Állítólag nem lesznek többé kartonpapírízűek a növényi sajtok

Amilyen furcsa kifejezés a „növényi sajt”, a legtöbbször pont olyan íze is van a készítménynek. Ezen sokan változtatnának, de a Koppenhágai Egyetem tudósai tettek is érte: nem tejalapú sajtalternatíváikról állítják, ízükben és textúrájukban is sokkal közelebb állnak a valódi sajthoz, mint a jelenleg kapható termékek.




Nem fog a kormány fejadagokat osztani kenyérből, de lehet, hogy valakik jól járnak, ha készülnek a válságra

Látványos, hogy a kormány kiszámoltatná, mekkora fejadagra lenne szükség kenyérből vagy gyertyából szükséghelyzetben, de a tervezet izgalmas pontja az lehet, hogy felmérnék, kell-e támogatni cégeket, hogy nagyobb legyen a kapacitásuk vagy fenntartsák a mostani szintet. Azt is meghatároznák, hogy a cégek kiválasztásakor a nagyobb magyar hozzáadott értékkel bírókat kell előtérbe helyezni. Az pedig csak érdekes mellékszál, hogy a fejadagok tervezésekor sem mindig a valós fogyasztási számokból indultak ki.






A Duma Aktuál történelmi továbbképzője Orbán Viktornak: Brüsszel vagy Moszkva?

Október 23-án Orbán Viktor egy Marxtól kölcsönzött idézettel színesítette veszprémi beszédét. A Szovjetunió és Brüsszel párhuzamba állítására használta fel a gondolatot, mely szerint a történelem ismétli önmagát, de ami "először tragédia volt, másodjára legfeljebb komédia" lesz. Az abszurd összehasonlítás és az épp egy 56-os megemlékezésre hozott Marx-idézet annyira felizgatta Litkai Gergelyt, hogy rittyentett egy prezentációt a történelmi tények tisztázására – mindenki, de legfőképp a miniszterelnök úr okulására.



Moszkva sorra küldi a fenyegetéseket a Baltikumnak, de katonailag ott fogatlan oroszlán

Október 8-án ismeretlen tettesek megrongálták a Finnországot és Észtországot összekötő tengeralatti gázvezetéket és a mellette futó távközlési kábelt. Nem sokkal később pedig hasonló sorsra jutott az Észtország és Svédország közötti távközlési összeköttetés is. Tallinn szerint a két eset összefügg, az 1991-ben, a Szovjetunió szétesésekor függetlenné vált balti államok ugyan nem mondják ki, kit vádolnak a szabotázzsal, de Moszkvát vagy szövetségeseit sejtik az akció mögött.






Nemzetközi lapszemle: Létre kell hozni a palesztin államot a volt izraeli miniszterelnök szerint

A Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozó Ehud Barak több javaslatot is tesz a jelenlegi izraeli–palesztin válság rendezésére. A New York Times szerzője önmérsékletet vár a Netanjahu-kormánytól. A Washington Post szerint Kína hasznot húz abból, hogy az Egyesült Államok figyelmét leköti az ukrajnai háború és a közel-keleti válság. A kínai és az európai autógyártók piaci küzdelméről ír a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.


Lehet-e bármit mondani a palesztinokról úgy, hogy ne legyen belőle botrány?

Nemcsak a világ politikusai szólalnak fel sorra az Izrael és a Hamász között dúló háború fejleményeivel kapcsolatban, hanem Gigi Hadidtól kezdve világhírű muszlim focistákon át Greta Thunbergig olvashatjuk hírességek közösségi médiás posztjait és nyilatkozatait a témában, utóbbiak a palesztinok mellett álltak ki. Olyat elég nehéz mondani mostanában, ami mindenkinek tetszene, még akkor is, ha a vérontást ítéli el valaki. De hol végződik a szimpla szolidaritás, hol kezdődik az elfogultság, aztán a gyűlöletbeszéd? És érvényesül-e mostanában a szabad véleménynyilvánításhoz való jog?


Radar360: Még vizsgálják, miért halt meg Matthew Perry

A színész otthonában drogot nem, de nagyon sok gyógyszert találtak. Állandóan lőnek Gázában, Amerikában a halloweenbulikon lőttek le több embert. DK-s politikusoknak bérlik a legdrágább irodákat. Az MTVA-vezér Papp Dániel bruttó 3,5 milliót keres, nyilvánossá vált az Orbán-interjúkat korábban készítő Nagy Katalin fizetése is. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.



Túlélési stratégiák: így próbál menekülni a középosztály az infláció elől, ha bútort, telefont vagy autót vesz

Nem csak az élelmiszerboltokat érte utol a spórolás: a bútor- és műszakicikk-üzletek kasszáinál kevesebb pénzt hagynak ott az emberek, mint tavaly ilyenkor, az autók piacán pedig drámaian látszik, hogyan szakadt ketté a magyar társadalom az anyagi lehetőségek mentén. Egy fontos különbség azért van az ételekhez képest, az ilyen, drágább termékek vásárlásánál nem a legolcsóbb árkategóriákba menekülnek sokan az infláció elől, inkább elhalasztják a vásárlást.