Nem csak ismertet, gyönyörködtet is, mi az?
Azonos tartalomnál a szöveg ismertet, a tábla informál, a grafikon megmutatja a lényeget; az infografika mindezt tudja, csak közben még gyönyörködtet is – vallja Zsubori Ervin, az InfoTandem alkotócsapat tartalmi tervezésért felelős tagja.
Tartalom lényegében bármi lehet, az pedig, hogy mi a fontos – közlésre érdemes – tartalom, nagyban függ az érdekelt szereplőktől. Egy zöldséges számára az értékesítendő paradicsom minősége a legfőbb tartalom; egy fodrásznál a legújabb frizuratrendek ismerete a kulcskérdés; a Transparency International számára pedig egyebek mellett a korrupció elleni küzdelem áll a középpontban. Válasszunk most példát az utóbbi civil szervezet működési területéről.
A korrupció elleni egyik legfőbb fegyver, hogy leleplezzük. Egy nemzetközi kutatás egyebek mellett azt is felmérte, a különböző országok polgárai milyen arányban jelentenék az illetékes hatóságnál, ha korrupciós üggyel találkoznának. Esetünkben a felmérés végeredménye maga a tartalom, amelyet el kell juttatni a célközönséghez: jelesül a polgárokhoz, hogy így megismerjék a tényleges helyzetet, benne a maguk pozícióját, tanuljanak belőle, s vonják le a megfelelő tanulságokat – annak érdekében, hogy a kitűzött célhoz, a korrupció visszaszorításához, közelebb juthassunk.
Ezt a szikár tartalmat nagyon sokféleképpen tálalhatjuk. Vegyünk most négy alapesetet: szöveges ismertetés, táblázatos közlés, grafikonos megjelenítés, infografika.
1. Szöveges ismertetés
A TI Globális Korrupciós Barométer felmérése szerint a legnagyobb arányban a németek jelentenék, ha korrupciós üggyel találkoznának: az állampolgárok 94%-a nyilatkozott így. Szintén aktívan viszonyulnának a kérdéshez a britek, ahol 91%-os ugyanez a ráta. Szlovéniában és Portugáliában is még viszonylag sokan, a megkérdezettek minimum négyötöde (84, illetve 80%-a) fordulna a hatósághoz ilyen esetben. A románok (59%) és a szlovákok (50%) már jóval a 71%-os uniós átlag alatti hajlandóságot mutatnak erre, ám még így is messze megelőzik a magyarokat, ahol csupán a polgárok 30%-a véli úgy, hogy leleplezné a korrupciót, ha konkrét esetbe ütközne.
2. Táblázatos közlés
Az állampolgárok mekkora hányada jelentené, ha korrupcióval találkozna? (%)
3. Grafikonos megjelenítés
Az állampolgárok mekkora hányada jelentené, ha korrupcióval találkozna? (%)
4. Infografika
A kívánatos forma persze szituációnként eltérő lehet, ugyanakkor ennyiből is jól látszik: a szöveges felsorolás szürke, terjengős és nehezen emészthető. A táblázat jól áttekinthető, de nem igazán vonja magára a figyelmet. A grafikonon persze könnyen kivehető a lényeg – hogy tudniillik Magyarország a sereghajtó –, ám az ábra meglehetősen jellegtelen, kevéssé remélhető, hogy megragad.
Ezzel szemben az infografikáról valamennyi adat pontosan leolvasható, az arányokat a korongok mérete és a „hanghullámok” hossza egyaránt grafikon-pontossággal hangsúlyozza, a megjegyezhetőséget több karakteres vizuális elem is erősíti, s egyáltalán, az egész játékos, színes, mozgalmas, jó benne elmerülni.
Az infografika hatásosan, emlékezetesen és szerethető módon tud márkákról mesélni, termékekhez kapcsolt tartalmakat közvetíteni.
Tudjon meg többet az infografikák és a tartalommarketing kapcsolatáról a HVG április 29-i Tartalommarketing konferenciáján.
A konferencia részleteiről bővebben ITT olvashat.
Az oldalon elhelyezett tartalom a HVG Szemináriumok & Konferenciák közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
