Alig egy hete hatalmas riadalmat keltett a hír, miszerint a Déli-sark földjéhez fagyott egyik legnagyobb jégtábláról, a Larsen C-jégselfről levált egy kb. ezermilliárd tonna tömegű és hatezer négyzetkilométer területű jégtömb.

Bár szakértők azzal riogattak, hogy az óriási jégdarab akár 10 centivel is emelheti a tengervíz szintjét, a HVG cikke szerint ez maximum másfél centi lehet. A Larsen C-jégself területének csökkenése önmagában nem szokatlan dolog – nagy jégtömbök mindig is váltak le a sarki jégpáncélokról –, ugyanakkor sok tudós szerint aggasztó, hogy 1995 óta ez már a harmadik jelentős úgynevezett „fiadzás”.

Míg a jégselfek elolvadása nem okoz komoly vízszintemelkedést – hiszen a tömbök tömegének nagyobbik része a leszakadás előtt is a tengerben áll –, az antarktiszi szárazföldön felhalmozódott hó és jég cseppfolyóssá válása viszont már világszerte érezhető hatással járna: a nyugat-antarktiszi jégmező elolvadásával három méterrel is megemelkedne a globális vízszint.

A többméteres emelkedés miatt tengerparti mezőgazdasági területek és városok ezrei kerülnének víz alá; a nehéz helyzetben lévő metropoliszok között van New York, ahol a 2012-ben pusztító Sandy hurrikán is megmutatta, hogy a fejlett városok is védtelenek lehetnek a természeti csapásokkal szemben.

hvg