Ki volt a gazdagabb, Elon Musk vagy Dzsingisz kán?
A világ valaha élt leggazdagabb emberének nevét Nyugat-Afrikán kívül szinte senki nem hallotta, de mi a helyzet a többiekkel?
Észak- és Dél-Európa kultúrájának és művészetének valóságos olvasztótégelye Salzburg városa. Minek köszönhető ez az ezerarcú kultúra, és mit tartogat az odalátogatóknak észak Rómája?
Ausztria kilenc tartománya közül az egyik legszebb a fővárosával azonos nevű Salzburg. A Salzach-völgy már ősidők óta lakott volt, mára pedig az öt régióból álló terület csaknem félmillió lakost számlál. Időszámításunk előtt egy évezreddel már rezet, nemesfémeket és sót bányásztak itt, erre utal a tartomány és a város neve is (Salzburg németül sóhegyet jelent).
A hetedik században szerzetesek telepedtek le a térségben, majd a nyolcadik században Rupert és Vilnius püspök alapították meg Salzburg városát. 1200 körül ezüstöt, aranyat és vasat is találtak, ami újabb lendületet adott a térség gazdasági virágzásának. Sorra épültek a könyvtárak, apátságok és templomok, és ennek eredményeképpen Salzburg hamarosan a középkori műveltség egyik legfontosabb központjává nőtte ki magát.
Ahol a független hercegérsekek ízlése alakította a város mai képét
Salzburg tartomány évszázadokon keresztül független hercegség volt, melyet főpapok kormányoztak. Az ő gazdagságuknak és jó ízlésüknek is sokat köszönhet Salzburg mai látképe. Jó példa erre a Gebhard hercegérsek által 1077-ben építtetett Hohensalzburg erődítmény, mely a későbbi évszázadok során még számos bástyát és védfalat kapott, hogy aztán a 17. századra elnyerje végleges formáját. Az erődítményből könnyen áttekinthető az egész város: kilátás nyílik például a csodálatos dísztermeknek otthont adó kora barokk Érsekhercegi rezidenciára vagy a rezidencia képtárára, ahol a XVI. és XIX. század közötti európai festészet remekművei csodálhatóak meg.
A Salzburgban székelő hercegérsekek politikai helyzettől és személyes ambícióiktól függően hol a Német-Római Császársághoz, hol a Habsburgokhoz, hol pedig Rómához közeledtek. Napóleon az 1809-es schönbrunni béke során Bajorországhoz csatolta Salzburgot, majd a párizsi békeszerződést és az 1815-ös Bécsi Kongresszust követően lett újra Ausztria része. Külön tartományi státuszt 1850-ben kapott.
“Észak Rómája” - kulturális párbeszéd Észak- és Dél-Euróba között
Több oka is vannak annak, hogy Salzburgot „Észak Rómájának” hívják. Már pusztán a látkép alapján is felfedezhetjük a hasonlóságot a két város között. Salzburg ugyanis ugyanúgy bővelkedik a különböző építészeti korszakokból származó világi és egyházi épületekben, mint Róma.
Markus Sittikus von Hohenems salzburgi érsek 1620-ban egy olasz építészt, Santino Solarit bízta meg a Salzburgi dóm építési munkálataival. Soliari akkoriban rengeteg megbízatást kapott, így a dóm újjáépítése mellett ő végezhette a város erődítményének komplett felújítását is.
Építészeti szempontból kiemelkedőnek számít még a Franz Josef von Colloredo-Mannsfeld érsek kormányzása alatti időszak, amikor a város a késő felvilágosodás egyik legmeghatározóbb helyszínévé vált. Az 1700-as évek végén – folytatva a hagyományokat – ő is számos olasz építészt és művészt hívott a városba, így Salzburg az észak- és dél-európai kultúrák sajátos olvasztótégelyévé vált.
A fent említett párhuzam másik oka Salzburgi hercegérsek különleges státusza. A mindenkori hercegérsek a pápához hasonló jogokkal rendelkezett, amely lehetősé tette számára azt, hogy négy saját püspökségében önállóan nevezzen ki püspököket. A 19. század elejéig ez az érsek uralkodott a világ második legnagyobb egyházi államában, amelynél csak Róma volt nagyobb.
Az UNESCO sem tudott ellenállni
Salzburg belvárosát pont 20 éve, 1997-ben nyilvánította a világörökség részévé az UNESCO. A megtisztelő cím elnyerésében nem csak a környező természeti szépségek, a középkori polgári város és püspöki rezidencia hagyatékának sajátos kombinációja játszott szerepet, hanem a különböző építészeti korszakokból származó világi és egyházi épületek, vagyis a középkorból származó lakóházak, az itáliai mintára kialakított terek és a barokk egyházi épületek is meghatározták a döntést. Egy belvárosi séta az épületeket tekintve tényleg valóságos időutazás lehet: kacskaringós utcáin a középkorból, a romantika, a reneszánsz és a barokk korából származó épületeket éppúgy megtaláljuk, mint a monarchia klasszicista stílusú polgárházait.
Egyedülálló művészeti értékek és ritkaságok a dómnegyedben
Salzburg különleges kincsei közé tartozik a Salzburgi Dóm, amelynek keresztelőmedencéjében a város leghíresebb szülöttét, Mozartot is keresztelték. Mi több, a zeneszerző udvari orgonista és koncertmester korában számos egyházzenei művet komponált itt. A Dóm a város legjelentősebb szakrális építménye: pompás homlokzatával, hatalmas kupolájával, impozáns szobraival, díszes kapuival lenyűgöző barokk épület.
Magyar karvezető a Salzburgi Dóm kórusának élén |
A Salzburgi Dómban működö kórusnak magyar vonatkozása is van, hiszen annak karvezetője, valamint a dóm zenei igazgatója Cziffra János. Cziffra 1977-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, majd tanulmányait a salzburgi Mozarteum Egyetemen folytatta. Később a Győri Nemzeti Színház karmestere lett. Salzburgba házassága révén került újra vissza: 1982-ben vette feleségül a salzburgi hárfaművészt, Regina Glasert. 30 évvel ezelőtt, 1987-ben lett a dóm zenei igazgatója, majd pár évvel később átvette a kórus vezetését is. 2002-ben a The European Academy of Sciences and Arts tagjává választották. |
A dómot átriumként öleli körül a dómtér, amelynek épületei és múzeumai a Dómnegyed című projekten belül tárják elénk a barokk művészet átütő erejét és pompáját. A látogatók 15 ezer négyzetméternyi területen mintegy 2 ezer műtárgyat csodálhatnak meg, valamint lehetőséget kapnak mindazon épületrészek bejárására, melyek az egyházi és a világi hatalomgyakorlás központját alkották a salzburgi hercegérsekek korában.
A világ valaha élt leggazdagabb emberének nevét Nyugat-Afrikán kívül szinte senki nem hallotta, de mi a helyzet a többiekkel?
A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.
Talán mindenki halott már Bugyiról és Taktaharkányról, ám ezeken kívül is rengeteg érdekes nevű település van Magyarországon. Játsszon velünk!
Az 51 éves brit szakember húsz éven át dolgozott a Red Bullnál.
Kiara Lord posztolt egy szelfit.
Ez már a második alkalom.
Egyelőre nem tudni, hogy milyen oldalt törtek fel.
Az ügyben érintett lehet egy magyar kölcsönügylet is.