Ez mentheti meg a Földet a közelgő katasztrófától
Ha csak az éghajlat-változási egyezményeken vitatkozó kormányokra várunk, akkor nehezen lesz elkerülhető a klímakataklizma. Ezt felismerve néhány felelős nagyvállalat önként teljesítette vállalásait: drasztikusan csökkentették szén-dioxid-kibocsátásukat.
Az elmúlt 115 évben mindössze kilenc olyan esztendő volt, amikor magasabb volt az átlaghőmérséklet hazánkban, mint a 2016-os évben – számolta ki december elején az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ).
A The Guardian novemberi cikke is erről ír: az elmúlt 115 ezer évben soha nem volt ilyen meleg a Földön, ahol várhatóan 1,25 fokkal lesz nagyobb az átlaghőmérséklet, mint az iparosodás előtti időszakban – figyelmeztetett egy tudósokból álló csoport, amelyet az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA volt klímakutatója, James Hansen vezet.
Ketyeg a bomba
Földünk jégtakaróval borított vidékei, az Északi-sark és az Antarktisz felmelegedési üteme felgyorsult, ráadásul a nyár végén nem indult meg a jég hízása sem. Ez azért rossz előjel, mert amikor legutóbb – az utolsó jégkorszak utáni időszakban – ilyen meleg volt a sarkokon, 6-9 méterrel volt magasabb a tengerek szintje.
E hírek hallatán sokan a kihalással fenyegetett állatfajok, többek között a jegesmedvék szomorú sorsára gondolnak, de nemcsak a természet pusztul, az emberiséget is komoly veszély fenyegeti. A vízszint emelkedése kikényszerítheti a tengerpartok mentén élő több százmillió ember elköltözését, kezelhetetlenné téve a már így is komoly gondokat okozó migrációt. A csendes-óceáni szigetek őslakossága számára ez nem egy kellemetlen prognózis, hanem maga a valóság: a Carteret-szigetek evakuálása már 2005-ben elkezdődött.
A kontinensek belsejében élők, így a Magyarországon élők számára a tomboló viharok, a kánikula és a szárazság is okozhat óriási problémákat. A felmelegedésért elsősorban az üvegházhatású gázok, így a szén-dioxid légköri arányának növekedése a felelős. Az ipari termelés, a fosszilis energiahordózók elégetése miatt a szén-dioxid (CO2) koncentrációja az elmúlt száz évben 44 százalékkal növekedett a Föld atmoszférájában.
Ez mindnyájunk felelőssége
Az emberiség tehát olyan kihívások elé néz, amelyeket csakis nemzetközi összefogással lehet kezelni. A feladat nemcsak a kormányok vállát nyomja: a folyamatot fékezni képes párizsi klímaegyezmény teljesítése éppúgy függ az egyének, mint a cégek hozzáállásától.
Ahogy a kormányok, úgy a környezetért felelősséget érző cégek is sorban ismerik fel: drasztikusan csökkenteniük kell szén-dioxid-kibocsátásukat. Sőt, nem egy olyan társaság akad, amely 100 százalékosan teljesítette vállalásait. Közéjük tartozik például a LEGO, világ legismertebb játékgyártója. A garázscégből multinacionális vállalattá nőtt Google pedig már 2007-ben bejelentette: globális működését karbonsemlegessé tette.
| Idehaza az ország vezető telekommunikációs cége, a Magyar Telekom élen jár a fenntarthatóság megteremtésében. Eddigi legnagyobb sikerét e téren 2015-ben könyvelhette el, amikor a teljes cégcsoport – beleértve a macedón és montenegrói leányvállalatokat – karbonsemlegessé vált. Ezt az eredményt 2016-ban is megismételte. |
A siker receptje
De mit jelent a karbonsemlegesség? Ma még kivitelezhetetlen a szén-dioxid-kibocsátás nullára csökkentése: gondoljunk például az irodai számítógépek energiaellátására, vagy a vállalati autóflottára.
Viszont a kibocsátás visszafogására rengeteg módszer létezik, a maradék kibocsátást pedig ellentételezik, azaz „semlegesítik” a nagyvállalatok. A fenntarthatóságban élenjárók támogatják a megújuló energiaforrásokra épülő beruházásokat, elektromos autók használnak, fát ültetnek, hogy megkössék a CO2-t. Amennyi szén-dioxidot eredményez például az irodaházuk, szerverparkjuk működése, annyi CO2-tól szabadítják meg a bolygót egy – az ország vagy a világ valamely pontján megvalósított – zöld projekt finanszírozása révén. A Google például eddig is több tucat nap- és szélerőmű építését támogatta az USA-ban, Európában és Dél-Amerikában. A Magyar Telekom pedig 2015-ben egy kínai szélerőműpark és egy perui vízerőmű építését segítette 52 ezer tonna CO2-tól mentesítve így a Földet. 2016-ban egy kínai vízerőmű támogatásával váltott ki a vállalat 50 ezer tonna CO2-t.
Az amerikai szoftveróriás azt tervezi, hogy jövőre teljesen átáll a megújuló energiára. Ezt a Telekom idehaza már megvalósította: 2016-ban publikált, 2015-ös évi fenntarthatósági jelentése szerint 2015-ben 187 GWh megújuló energiát vásárolt, ami megegyezik a társaság által felhasznált elektromosenergia-mennyiség 100 százalékával. Ez jelentős tétel: ahhoz, hogy egy gigawattórát elhasználjunk, 10 milliárd tévékészüléket kellene egyszerre üzemeltetni egy órán keresztül. Egy régebbi, nagy energiaigényű asztali számítógépet pedig 7 ezer évig lehetne működtetni abból az energiamennyiségből, amit a Telekom így kiváltott.
Növekvő energiaéhség, csökkenő szén-dioxid-kibocsátás
De miért éppen a nagy számítástechnikai és telekommunikációs cégek járnak élen a CO2-kibocsátás csökkentésében és semlegesítésében? Az internethez való hozzáférés több országban alapjog lett, a világhálóhoz való kapcsolódás lassan olyan szükséglet, mint az, hogy egy háztartásban legyen víz és villany. Októberben a vezetékes szélessávú internetszolgáltatás előfizetéseinek száma hazánkban elérte a 2,68 milliót, a mobilelőfizetések száma pedig már 2011-ben meghaladta a lakosság lélekszámát.
Ha figyelembe vesszük, hogy 1991-ben még csak 5 ezer előfizető volt az országban, és mindössze 3 ezer hívást bonyolítottak így, elmondható: a fejlődés óriási. A növekvő forgalom pedig megugró energiafogyasztást eredményez, ez viszont semlegesítés nélkül több ezer tonna plusz CO2-kibocsátással járna.
Ahhoz képest, hogy megugrott az adatforgalom és az energiaigény, a hazai piacvezető telekommunikációs cég 5 százalékkal tudta csökkenteni az elektromosenergia-felhasználását a hálózat korszerűsítése révén. A 2014-ben indított projekt által a Magyar Telekom 10 év alatt 100 ezer háztartás éves villamosenergia-felhasználásával megegyező energiát takarít meg.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Magyar Telekom megbízásából készült, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
