Különös alkut kötött Tiborcz a Tőzsdepalotára, igaz, ezúttal sem a magánvagyonát kockáztatja

6 perc

2025.03.06. 05:30

Többszöri sikertelen próbálkozás után találtak rá Tiborcz Istvánra a volt tévészékház eddigi tulajdonosai, akik a műemléki kötöttségek és a Vatikáni Bankkal folyó jogvitáik miatt nem tudták azt eladni. A történtek legnagyobb vesztese a városállam bankja lehet.

„A diorit az egyik legkeményebb kőzet, ezért nagyon nehéz faragni és dolgozni vele. Annyira kemény, hogy ősi civilizációk, mint például az ókori Egyiptom, dioriteszközöket használtak a bazalt megmunkálásához” – írja a Wikipédia a dioritról. Stílusos név ez egy olyan magántőkealap számára, amely nem igazán kemény piaci versenyben hajt fajsúlyos üzletekre.

A Diorit ugyanis az egyik olyan 50 milliárd forintos magántőkealap, amelybe főképpen az állami Magyar Fejlesztési Bank fektetett be a gazdaság erősítése ürügyén. A Tiborcz István fennhatósága alatt álló Diófa Alapkezelő által menedzselt Diorit azonban főképpen a kormányfő vejének terebélyesedő presztízsportfólióját erősíti. Bő egy éve beszállt a Tiborcz-féle BDPST-csoport által megszerzett Gellért Szálló finanszírozásába, tavaly decemberben pedig – a Liberty Alpha Kft. projektvállalaton keresztül – megvásárolta a Szabadság téri Tőzsdepalotát. A két ügylet piaci értéke meghaladhatja a 30 milliárd forintot. A Gellért Szálló rekonstrukciójához már hozzáfogtak, a Tőzsdepalotáéról csak annyit tudni, hogy megőrzik az épület történelmi jellegzetességeit. A Diófa Alapkezelő nyilatkozata szerint „perspektivikus, a befektetőknek hosszú távú üzleti értéket teremtő projekt” lesz.

Így már sosem fogjuk látni: utoljára jártuk végig a Gellért Szállót, amit az 1920-as évek szellemében alakítanak át

Nagy felújítás és átalakítás elé néz az 1918-ban megnyílt Gellért Szálló: a koncepció az „eredeti pompa visszaállítása”. Mostanra leginkább csak fotókról ismerhető fel, hogyan nézett ki, a második világháborús pusztítás után ugyanis az 1960-as évek stílusában alakították ki a belsőépítészetét. A terek nagy része szép és különleges, megérdemelné, hogy valamilyen formában megőrizzék, és ez több elemre, lámpára, burkolatra is igaz.

Nyilván jó üzlet lesz, miután részben az adófizetők finanszírozzák a magántőkealap révén, részben pedig – igen, nem tévedés – maguk az eladók, akik 6,5 milliárdos, hosszú lejáratú kölcsönt nyújtanak.

Érthető, hogy ez utóbbit nem verték nagy dobra, bár az eladó Tőzsdepalota Kft. az összeg említése nélkül a tényt elárulta lapunknak. A HVG információi szerint a luxemburgi–máltai tulajdonban álló Tőzsdepalota Kft. kompromisszumot kötött Tiborcz érdekeltségével: a vevő eredeti elképzeléseinél magasabb vételárat csikart ki belőle, de ennek fejében egy részére hitelt kellett nyújtania, amelynek a kondíciói nem ismertek. Sajtóhírek szerint a kialkudott ár 50 millió euró, azaz húszmilliárd forint körüli összeg, miközben a palota mindössze 7,3 milliárdos értéken szerepelt a könyvekben.