Orbán kivívta a nemzetközi rivaldafényt, de mennyi pénzt hoz haza az arab világból?

Szimbolikus jelentősége is volt annak, hogy december elején a magyar miniszterelnök többek között a 4iG meghatározó tulajdonosával, Jászai Gellérttel együtt tárgyalt az akkor már megválasztott amerikai elnökkel, Donald Trumppal és a világ leggazdagabb emberével, Elon Muskkal. Ez önmagában megnyitotta a kapukat az arab világ minden olyan országában, amely jó kapcsolatokra törekszik az Egyesült Államokkal – magyarázta egy, az Arab-öböl térségében szolgált magyar diplomata a HVG-nek.

Habár az Orbán-kormány a 2010-es évek eleje óta hajtja a diplomáciai sikereket a hagyományos nyugati kapcsolatok mellett (vagy esetenként azokkal szemben), de kézzelfogható eredményeket eddig nem nagyon mutathattak fel. A kormányfő még a 2010-es évek első felében kétszer is járt az Arab-öböl térségének meghatározó államában, Szaúd-Arábiában, majd az elmúlt években néhányszor Katarban is tárgyalt, de magyar államfő utoljára Göncz Árpád személyében fordult meg a térségben.

Így ennek megfelelően sem a politikai, sem a gazdasági kapcsolatokban nem történt meg az áttörés, hacsak nem tekintjük annak a néhai szaúdi milliárdos, Ghaith Pharaon megjelenését 2014-ben Magyarországon, hogy azután a következő három évben segítsen lerakni az Orbán család vagyonának, a BDPST-csoportnak az alapjait.

Most viszont a magyar kormányfő azzal a Mohammed bin Zájed Ál Nahján elnökkel tárgyalt az Egyesült Arab Emirátusokban, aki kiemelkedően jó viszonyt ápol az orosz elnökkel. A sejk legutóbb októberben tartott informális találkozót Vlagyimir Putyinnal egy Moszkva környéki rezidencián, és már többször felajánlotta közvetítését az orosz–ukrán konfliktusban.

A térséget ismerők szerint Trump és csapata ugyanakkor nemcsak az ukrajnai háborúnak akarna véget vetni a maga sajátos érdekei mentén, hanem a Közel-Keleten is folytatni szeretné az úgynevezett Ábrahám-megállapodások kiterjesztését. A cél Izrael biztonságának garanciája, amelyet azon keresztül próbálnának elérni, hogy az öböl menti országok közül mind többen csatlakozzanak az egyezményhez, amelyet Izrael elsőként az emírségekkel írt alá még Trump első elnöksége alatt, 2020-ban.