Eduline
Eduline
Tetszett a cikk?

Miért ragadt bent több mint 90 ezer diploma az egyetemeken és főiskolákon a nyelvvizsga hiánya miatt? Miért jutunk el nehezen a sikeres nyelvvizsgáig? Szakértő nyelvtanárt, nyelvi coach-ot kérdeztünk.

„A magyarok nagy része elpirul, amikor angolul kellene beszélnie, azt mondják, nem mernek megszólalni. Amikor valamit le kell fordítaniuk angolra, azt egyből szó szerint akarják. Erről viszont nem ők tehetnek: senki nem mondta nekik, hogy figyeljetek, nem így kell csinálni, valójában egy szituációt kell megoldani. Ilyenkor normál esetben az emberek eszébe juthat több kifejezés is, és nem azon az egyen törik a fejüket, ami magyarul az eszükbe jut” – mesélte Szekeres Gyula angolnyelv-tanár, nyelvi coach.

Szerinte azok az emberek, akik nyelvvizsga hiányában nem tudják átvenni diplomájukat, zsákutcában vannak, amiből nem tudnak kijönni. Ennek különböző okai lehetnek, de Szekeres Gyula szerint főleg a tanulásmódszertannál kell keresni a problémát. „Zárt rendszerekben működtetjük a nyelvet. Például egy nyelvtanfeladatot lehet, hogy sokan hibátlanul megcsinálnak, miközben a nyelvvizsgán valós helyzetekben, teljesen életszagú feladatokban kell bizonyítani a nyelvtudást, folyékonyan kell beszélni, szókincset mutatni, és a hallott szöveget is érteni kell” – mondta Szekeres Gyula.

Szerinte az okok már egészen kisgyerekkorra visszavezethetők, amikor az első élmény megszületik az idegennyelv-tanulásról, legfőképp az általános iskolában. „Az első két iskolaévben semmi mást nem szabad csinálni, csak játszani: angolul mondókákat tanulni, énekelni, tornázni és mozogni, cselekedtetni a gyerekeket. Egy olyan nyelvi élménybe kell helyezni őket, hogy később természetes módon tudjanak angolul megnyilvánulni. De ez nem mindenhol működik így. Ráadásul ez főleg nem is az iskolán, hanem az angoltanáron múlik, hogy ő milyen nyelvi élményt ad a tanulónak” - magyarázta.

Miért reked meg a nyelvtudásunk egy szinten?

„Ez a jelenség a magyar oktatásban gyökerezik. Valaha iskolapadban ültél, és frontális tanármunkával találtad magad szemben, a tanár leadta a tananyagot. Te pedig hazamentél, jól megtanultad, majd másnap kaptál egy ötöst, amiért hibátlanul visszamondtad” – részletezte Szekeres Gyula, hozzátéve: a nyelv nem egy tantárgy, legalábbis nem olyan, mint a többi. A nyelv egy készség, amit el kell sajátítani, és nem lehet a tipikus "magolós módszert" használni.

Stiller Ákos

Aki ilyen iskolai tapasztalatok után szeretne nyelvvizsgára felkészülni, Szekeres Gyula szerint ösztönösen ezekhez a módszerekhez fog nyúlni. „Egy élő dolgot, mint a nyelv, gyakorlatiasan kell tanulni, mindig a valósághoz, a konkrét célhoz kötve a feladatokat. És most nem a szerencsésekről van szó, akiknek volt egy jó tanáruk, és akár 14-16 évesen letették a nyelvvizsgát vagy éppen kéttannyelvűben tanultak. Akik ezt nem kapták meg, ők ülnek előttem. Van, aki 35-40 évesen nem tudja, hogy mit csinál rosszul, mi lehet a gond” – mondta a nyelvtanár.

Szekeres Gyula szerint a nyelvoktatás változásának alulról, az egyéni szintről kell indulnia. „Reméljük, hogy a rendszer, a közoktatási törvények egyszer majd ehhez fognak igazodni. Mindezt egy csettintésre nem lehet megváltoztatni, mert ez a beidegződés olyan mélyen gyökerezik a magyar talajban, hogy ehhez évtizedek kellenek. Az átalakulás elkezdődött már - igaz, nagyon lassan -, de úgy érzem, a küszöbén vagyunk egy nagyobb változásnak" - tette hozzá.

Filmnézés, külföldi út – mire jó, mire nem?

“Az elme ösztönösen szabályokat gyárt, akár tévesen is, és ha nem figyelünk, ez a nyelvtanulásban rengeteg bajt okozhat. Már a 2-3 éves kisgyermek is, amikor az anyanyelvét tanulja, szabályokat alkalmaz rossz helyen, amikor valamit rosszul mond. Valamilyen minta alapján szerkeszti a nyelvet, logikusan. A felnőtt elme is sokszor így tesz, amikor idegen nyelvet tanul. Ha ez nincs helyre téve, az évek során folyamatosan bevésett rossz nyelvhasználatot nagyon nehéz átvésni” – mondta Szekeres Gyula, aki azon dolgozik, hogy olyan módszereket találjon ki, amelyekkel a rossz nyelvhasználatot felülírhatják.

Ezeket a beidegződéseket a nyelvtanár szerint okozhatja a filmnézés "a szleng miatt, de akár egy külföldi út is lehet káros hatással a nyelvtanulókra". "Sokan úgy vannak vele, hogy kimennek külföldre, majd hazajönnek, és úgy gondolják, leteszik a nyelvvizsgát” - mondta, hozzátéve: a történet nem ilyen egyszerű.

„Angliában nem csak anyanyelvűek beszélnek. Azok mellett, akik kimennek, ázsiaiak, közép-európaiak, afrikaiak fognak dolgozni, akiktől a hibákat is eltanulják, hiszen ők sokszor nem  beszélik a nyelvet megfelelő szinten. Tudni kell szelektálni, nem beszélve arról, hogy minden segítség nélkül ugyancsak gyártja az elme a rossz szabályokat. Aki kimegy, lehet, hogy jól megtanul angolul, félreértés ne essék, simán boldogulnak úgy, hogy megoldják az ügyeiket, még a hivataliakat is. Az anyanyelvűek viszont nem fogják őket kijavítani. De amikor visszajönnek Magyarországra, nem biztos, hogy elsőre leteszik a nyelvvizsgát. A nyelvvizsga igényes nyelvtant és  igényes szókincset követel, ebbe az is beletartozik, hogy különbséget tudok tenni a baráti, informális és a formális stílus között mind szóban, mind írásban. Ha valaki nem tudatos, akkor ezt elronthatja” – mondta a nyelvtanár.

Szekeres Gyula szerint ugyanez történhet a filmnézésnél is. A hallásértés fejlesztésére használt filmnézésnél vigyázni kell a szleng nyelvtannal, mert azt a nyelvvizsgán nem fogadják el.  „Hogy mennyit fejlődik valaki a filmekkel, az az aktuális nyelvtudási szintjétől függ. Ha valaki nagyon nem érti a nyelvet, akkor igazából nem tanul belőle semmit, ráadásul sikerélménye sem lesz. De ha már ért valamennyit, mondjuk 30-40%-ot, és tudatos annyira alapnyelvtanból, hogy rájön, mit miért mondtak éppen nyelvtanilag helytelenül, akkor az rendben van” – mondta Szekeres Gyula.

Mi a helyzet a tudás elévülésével?

A nyelvtanár szerint ha valaki már egyszer jól megtanult egy nyelvet, akkor legyen szó bármekkora kihagyásról, különböző módszerekkel vissza lehet hozni. „Ha sikeresen működtettek valamit, akkor csinálják újra ugyanúgy, mint akkor. Ez egy járt út, amin már egyszer tulajdonképpen végigmentek, ebben az esetben csak feleleveníteni kell a tudást” – javasolta Szekeres Gyula.

A nyelvtanár szerint azonban az aktuális célokat is nagyon fontos tisztázni: mit akarnak? Nyelvvizsgát vagy éppen munkahelyen emailt írni? Akkor azt kell gyakorolni. Vegyék elő a nyelvtant, és abba építsék be. Ha pedig beszélni akarnak, akkor beszéljenek fennhangon akár egyedül. Vagy dolgozzanak hanganyaggal, ismételve a hallottakat.

Itt találják a Szekeres Gyula nyelvvizsgafelkészítő-kurzusát:

Angol B2 Euroexam nyelvvizsga felkészítő

Online képzés célja: A tanfolyam fő célja, hogy egy olyan felkészülési módot biztosítson Nektek, a nyelvvizsgázni készülőknek, amire korábban nem volt lehetőségetek. Egy olyan modern köntösbe öltöztetett felkészítő tananyagcsomagot kaptok, amiből megismerhetitek az adott nyelvvizsgát kivülről és belülről egyaránt. | | Nyelvvizsga felkészítők , Kiemelt képzések



Az oldalon elhelyezett tartalom az Eduline megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.