Máris paprikás hangulatot teremtett, hogy októberig gúzsba kötött győzteseknek és teljhatalmú veszteseknek kell lesniük egymás lépéseit sok önkormányzati képviselő-testületben. Szlavkovits Rita cikke.
A volt külügyminiszter a magyar miniszterelnök arcvesztéséről és diplomáciai pofozkodásáról nyilatkozott a HVG-nek.
Vajon tud-e Sturovóban céget alapítani a dollármédia? És mit kezd azzal a Szuverenitásvédelmi Szopottgombóc? Vélemény.
Orbán Viktor „békemisszióját” és pártcsalád-alapítását továbbra is elemzik a nemzetközi lapok. Ezekről a témákról ír például a The New York Times, a Frankfurter Allgemeine Zeitung, a The Washington Post és a Die Welt. A FAZ foglalkozik a kormány meghirdetett háborúellenes akciótervével is, míg a The New York Times felszólítja a Demokrata Pártot, tegyek lépéseket azért, hogy ne Joe Biden induljon el az elnöki címért. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Maradnak a pandémiás „extraprofit” különadók, a bankok pedig új sarcokat kapnak a nyakukba. Azzal húzhatták ki a gyufát, hogy nem Nagy Márton miniszter szándéka, hanem betű szerint értelmeztek egy jogszabályt. A kormány 400 milliárd forint úgynevezett védelmi pénzt szed be, de a költségvetési hiánycél teljesítéséhez ez is kevés lehet.
Van úgy, hogy minden erőfeszítésünk hiábavalónak tűnik egy adott cél elérése érdekében, és van úgy, hogy már az erőfeszítéshez sincs sem kedvünk, sem energiánk. Mark Manson amerikai bestsellerszerző szerint ahhoz, hogy az életünk valamely területén új lendületet vegyünk, meg kell tanulnunk elengedni az erőlködést, mert lehet, hogy az, amit annyira el akarunk érni, nem is a mi célunk. Eric Berne pszichiáter szerint pedig a lelkünknek és szellemünknek épp úgy szüksége van bizonyos tápanyagokra a működéshez, mint a szervezetünknek. Nézzük, melyek ezek!
Mindennapjaink teli vannak kisebb-nagyobb kudarcokkal, sikertelenségekkel, hibákkal, apró bosszúságokkal. Nem intéztük el a hivatali ügyeinket ma sem, az orrunk előtt zárt be a bolt, mert késve indultunk el otthonról, a főnök visszautasította egy ötletünket, rossz helyen parkoltunk. Mi lenne azonban, ha ezek helyett a pozitív történésekre és az apró sikerekre koncentrálnánk? Ha nem erőltetnénk azt, ami nem igazán megy? Ha megbecsülnénk minden jót, amit kapunk és amit elérünk az adott napon? Hogy mindezt hogy is kell csinálni? Mutatunk két módszert.
Semmiképpen se pánikoljunk. Véletlenül se roskadjunk magunkba, váltsunk inkább ritmust – ezt üzeni Ezópusz egyik meséje is a számunkra. Ha megnyugodtunk, akkor pedig kezdjünk hozzá a feladatok rendszerezéséhez. Ehhez kínál egyszerű, de nagyszerű megoldást a japán kanbantábla. Hírlevelünk e heti részében két tippet adunk arra, hogyan kezeljünk, ha hirtelen túl sok lett életünkben a multitasking.
Van egy pont, amikor az ember önkéntelenül is eltöpreng: vajon jól osztotta be az eddigi életét? Vajon nem kéne a jövőben több időt fordítani a családra vagy éppen az önfejlesztésre? Van egyáltalán még egy 180 fokos fordulathoz elég ideje, energiája? Ehhez a ponthoz sokan valamikor 40-50 éves kor környékén érkeznek el, és a jó hírünk az, hogy szakértők szerint, sokkal több időnk van életünk felén megvalósítani régi álmainkat, belekezdeni valami teljesen újba, meglódítani a karrierünket, mint eddig bármikor az emberiség történetében. Egyszerűen azért, mert tovább élünk, így a munkaerőpiacon is tovább lehet szükség ránk. Mélyüljünk hát el végre abban, amiben szeretnénk! Két tippet is adunk hozzá, hogy ezt miként csináljuk.
Nem árt tisztában lenni mindazzal, hogy mire van ráhatásunk a magánéletünkben és a munkánkban, mi az, amit teljes kontroll alatt tudunk tartani, és mi minden az, amire nemhogy ráhatásunk nincs, de a tudásunkat, képességeinket is meghaladja. Ha ezeket a jól beazonosítható köröket látjuk, könnyebben tudunk bizonyos dolgokra nemet mondani, ezzel megspórolva időt és energiát magunknak az igazán fontos dolgokra. Ehhez adunk most segítséget kétféle módszerrel.
Olykor igencsak nehéz rávenni magunkat, hogy a másikkal negatív híreket közöljünk, esetleg szóvá tegyük, ha valamit vele kapcsolatban helytelenítünk. Nehéz az ilyesmit kommunikálni a munkahelyen éppúgy, mint otthon a négy fal között, ezért gyakran húzzuk-halasztjuk, hogy hangosan kimondjuk a másik számára kellemetlen, akár bántó, elkedvetlenítő megjegyzéseket. De előbb vagy utóbb a dolog elkerülhetetlen. E heti hírlevelünkben így arra szeretnénk motiválni két példával is az olvasót: érdemes nyitottan fogadni a bírálatot, és ügyesen adagolni a rossz híreket.
Azt mondják, sok felesleges kört megspórolhat magának az ember, ha tudja, mit akar, és hogyan akarja azt elérni. Persze, olykor lehetnek annyira összetett és csak a homályos távolból halványan pislákoló céljaink is, hogy azok elérésének útvonala a legkevésbé sem egyértelmű a számunkra. Egy jó stratégia megalkotásával a cél világosabbá válhat, a megfelelő taktikai lépésekkel az odavezető út kikövezetté. Ha pedig még rutinokat is beépítünk a hétköznapokba, akkor a legfontosabb dolgot, időt nyerünk a megvalósításhoz.
E heti hírlevelünkben egy amerikai bestsellerírónak, a Georgetowni Egyetem docensének, Cal Newportnak az elmélyülést segítő két módszerét mutatjuk be. Egy korábbi cikkünkben azt írtuk róla, hogy „ha Marie Kondo a rendrakás nagymestere, akkor a szellemi nagytakarítás Marie Kondója Cal Newport”. Ő aztán igazán ért ahhoz, hogyan miként ne forgácsolja szét a napunkat az okostelefonunk állandó közelsége, hogyan tehet minket hatékonyabbá néhány unalommal eltöltött félóra, és miként írjunk tennivalólistát. Utóbbihoz Ivy Lee, a 20. század egyik legjelentősebb PR-szakembere is ellát egy jótanáccsal.
Gyakran kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor nem elég a saját megérzéseinkre vagy a hozzánk legközelebb álló személyre hallgatni egy döntés meghozatalához, és olykor már ahhoz is több ember meglátására van szükség, hogy kitaláljuk, egyáltalán hogyan tovább. Például akkor, amikor el kell dönteni, hogy mi legyen a kampánystratégia, hogy bevezessük-e a rövidített munkahetet vagy inkább emeljük meg az alkalmazottak bérét? Az alábbiakban az amerikai hadsereg által kifejlesztett Delphi-módszert és a Reklámőrültek című sorozatot inspiráló Alex Osborn brainstorming technikáját hívjuk segítségül ahhoz, hogy mások bevonásával hatékonyan tudjunk döntést hozni és ötletelni.
Bármihez is fogunk hozzá, a nulladik lépés, hogy fejben rászánjuk magunkat az elvégezendő feladatra. Ám mi van akkor, ha már a legelején elvérzik az ember, ha már ez a nulladik lépés, az elhatározás is nehezünkre esik? Ha már a kisujjunkat is „lusták” vagyunk megmozdítani valamiért, amiről tudjuk, hogy előbb vagy utóbb úgyis meg kell vele birkóznunk? Hírlevelünkben két olyan technikát mutatunk, amelyek alkalmazásával talán néhányan megtanulnak egy roppant kellemetlen és bosszantó problémát, a dolgok elodázását orvosolni.
Annak, hogy a magyar kormányfő gyors egymásutánban elment Moszkvába, majd Pekingbe, egy közös jellemzője volt: meglepte az ország nyugati szövetségeseit. Egyben felháborította őket, viszont erősíti a saját helyzetét.
Orbán Viktor miniszterelnök mindenféle különösebb kidolgozott terv nélkül kihasználja azt a helyzetet, hogy az európai vezetők közül egyedüliként tud tárgyalni az ukrajnai háborúban valamilyen formában érintett politikusokkal – mondta a HVG-nek Jarábik Balázs, aki a bécsi Humán Tudományok Intézetével (IWM) is dolgozik, és aki szlovák diplomataként korábban az EU kijevi biztonsági missziójának politikai igazgatója volt. Szerinte nagy a kockázat: ha a magyar miniszterelnök kudarcot vall, Magyarország még jobban elszigetelődik az EU-n belül.
A korábbiaknál is veszélyesebb kullancsfaj jelent meg nemrég Magyarországon. Aggodalomra annyira van ok, amennyire általában érdemes aggódni a vérszívók miatt.
Milyen hatások alapján döntünk? Miért képesek egyesek meggyőzni bennünket, míg mások nem? Mi hat ránk, amikor engedünk egy reklám csábításának? Hogyan lehet rávenni az embereket, hogy olyan ügyeket támogassanak, amelyeket korábban eszük ágában sem volt? Robert B. Cialdini szociálpszichológus, a befolyásolás világhírű szakértője évtizedek óta foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Kutatásai és gyakorlati tapasztalatai alapján foglalta össze a hatékony, etikus meggyőzés alapelveit és eszköztárát a Hatás című művében, amelynek bővített, átdolgozott kiadása az ismeretek frissítésén, az új kutatási eredmények bemutatásán túl rengeteg izgalmas, aktuális példával gazdagodott. A HVG Könyvek által megjelentetett kiadványból több részt is bemutatunk.
Vlagyimir Putyin közölte, hogy új, nukleáris robbanófejekkel felszerelhető közepes hatótávolságú rakétákat fejlesztenek ki, és azokat a NATO-tagországok közelébe telepíthetik.
