Forint vagy deviza: az itt a kérdés az állampapírok kamatának drámai csökkenése után
Felülírhatja a hozamvadászatot a forint árfolyama körüli bizonytalanság, amikor az eddigi állampapíros befektetők döntenek: forintban vagy devizában takarékoskodjanak-e tovább.
Meghazudtolta a közgazdasági alapvetéseket az elmúlt időszak, amikor a kockázatmentes prémium lakossági állampapírokon lehetett a legnagyobb, ráadásul adómentes hozamot fogni. Nem csoda, hogy a portfóliójukat sokszínűen, eltérő rizikójú eszközökben tartó nagybefektetők is ide csoportosítottak át: százmilliókkal szálltak be az infláció felett fix kamatprémiumot fizető papírokba. Ha ezt részben hitelből tették, még akkor is megérte nekik. Csakhogy az eddig oly vonzó papírok az idén folyamatosan átárazódnak, ahogyan lejárnak a kamatperiódusok.
A változás drámai: a következő időszakban az eddigi 20 százalék közelinek a negyedére-ötödére esik a hozam, ami voltaképpen visszatérés a normalitáshoz. Ám előbb több mint másfél ezermilliárd forintnyi kamatot fizet ki az állam. S még ennél is több pénz szabadulhat fel, mert „az észszerűen döntő befektetők a kamatfizetés után kiszállnak ezekből a kötvényekből, hogy magasabb hozamú célpontokat keressenek” – jósolja egy alapkezelő. Makrogazdasági szempontból nem is lenne hosszan fenntartható a kiugró hozam; egy állam nem fizethet tartósan magasabb reálhozamot a papírjaira, mint amennyi az adott gazdaság növekedési potenciálja.
A befektetők számára nem nagy érvágás az eddig népszerű prémium állampapírok visszaváltása, miután a kincstár lejárat előtt jellemzően a névérték 99 százalékát adja értük (a befektetési szolgáltatók ennél valamivel kedvezőtlenebb áron veszik vissza). A várhatóan temérdek felszabaduló pénzre szinte mindenki ráugrana: az állam, az ingatlanfejlesztők, a bankok és befektetési szolgáltatók egyaránt a startvonalnál tolonganak. Csakhogy a döntés előtt számos olyan, szokatlan kockázattal kell szembenézni, ami arra késztetheti a befektetőket, hogy ezúttal devizás lehetőséget keressenek, kivédve a forint esetleges további jelentős gyengülését, a hazai inflációs nyomást és vele a forintos befektetések reálhozamának lemorzsolódását.
„Ha a 2026-os országgyűlési választások miatt a gazdaságpolitika a túlzott aktivitás felé mozdul el, a forint erőteljesebben értékelődhet le” – fogalmazza meg árnyaltan Samu János, a Concorde Értékpapír vezérigazgató-helyettese a parttalan kormányzati pénzosztás veszélyét. Az infláció elleni harc szempontjából rizikó a váltás az MNB élén és az idei kamatpolitika – az új elnök, Varga Mihály eddigi pénzügyminiszter a mértékletesség híve, ugyanakkor maximálisan lojális a hatalommal. A legsúlyosabb bizonytalansági tényező azonban a nemzetközi politikai és gazdasági légkör, benne az ukrajnai háborúnak vagy az USA-elnök Donald Trump vámháborújának a kimenetele.