Évi bankban dolgozik, férje, Péter kötetlen munkaidőben foglalkoztatott menedzser, a munkahelyén sikeres, talpraesett. Elvileg minden nap el tudná vinni a gyerekeket az óvodába, és hozni onnan. Mégis Évié a feladat, reggel már lefárad, mire a munkahelyére ér, munka után pedig rohan értük, ziláltan, tele bűntudattal esik be az óvoda kapuján, miközben Péter már meccset néz, sportol, vagy éppen horgászik.

Évit láthatóan dühíti a helyzet, keserűséggel, csalódottan panaszkodik egyre gyakrabban a férjére, de szerinte nem tehet mást, mint túlvállal, mert senkire sem számíthat. Évi szerint Péter egy-egy kiadós veszekedés után néha kegyesen megígérte, hogy átvesz a gyerekek körüli terhekből, majd elfelejtett értük menni az óvodába. Vagy ha elment értük, akkor télvíz idején a benti vászoncipőben jöttek haza, és miközben végigtelefonálta az utat, a gyerekeket a tiltott csokival, chipsszel és tablettel foglalta le.

Kiszolgálni mint egy gyereket

Shutterstock

Mostanában Évi egyre gyakrabban gondol arra, hogy talán könnyebb lenne egyedül a gyerekekkel, akkor nem kellene a férjét is kiszolgálnia, mint egy gyereket. Hiába lázadozik, Péternek természetes, hogy ő nem ért a háztartáshoz, nem ismeri a mosógép, a mosogatógép működését, sőt a gyerekeket érintő kérdésekben is Évi a kompetens, így helyénvaló, hogy ő képviseli a szülőket az óvodai rendezvényeken, konzultál a pedagógusokkal, a gyermekorvossal.

Önártó programok

Évi évekig otthon volt a gyerekekkel, Péter egyedül teremtette elő a család megélhetését, így kezdetben a felesége elnézte, hogy minden otthoni feladat rá vár, s szinte gyerekként kell kiszolgálnia a párját is. Már akkor túlvállalta magát – az ismert gyermekkori program szerint meg akart felelni Péternek és a kiváló anya eszményképének.

Egyre több harag

Shutterstock

A szenvedélyes szerelem halványulásával egyre több harag gyűlt mindkettőjükben, egyre sűrűbbek lettek a játszmáik, amelyek egy idő után észrevétlenül aláásták a párkapcsolati intimitást, megrontotta szexuális életüket is. Évi rendkívül kimerült volt, és nem maradt energiája az erotikához, Pétert pedig kasztrálta, hogy felesége nem néz fel rá, nem tiszteli. Folyamatos szemrehányásai Péterből kisebbségi szorongást váltottak ki, így csökkent libidó mellett egyre jobban távolodtak egymástól.

Üldöző és áldozat

Az efféle játszmák a gyerekkorunkban rögzült szabályokból, hiedelmekből, viselkedési formákból következnek, melyek óriási erővel törekszenek önmaguk ismételt igazolására, és frusztrált helyzetben képesek kikapcsolni a józan gondolkodást. Eric Berne és Stephen Karpman a téma neves kutatói szerint a játszma nem egy bizonyos konfliktusnak, hanem egy kudarcos eseménynek a sorozatos ismétlődése.

A játszmákban az egyik fél a saját érdekeit akarja érvényesíteni, csak magára figyel, ő az úgynevezett üldöző. A másik, az úgynevezett áldozat, aki bizonytalan, kételkedik a saját lehetőségeiben, kiszolgáltatottnak és tehetetlennek érzi magát.

Érdekli, hogyan vetett véget a játszmának Évi és Péter? Olvassa tovább L. Stipkovits Erika pszichológus cikkét a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, mely valódi vágyainkkal, legbensőbb motivációinkkal foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, páros belépőt nyerhet a budapesti Frida Kahlo-kiállításra. Aktuális számunkat meg is rendelheti.