenyt az amerikai vetélytársak termékeivel, ráadásul ingyenes. Igaz, a dologban nem az a fontos, hogy ingyen hozzáférhető. Ezt a ChatGPT-ről ismert amerikai OpenAI cég és mások is lehetővé teszik, ha esetleg korlátozásokkal is. A szenzáció az, hogy a DeepSeek modelljénél a fejlesztés nagyságrendekkel olcsóbb lehetett, mint a nyugati konkurenciánál. És ez pont azokban a napokban derült ki, amikor az új amerikai elnök és új barátai, a nagy techvállalkozók Stargate néven hatalmas, 500 milliárd dolláros MI-fejlesztési programot harangoztak be. Hát ezért a kérdés: érdemes-e a drága nyugatira költeni, amikor a kínai olcsóbb?

A DeepSeek nem a semmiből robbant be; néhány éve már fejlesztgeti MI-megoldásait. Szakmai körökben ezeket eddig is komolynak tartották, és a mostani változatok – nem meglepő módon – a korábbiak alapján készültek. Akkor miért épp most emlegetnek többen Szputnyik-pillanatot? Valóban olyan lenne a helyzet, mint 1957-ben, amikor a hidegháborús fegyverkezési verseny közepette az Egyesült Államok azzal szembesült, hogy az első műholdat a Szovjetunió állította pályára? Annyi bizonyos, hogy az MI-nek hamarosan katonai jelentősége is lesz, ráadásul nem ez lenne az egyetlen terület, ahol a kínai hadsereg előbb-utóbb technikában is az USA szintjén mozog.

A mostani tőzsdei felfordulásban ugyanakkor annak is lehetett egy kis szerepe, hogy az Nvidia részvényeit mind többen túlárazottnak tartották, és a kínai hír pusztán alkalom volt az esedékes korrekcióra. A kínai konkurencia megjelenése most nyilván a Stargate program miatt is feltűnőbb, és azért is telibe találhatott, mert amikor Donald Trump újult erővel vív gazdasági háborút Kína ellen, csattanósan kiderült, mennyire korlátozottak az eredményei már annak az embargónak is, amelyet még Biden elnök idején vezettek be. Akkor előbb az MI-fejlesztéshez fontos legkorszerűbb processszorok, a H100 GPU-k kivitelét tiltották meg. Ehelyett az Nvidia csak a gyengébb típust (H800) adhatta el Kínában, aztán azt is letiltották, és maradt a még inkább lebutított változat (H20). A DeepSeek munkáját azonban ez nemigen hátráltatta (lásd alább Magasan szálló című keretes írásunkat).