Ígéretekből nincs hiány, ha a vasúti árufuvarozás fejlesztéséről van szó, pénzből annál inkább

Aligha tippelne bárki arra, hogy Európában a vasúti áruszállítás aránya éppen az Alpok hegycsúcsai között nőtt a legdinamikusabban az elmúlt években. Igaz, ehhez olyan hatalmas beruházások is kellettek, mint a Ceneri-bázisalagút, amelyet 2020-ban adtak át, és amelynek köszönhetően Svájcban a következő évben negyedszázados rekordot elérve az áruk 74,4 százaléka már vasúton utazott, miután a jellemzően Rotterdamból induló kamionok egy részét is felrakták vonatra Európa déli-délkeleti irányába.

Magyarország sík vidékén elvileg a svájci töredékébe kerülne a vasút fejlesztése, mégsem épülnek meg azok a vágányok, amelyek szükségesek lennének ahhoz, hogy az áruforgalmat nagyobb arányban lehessen átterelni a vasútra. A kormány is érzi, hogy baj van, legutóbb ez év tavaszára ígérte, hogy megalkotja a vasút versenyképességi programját, amelyet most beelőztek a szakma képviselői, hátha meghallgatásra találnak kívánságaik.

A Vasúti Árufuvarozási Gazdaságossági és Teljesítménynövelő Akciótervet, röviden a VÁGTA programot a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület dolgozta ki, hogy megállítsák az ágazat drasztikus visszaesését. Miközben közúton húsz év alatt csaknem másfélszeresére nőtt a megmozgatott áruk mennyisége, vasúton a tizedével csökkent, így ma már a vasút az áruforgalomnak csak az ötödét viszi el.