Nemrég jelent meg a Gyereknevelés dán módra című könyv, melynek Vekerdy Tamás pszichológus írta az utószavát. A szövegből szemezgettünk.
1. Mondogatjuk, hogy milyen fontos dolog a játék, a szabad játék, és még bele is írjuk az óvodai nevelés országos alapprogramjába (de persze csak oda, az iskolai tantervekből már hiányzik), holott a dán tapasztalat szerint az örömteli, a magabiztos és rugalmas (a stresszeket jól tűrő és a kibillenés után mindig eredeti önmagához könnyen visszatérő) felnőttkor nem érhető el sok szabad játék nélkül.
2. A dánok nem üvöltenek a gyerekkel. Akkor se, ha éppen ki akar rohanni az úttestre. Holott már ötször hallotta, hogy ezt nem lehet, nem szabad. A dán anya megáll, mélyet lélegzik, és leguggol a fiához, ahogy könyvünkben olvashatjuk, és így beszél vele. Sikerrel. Mert a mély kapcsolatban ott él a „haszontalan” dolgokban, játékban, hangulatokban kikovácsolt összetartozás…
3. Engedjük szabadon gyerekeinket, tanácsolja a dán praxis, és kerüljük el a túl gyors beavatkozást. Így fejlődik igazán az önkontroll és a rugalmas válaszadás képessége. És így kerülünk egyre mélyebb kapcsolatba saját magunkkal, ami nagy biztonságot ad.
4. És: mindenről beszélni kell, a tragikus és felkavaró eseményekről is, a gyerekekkel. A dánoknak soha nem jutott eszükbe, hogy a tragikus befejezést egy-egy mesében átírják, hogy megkíméljék a gyereket. A hallgatóra bízzák a következtetések levonását. A nagyapa halálától az esetleges válásig mindent meg lehet beszélni a gyerekekkel, csak ezt mi nem hisszük el.
5. Magyarországon nem győzi hangoztatni az ember, hogy ne akarj tökéletes szülő, tökéletes anya vagy apa lenni. A dánok ki is mondják, a gyerekeknek a szüleiktől nem tökéletességre, hanem érzelmi őszinteségre van szükségük.
6. Magyarországon az az alapgondolat, hogy a gyerekek rosszak, meg kell őket törni. Dániában az alapgondolat szerint a gyerekek eredendően jók. Átesnek olyan korszakokon – a különböző dackorszakokon –, amik a fejlődés határait jelzik, ezt tudomásul kell venni, ez normális és elfogadott. Legalábbis a dánok szerint; és így már nem is olyan idegesítő, nem szörnyű.
7. Ahhoz, hogy megkapjuk a tiszteletet, meg is kell adnunk. Igen, a dánok ott kezdik, hogy megadják a gyerekeknek a tiszteletet, és úgy tapasztalják, hogy az így nevelt gyerekek jobban hallgatnak a későbbiekben is a szüleikre, és kevésbé befolyásolják őket kortársaik, önállóbbá válnak döntéseikben.
8. A dánok háromszorosan hangsúlyozzák: olvassunk, olvassunk, olvassunk! Hivatkoznak a kutatásokra, hogy milyen nagy mértékben növeli a gyerekek empátiáját, másokkal való azonosulásra szolgáló képességét, ha olvasunk nekik. És nemcsak a kellemes könyvek jöhetnek szóba, hanem minden könyv, ami érzelmet – akár negatív vagy kellemetlen érzelmet is – kelt. A valóság megélése őszintén és hitelesen, itt is ez a fontos.
9. A dán iskolában, mint könyvünkben olvassuk, a tanárok minden évben a diákokkal együtt hozzák létre a szabályokat. Közösen döntenek. Minden osztályban más szabályok érvényesek, és minden év elején újraalkotják őket. Az eredmény lenyűgöző. Olvashatjuk, ha valaki túl hangos, vagy zavarja a tanítást, esetleg az egész osztály föláll, körbesétál a teremben, és tízet tapsol. Még az év elején határoztak így. Általában minden kérdésben sokkal több időt és energiát fordítanak arra, hogy hogyan előzzék meg a problémákat, mint hogy hogyan büntessék miattuk a gyerekeket.
10. Kedves anyák! Kedves apák! Kedves tanárok! De jó volna, ha nem aggódnátok amiatt, hogy mások mit gondolnak rólatok, gyereketekről és osztályotokról, hanem sokkal bensőségesebben foglalkoznátok velük! És aztán néhány fontos szabály: Aludjunk többet! Mozogjunk többet! Fordítsunk több időt magunkra! Annak, hogy magunkat jól érezzük a bőrünkben, az egyik legfontosabb összetevője a minőségi idő, amit együtt tudunk tölteni szeretteinkkel.
A könyvről itt talál infókat.
Jöjjön el a következő HVG Extra Pszichológia Szalonba október 16-án, ahol Iben Dissing Sandahl dán pszichoterapeuta és Deliága Éva pszichológus, integratív gyermekterapeuta adnak elő. További infót itt találhat. Iben Dissing Sandahl új könyvéről itt olvashat és meg is rendelheti.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
