Nemzetközi lapszemle: Rekordösszegű büntetést szabtak ki a Lufthansa légitársaságra

Kína gazdasági modellje fenntarthatatlan, írja a Wall Street Journal. Abszolút holtverseny látszik kialakulni az amerikai elnökválasztás hajrájában, mondja a Financial Times. Több lap, így a Die Zeit és a Wall Street Journal is az európai menekültpolitika változásával foglalkozik. Egy évvel a fordulatot hozott választási győzelem után elszállt a lelkesedés Lengyelországban, állapítja meg a Der Standard. Trumpban és Zelenszkijben több a közös vonás, mint ahogyan azt sokan gondolnák, írja a Washington Post elemzője. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.







Végül csak sikerül elüldözni Magyarországról a Zalakerámiát, amely a legfontosabb gyárát Romániába költözteti

A Zalakerámia romhányi üzemét leszerelik, a tófeji egység augusztus óta megint nem termel – tudta meg a HVG. Működnek tehát a kormány külföldi építőanyag-gyártókat sújtó intézkedései, hiszen a Lasselsberger tulajdonában álló patinás magyar csempegyártó a tönk szélére került, talpra állás pedig nehezen képzelhető el.



Befektetés háborúban és békében

Ne tessenek megijedni, hiába igényelne a címben jelzett téma tisztességes kifejtése asztalhajlító terjedelmet, én erre fittyet hányok, és gátlástalanul tömörítek. A Háború és béke Tolsztojnál – fordítástól és kiadástól függően – körülbelül hárommillió betűből áll, mi pedig ebben a Concorde-os hírlevélben kihozzuk a témát úgy hétezer-ötszázból.Megjegyzem, már Tolsztoj is gátlástalanul tömörített, hiszen az évezredek óta minden nyelven közszájon forgó és metszően pontos „speciális katonai művelet” kifejezés helyett hányaveti pongyolasággal rendre a sok jó embert érthető okokból felzaklató „háború” rövidítést használta.A mi dolgunk persze összehasonlíthatatlanul egyszerűbb, hiszen nem akarunk bemutatni egy komplett történelmi korszakot, megrajzolni 580 (!) szereplőt, továbbá nem akarjuk ábrázolni általában az embert, mint olyat, ahogy az orosz írófejedelem tette. Egyetlen kérdést szeretnénk megválaszolni: hogyan kell befektetni háborúban?




Miért gyengül húsz éve a forint, mikor a cseh korona eközben egyre erősebb?

A forint az uniós csatlakozásunk óta eltelt húsz évben fokozatosan leértékelődik, de nem csupán az euróhoz és a dollárhoz képest, hanem a térség devizáihoz képest is. A cseh korona példáján azonban látható, hogy korántsem kellene így lennie: a korona folyamatosan erősödni tud az euróhoz, pláne a forinthoz képest. Mi az oka a gyengébb teljesítménynek, a folyamatos lecsúszásnak?



The Telegraph: Atomfegyverek célba juttatására alkalmas amerikai repülőgépek érkezhetnek a kecskeméti repülőtérre

Magyarországon eddig is megfordultak F–15-ösök és 16-osok, de többnyire csak átmeneti jelleggel, leginkább gyakorlatok során, írja a brit lap. Az EU meg van döbbenve Orbán makacsságán, mivel a politikus továbbra is blokkolja Ukrajna megsegítését, írja a Süddeutsche. Fico Orbán nyomdokaiban halad, amikor Pekingnek és Moszkvának udvarol, jelenti ki a Bloomberg. Franciaország és Németország Európa érdekében sürgősen vesse magát párterápiának alá, javasolja a Financial Times szerzője. A The Guardian szerint Izrael nem a nyugati civilizációt védi, a Hamász pedig nem vezeti az ellenállást. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.




Csodaváró volt és csodát alkotott – 100 éve született Bródy Vera, akinek Misi Mókust, Mazsolát és Tádét is köszönhetjük

Száz évvel ezelőtt, 1924. október 14-én született Budapesten a magyar bábművészet legnagyobb mestere, akinek bábjai bejárták a nagyvilágot. Magyarországon nemzedékek nőttek fel Mazsola, Tádé, Cicamica társaságában és barátságában. A bábozás vele érte el és fogta át a felnőtt nézők társadalmát. Párizsban élte és zárta le élete második felét, de haláláig a magyar nézőkkel maradt.



Miért buknak el a nemzetek? – két immár Nobel-díjas közgazdász magyarázata a HVG Könyvek kiadásában

A gazdasági növekedés legfőbb akadálya az önmaga hasznára játszó, a vállalkozást és az újítást elfojtó elit – állítja Miért buknak el nemzetek? című – magyarul 2013-ban megjelent – könyvében egy amerikai és egy brit közgazdász, Daron Acemoglu és James Robinson. Alábbi, a kötetet bemutató cikkünk 2013. augusztus 3-án jelent meg a HVG-ben, most abból az alkalomból közüljük újra, hogy a két tudós harmadik társukkal, Simon Johnsonnal közösen megkapták a közgazdasági Nobel-díjat.