Tudta, hogy a salzburgi hercegérseknél csak a pápa volt hatalmasabb? – történelmi séta Salzburg belvárosában

Ausztria kilenc tartománya közül az egyik legszebb a fővárosával azonos nevű Salzburg. A Salzach-völgy már ősidők óta lakott volt, mára pedig az öt régióból álló terület csaknem félmillió lakost számlál. Időszámításunk előtt egy évezreddel már rezet, nemesfémeket és sót bányásztak itt, erre utal a tartomány és a város neve is (Salzburg németül sóhegyet jelent).

A hetedik században szerzetesek telepedtek le a térségben, majd a nyolcadik században Rupert és Vilnius püspök alapították meg Salzburg városát. 1200 körül ezüstöt, aranyat és vasat is találtak, ami újabb lendületet adott a térség gazdasági virágzásának. Sorra épültek a könyvtárak, apátságok és templomok, és ennek eredményeképpen Salzburg hamarosan a középkori műveltség egyik legfontosabb központjává nőtte ki magát.

Ahol a független hercegérsekek ízlése alakította a város mai képét

Salzburg tartomány évszázadokon keresztül független hercegség volt, melyet főpapok kormányoztak. Az ő gazdagságuknak és jó ízlésüknek is sokat köszönhet Salzburg mai látképe. Jó példa erre a Gebhard hercegérsek által 1077-ben építtetett Hohensalzburg erődítmény, mely a későbbi évszázadok során még számos bástyát és védfalat kapott, hogy aztán a 17. századra elnyerje végleges formáját. Az erődítményből könnyen áttekinthető az egész város: kilátás nyílik például a csodálatos dísztermeknek otthont adó kora barokk Érsekhercegi rezidenciára vagy a rezidencia képtárára, ahol a XVI. és XIX. század közötti európai festészet remekművei csodálhatóak meg.

Tourismus Salzburg GmbH

A Salzburgban székelő hercegérsekek politikai helyzettől és személyes ambícióiktól függően hol a Német-Római Császársághoz, hol a Habsburgokhoz, hol pedig Rómához közeledtek. Napóleon az 1809-es schönbrunni béke során Bajorországhoz csatolta Salzburgot, majd a párizsi békeszerződést és az 1815-ös Bécsi Kongresszust követően lett újra Ausztria része. Külön tartományi státuszt 1850-ben kapott.

“Észak Rómája” - kulturális párbeszéd Észak- és Dél-Euróba között

Több oka is vannak annak, hogy Salzburgot „Észak Rómájának” hívják. Már pusztán a látkép alapján is felfedezhetjük a hasonlóságot a két város között. Salzburg ugyanis ugyanúgy bővelkedik a különböző építészeti korszakokból származó világi és egyházi épületekben, mint Róma.

Markus Sittikus von Hohenems salzburgi érsek 1620-ban egy olasz építészt, Santino Solarit bízta meg a Salzburgi dóm építési munkálataival. Soliari akkoriban rengeteg megbízatást kapott, így a dóm újjáépítése mellett ő végezhette a város erődítményének komplett felújítását is.

Salzburgi dóm

Tourismus Salzburg GmbH

Építészeti szempontból kiemelkedőnek számít még a Franz Josef von Colloredo-Mannsfeld érsek kormányzása alatti időszak, amikor a város a késő felvilágosodás egyik legmeghatározóbb helyszínévé vált. Az 1700-as évek végén – folytatva a hagyományokat – ő is számos olasz építészt és művészt hívott a városba, így Salzburg az észak- és dél-európai kultúrák sajátos olvasztótégelyévé vált.

A fent említett párhuzam másik oka Salzburgi hercegérsek különleges státusza. A mindenkori hercegérsek a pápához hasonló jogokkal rendelkezett, amely lehetősé tette számára azt, hogy négy saját püspökségében önállóan nevezzen ki püspököket. A 19. század elejéig ez az érsek uralkodott a világ második legnagyobb egyházi államában, amelynél csak Róma volt nagyobb.

Az UNESCO sem tudott ellenállni

Salzburg belvárosát pont 20 éve, 1997-ben nyilvánította a világörökség részévé az UNESCO. A megtisztelő cím elnyerésében nem csak a környező természeti szépségek, a középkori polgári város és püspöki rezidencia hagyatékának sajátos kombinációja játszott szerepet, hanem a különböző építészeti korszakokból származó világi és egyházi épületek, vagyis a középkorból származó lakóházak, az itáliai mintára kialakított terek és a barokk egyházi épületek is meghatározták a döntést. Egy belvárosi séta az épületeket tekintve tényleg valóságos időutazás lehet: kacskaringós utcáin a középkorból, a romantika, a reneszánsz és a barokk korából származó épületeket éppúgy megtaláljuk, mint a monarchia klasszicista stílusú polgárházait.

Tourismus Salzburg GmbH

Egyedülálló művészeti értékek és ritkaságok a dómnegyedben

Salzburg különleges kincsei közé tartozik a Salzburgi Dóm, amelynek keresztelőmedencéjében a város leghíresebb szülöttét, Mozartot is keresztelték. Mi több, a zeneszerző udvari orgonista és koncertmester korában számos egyházzenei művet komponált itt. A Dóm a város legjelentősebb szakrális építménye: pompás homlokzatával, hatalmas kupolájával, impozáns szobraival, díszes kapuival lenyűgöző barokk épület.

A dómot átriumként öleli körül a dómtér, amelynek épületei és múzeumai a Dómnegyed című projekten belül tárják elénk a barokk művészet átütő erejét és pompáját. A látogatók 15 ezer négyzetméternyi területen mintegy 2 ezer műtárgyat csodálhatnak meg, valamint lehetőséget kapnak mindazon épületrészek bejárására, melyek az egyházi és a világi hatalomgyakorlás központját alkották a salzburgi hercegérsekek korában.