szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

A HVG e heti cikke szerint jobban kell tartanunk az antarktiszi szárazföldön felhalmozódott hó és jég elolvadásától.

Alig egy hete hatalmas riadalmat keltett a hír, miszerint a Déli-sark földjéhez fagyott egyik legnagyobb jégtábláról, a Larsen C-jégselfről levált egy kb. ezermilliárd tonna tömegű és hatezer négyzetkilométer területű jégtömb.

Bár szakértők azzal riogattak, hogy az óriási jégdarab akár 10 centivel is emelheti a tengervíz szintjét, a HVG cikke szerint ez maximum másfél centi lehet. A Larsen C-jégself területének csökkenése önmagában nem szokatlan dolog – nagy jégtömbök mindig is váltak le a sarki jégpáncélokról –, ugyanakkor sok tudós szerint aggasztó, hogy 1995 óta ez már a harmadik jelentős úgynevezett „fiadzás”.

Míg a jégselfek elolvadása nem okoz komoly vízszintemelkedést – hiszen a tömbök tömegének nagyobbik része a leszakadás előtt is a tengerben áll –, az antarktiszi szárazföldön felhalmozódott hó és jég cseppfolyóssá válása viszont már világszerte érezhető hatással járna: a nyugat-antarktiszi jégmező elolvadásával három méterrel is megemelkedne a globális vízszint.

A többméteres emelkedés miatt tengerparti mezőgazdasági területek és városok ezrei kerülnének víz alá; a nehéz helyzetben lévő metropoliszok között van New York, ahol a 2012-ben pusztító Sandy hurrikán is megmutatta, hogy a fejlett városok is védtelenek lehetnek a természeti csapásokkal szemben.

©
Veszedelmesebbek az egyiptomi csípőszúnyogok a mesterséges fények miatt

Veszedelmesebbek az egyiptomi csípőszúnyogok a mesterséges fények miatt

Az EU már eljárást is indít amiatt, hogy egyes tagállamok pénzért árulnak állampolgárságot

Az EU már eljárást is indít amiatt, hogy egyes tagállamok pénzért árulnak állampolgárságot

30 mp alatt leöli a koronavírus 99,9%-át több szájvíz – de figyeljen oda, mit csinál

30 mp alatt leöli a koronavírus 99,9%-át több szájvíz – de figyeljen oda, mit csinál