Így tárolódnak biztonságban a személyes adataink

Kevés olyan szituáció akad a mindennapi életünkben, ami ne függne össze valamilyen módon az adatainkkal. Egy gyors poszt a Facebookon, a céges banki átutalás elintézése, a vállalkozás ügyfeleinek adatnyilvántartása, videókonferencia a külföldi ügyféllel, vagy éppen a világ túlsó felén tanuló baráttal, esetleg rendelés az Amazonról.

Az összes említett esetben személyes, érzékeny, és ezért gyakran nagyon értékes adatok közvetítéséről, majd tárolásáról van szó, amelyeknél felmerülhet a kérdés: hova futnak be ezek az adatok, hol tárolják őket, és vajon kellő biztonságban vannak-e ott? A modern világ, a milliókat, sőt, milliárdokat megmozgató közösségi oldalak és az online szolgáltatásokat nyújtó bankok hozzájárultak a szerverfarm, vagy adatközpont fogalmának elterjedéséhez, ez a világ pedig sokkal izgalmasabb, mint azt elsőre gondolnánk.

Áram és net híján semmi sincs

A szerverparkok közös jellemzője, hogy egy épületben hihetetlenül sok számítógép működik napi 24 órában. Ezért az egyik legfontosabb feladat a hőmérséklet stabilizálása, hiszen a túlmelegedés meghibásodáshoz, vagy akár leálláshoz is vezethet. Az üzemeltetők ezt nagy teljesítményű légkondicionáló berendezésekkel, a levegő folyamatos hűtésével, majd annak keringetésével oldják meg. Sok esetben a szervereket tároló épületeket olyan helyre építik, ahol a természet gondoskodik minderről. A Facebook egyik hatalmas szerverfarmja az északi sarkkör közelében, Svédországban található, ahol a kinti levegőt használják erre a célra.

A sok kihívás közül a legnehezebb talán a zavartalan áramellátás biztosítása. Az Invitel által a Budapest Bank számára nemrégiben átadott adatközpontban például az üzemeltető azt vállalta, hogy egy évben legfeljebb pár perces szolgáltatás-kiesés fordulhat elő, ami csak úgy garantálható, ha az áramellátás sokszorosan biztosított. Ezt egyrészt jellemzően kettős betáplálással oldják meg, ami azt jelenti, hogy az áram két, egymástól teljesen független irányból érkezik. Még így is elképzelhető azonban, hogy valamilyen oknál fogva nem sikerül árammal ellátni a szervereket, ebben az esetben viszont ott vannak a bármikor bevethető dízelgenerátorok, amelyekkel áthidalható a problémás időszak. Természetesen az adatközpontoknak a világhálóhoz való kapcsolódása sem mindennapi: többszörösen tartalékolt, több irányból érkező optikai összeköttetéssel csatlakoznak a hazai és nemzetközi gerinchálózatokhoz.

Méretkorlátozás nélkül

A méretek és dimenziók érzékeltetése céljából nézzük meg a világ legnagyobb adatcenterének alapadatait. Ez a létesítmény a Chicagóban található Lakeside Technology Center, ami több mint 100 ezer négyzetméteren tárolja a körülbelül 70 ügyfél különböző szervereit. Az épületkomplexumban működő gépek hűtéséhez 32 millió liternyi hűtőfolyadékot használnak, amit egy erre rendszeresített, gigantikus tartályban tárolnak. A hatalmas áramigény kielégítéséhez az adatcenterbe három nagy teljesítményű kábel is csatlakozik, de a rendszer részét képezi 50 generátor is, amiknek a működtetéséhez több mint 130 ezer liternyi gázolajra van szükség.

Az eddigiekből jól érzékelhető, hogy az adatközpontok szinte felfoghatatlan, kisebb városok ellátására is elegendő mennyiségű áramot fogyasztanak, ezért nem mindegy, hogy az milyen forrásból, és főleg milyen áron érkezik. Emiatt az újonnan épülő, ismert technológiai cégek (Facebook, Amazon, Google, Microsoft) által üzemeltetett szerverparkok egyre inkább északra húzódnak, illetve olyan helyre telepítik őket, ahol megújuló energiával táplálhatók. Ebből a szempontból vonzó a már említett Svédország, vagy éppen Izland, ahol a folyók mellett a geotermikus energiaforrások is alkalmazhatók.

Mi van, ha mégis beüt a káosz?

A jól felkészített adatközpontok esetében praktikusan semmi. Ezeket az építményeket a természeti katasztrófákra is felkészítik, ami mellett elsődleges szempont a redundancia: a tárolt adatok egy földrajzilag eltérő helyszínen, duplikálva is megtalálhatók.

A központok tervezői még olyan lehetőségekre is gondolnak, ami egy átlagos banki ügyfélnek eszébe sem jutna: ilyen például a természetes (napkitörés), vagy akár mesterséges forrásból érkező elektromágneses impulzus, ami egy pillanat alatt megbéníthat minden szerkezetet, amit áram működtet. A már említett, az Invitel által üzemeltett adatközpontot úgy építették, hogy a fentiekhez hasonló behatások ellen is tökéletes védettséget élvezzen.

Mindebből jól érzékelhető, hogy egy biztonságos adatközpont megépítése és üzemeltetése speciális szakértelmet, felkészültséget kíván. Éppen ezért a vállalatok is egyre inkább belátják, hogy sokkal jobban járnak, ha mást bíznak meg ezzel, hiszen az adatok házon belül való tárolása, biztosítása csak nagyon kevés esetben, illetve legfeljebb kompromisszumokkal oldható meg. Ellenben, ha szakértőt bíznak meg ezzel a munkával, akkor költséget takarítanak meg, és az arra szánt, vagy megspórolt erőforrásokat másra fordíthatják.