Vigyázat, feléled a jövőd! – A kormány arra épít, hogy sikerül költekezésre bírni az óvatoskodó országot

Riasztóan nagy számot, 4000 milliárd forintot mondott be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, amikor a kormány új akciótervét ismertette. Mivel ez nagyjából egyezik a költségvetési törvényjavaslat jövő évre tervezett 4123 milliárd forintos hiányával, a bejelentés azt a benyomást keltheti, hogy a deficittel azonos értékű gazdaságösztönző csomag fogja majd kiemelni a gazdaságot a gödörből. De nem ez történik. A költségvetés az akciótervből csupán marginális szerepet vállal. A kormány a korábban bevált gyakorlatot követi: az üzleti szektor és a lakosság jövedelmét, vagyonát bevonva állítja össze az élénkítőcsomagot, amely alig bővelkedik új elemekben.

Az akcióterv három pillére a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a lakhatás megfizethetővé tétele, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) erősítése. A jövedelmeket gyarapító legnagyobb tétel az inflációkövető államkötvények után fizetendő kamat, ezt Nagy Márton önmagában 1465 milliárd forintra teszi. Sőt, a tőkerésszel együtt 3000 milliárd forint, ez pedig – amint egy konferencián fogalmazott – „keresi a helyét a gazdaságban”.

Hasonlóképpen kalkulál az MNB novemberi Lakáspiaci jelentése is: jövőre mintegy 1300 milliárd forint kamatfizetés lesz a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) egyes sorozatai után, és csaknem 1800 milliárd forintnyi lakossági állampapír jár le. További csaknem 7000 milliárd forintnyi PMÁP-nak 2025 első három hónapjára esik a kamatfordulója, ennek egy részét feltehetően visszaváltják – összegzi az MNB. Ezeket az ezermilliárdokat utólag varrták be az új gazdasági akciótervbe, nem újak, és nincs mögöttük semmiféle akció, így is, úgy is ennyit kell fizetnie az államnak a kötvénytulajdonosoknak.

A költségvetés biztonságos finanszírozása végett e pénz nagy részét célszerű lenne visszacsalogatni állampapírba, ám kérdés, hogy a mai, hat százalék körüli kamatszint mellett mekkora esély van erre.