Kocsis Györgyi: Ön azonos? Az abszurditások korába lép a világ

3 perc

2025.04.30. 09:50

2025.04.30. 10:04

Mi fán terem a települések „önazonossága”, amelyet a kormány védeni rendel? Miért nem hoz sem „vendégbefektetőket”, sem „vendégbefektetéseket” a „vendégbefektetői vízum”? Hogyan lehet egy neofita az ultrakonzervatív amerikai katolikusok „pápája”? Kinek lenne jó, ha Erdő Péter lenne a pápa? Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.

Pár éve mintegy száz lengyelországi helyi önkormányzat döntött úgy, hogy – egy ottani szélsőjobboldali párt javaslatára – „LMBTQ-mentes” övezetnek nyilvánítja saját települését. Ez a „mozgalom” is hozzájárult, hogy a jogállamisági normák megsértése miatt az Európai Unió befagyasztotta a Lengyelországnak járó közösségi támogatásokat, amelyek csak az ottani kormányváltást és az inkriminált helyi rendeletek eltörlését követően szabadultak fel. Ezen eseményeket is érdemes észben tartaniuk azoknak a magyarországi önkormányzatoknak, amelyek most tanulmányozzák a kormány által a települések „önazonosságának” védelme címén beterjesztett jogszabályt.

Fókuszban rovatunk mélyrehatóan elemzi a számos ellentmondást és diszfunkcionalitást tartalmazó tervezetet, amelyet Navracsics Tibor miniszter a túlnépesedett, ámde a kormány által elhanyagolt falvak, városok „önvédelmének” eszközeként tálalt fel, de ami

a hazai alkotmányos viszonyok között állampolgárok hátrányos megkülönböztetéséhez és más abszurditásokhoz vezethet.

Megeshet például, hogy egy önkormányzat magához rendel egy beköltözni vágyót, majd a roma fizimiska láttán a falu „önazonosságára” hivatkozva megtagadja a beköltözés lehetőségét, vagy éppenséggel előírja, hogy minden új betelepülőnek egy rokonát Ausztriába kell küldenie dolgozni, merthogy abban a nyugat-magyarországi faluban már mindenki így tesz, szóval ez a település ebben a formában „önazonos”.

Igaz, hovatovább az egész világ az abszurditások korába lép. Milyen más jelzővel illethető például az a szituáció, hogy az elhunyt Ferenc pápa egyik legádázabb ideológiai ellenfele az őt élete utolsó napján meglátogató – talán végzetesen fel is bosszantó – J. D. Vance amerikai alelnök volt, aki, bár mindössze hat éve tért át a katolikus hitre, mára az ultrakonzervatív amerikai katolikusok „pápája” lett?

A most népszerű pápaválasztási latolgatásból lapunk is derekasan kiveszi a részét: Világ rovatunk cikke azt mérlegeli, vajon az egyre kevésbé európai, fehér és kapitalizmusbarát katolikus világegyháznak lehet-e immár színes bőrű liberális vezetője, míg Magyarország rovatunk a fogadóirodákban pápaesélyesnek tartott magyar bíboros, Erdő Péter politikai és egyházi lavírozásainak állomásait veszi számba.

Alex Faludy: Isten őrizzen, hogy Erdő Péter legyen a pápa!

A magyar katolikus egyház feje erős jelölt Ferenc utódjaként, de pont ez ad okot az aggodalomra – fejti ki a Guardianben a nagy költő unokája, aki Budapesten él szabadúszó újságíróként és főleg vallási kérdésekkel foglalkozik.

Kardinálisabb kérdés, hogy a világgazdaság mely része emelkedik majd végül ki győztesként abból a káoszból, amit Donald Trump vámháborúja indított. Az Indiával foglalkozó elemzésünk oda lyukad ki, hogy a diadal a népességszámban immár világelső, a gazdasági főrivális Kínával is vetélkedő ázsiai szubkontinensé lehet, amellyel nemcsak az EU, hanem – újabb abszurd fordulattal – Trump is szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik. Igaz, Trump esetében az sem feltétlenül igaz, amit kérdez: az ukrajnai háború és béke állását bemutató írásunk kénytelen sorra venni az amerikai elnök egymást követő önmeghazudtolásait, ami persze még mindig méltánylandó a Kreml vaskövetkezetességű ferdítéseihez képest.

A „világrendszerváltás” hullámain iránytű, cél és teljesítmény nélkül vergődik az orbáni Magyarország. A lapunkban ismertetett legutóbbi, az előzőnél is rosszabb eredményeket produkáló általános iskolai kompetenciamérés szerint a hazai nyolcadikos gyerekek közel fele egy szimpla szöveget sem képes értelmezni, s immár a budapestiek sem vághatnak fel, hogy bezzeg ők. Gazdaság rovatunk jelenti, hogy a kormány által tavaly elindított „vendégbefektetői vízum” révén gyakorlatilag nem jött még sem „vendégbefektető”, sem „vendégbefektetés”.

A történészek 1825-re, éppen 200 évvel ezelőttre teszik a magyarországi reformkor kezdetét. Szellem rovatunk kalauzolja el az érdeklődőt az akkori dilemmák sűrűjében, amelyek középpontjában az állt, hogyan lehet átvezetni az országot a pangó feudalizmusból az irigyelt, prosperáló, nyugatos kapitalizmusba. Ne csodálkozzon a kedves olvasó, ha déja vu érzése támad.

A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét szeretteiddel is, és ajándékozz hvg360-előfizetést!