Telekom
Telekom

Ha csak az éghajlat-változási egyezményeken vitatkozó kormányokra várunk, akkor nehezen lesz elkerülhető a klímakataklizma. Ezt felismerve néhány felelős nagyvállalat önként teljesítette vállalásait: drasztikusan csökkentették szén-dioxid-kibocsátásukat.

Az elmúlt 115 évben mindössze kilenc olyan esztendő volt, amikor magasabb volt az átlaghőmérséklet hazánkban, mint a 2016-os évben – számolta ki december elején az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ).

A The Guardian novemberi cikke is erről ír: az elmúlt 115 ezer évben soha nem volt ilyen meleg a Földön, ahol várhatóan 1,25 fokkal lesz nagyobb az átlaghőmérséklet, mint az iparosodás előtti időszakban – figyelmeztetett egy tudósokból álló csoport, amelyet az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA volt klímakutatója, James Hansen vezet.

Ketyeg a bomba

Földünk jégtakaróval borított vidékei, az Északi-sark és az Antarktisz felmelegedési üteme felgyorsult, ráadásul a nyár végén nem indult meg a jég hízása sem. Ez azért rossz előjel, mert amikor legutóbb – az utolsó jégkorszak utáni időszakban – ilyen meleg volt a sarkokon, 6-9 méterrel volt magasabb a tengerek szintje.

E hírek hallatán sokan a kihalással fenyegetett állatfajok, többek között a jegesmedvék szomorú sorsára gondolnak, de nemcsak a természet pusztul, az emberiséget is komoly veszély fenyegeti. A vízszint emelkedése kikényszerítheti a tengerpartok mentén élő több százmillió ember elköltözését, kezelhetetlenné téve a már így is komoly gondokat okozó migrációt. A csendes-óceáni szigetek őslakossága számára ez nem egy kellemetlen prognózis, hanem maga a valóság: a Carteret-szigetek evakuálása már 2005-ben elkezdődött.

A kontinensek belsejében élők, így a Magyarországon élők számára a tomboló viharok, a kánikula és a szárazság is okozhat óriási problémákat. A felmelegedésért elsősorban az üvegházhatású gázok, így a szén-dioxid légköri arányának növekedése a felelős. Az ipari termelés, a fosszilis energiahordózók elégetése miatt a szén-dioxid (CO2) koncentrációja az elmúlt száz évben 44 százalékkal növekedett a Föld atmoszférájában.

Ez mindnyájunk felelőssége

Az emberiség tehát olyan kihívások elé néz, amelyeket csakis nemzetközi összefogással lehet kezelni. A feladat nemcsak a kormányok vállát nyomja: a folyamatot fékezni képes párizsi klímaegyezmény teljesítése éppúgy függ az egyének, mint a cégek hozzáállásától.

Ahogy a kormányok, úgy a környezetért felelősséget érző cégek is sorban ismerik fel: drasztikusan csökkenteniük kell szén-dioxid-kibocsátásukat. Sőt, nem egy olyan társaság akad, amely 100 százalékosan teljesítette vállalásait. Közéjük tartozik például a LEGO, világ legismertebb játékgyártója. A garázscégből multinacionális vállalattá nőtt Google pedig már 2007-ben bejelentette: globális működését karbonsemlegessé tette.

Idehaza az ország vezető telekommunikációs cége, a Magyar Telekom élen jár a fenntarthatóság megteremtésében. Eddigi legnagyobb sikerét e téren 2015-ben könyvelhette el, amikor a teljes cégcsoport – beleértve a macedón és montenegrói leányvállalatokat – karbonsemlegessé vált. Ezt az eredményt 2016-ban is megismételte.

A siker receptje

De mit jelent a karbonsemlegesség? Ma még kivitelezhetetlen a szén-dioxid-kibocsátás nullára csökkentése: gondoljunk például az irodai számítógépek energiaellátására, vagy a vállalati autóflottára.

Viszont a kibocsátás visszafogására rengeteg módszer létezik, a maradék kibocsátást pedig ellentételezik, azaz „semlegesítik” a nagyvállalatok. A fenntarthatóságban élenjárók támogatják a megújuló energiaforrásokra épülő beruházásokat, elektromos autók használnak, fát ültetnek, hogy megkössék a CO2-t. Amennyi szén-dioxidot eredményez például az irodaházuk, szerverparkjuk működése, annyi CO2-tól szabadítják meg a bolygót egy – az ország vagy a világ valamely pontján megvalósított – zöld projekt finanszírozása révén. A Google például eddig is több tucat nap- és szélerőmű építését támogatta az USA-ban, Európában és Dél-Amerikában. A Magyar Telekom pedig 2015-ben egy kínai szélerőműpark és egy perui vízerőmű építését segítette 52 ezer tonna CO2-tól mentesítve így a Földet. 2016-ban egy kínai vízerőmű támogatásával váltott ki a vállalat 50 ezer tonna CO2-t.

Az amerikai szoftveróriás azt tervezi, hogy jövőre teljesen átáll a megújuló energiára. Ezt a Telekom idehaza már megvalósította: 2016-ban publikált, 2015-ös évi fenntarthatósági jelentése szerint 2015-ben 187 GWh megújuló energiát vásárolt, ami megegyezik a társaság által felhasznált elektromosenergia-mennyiség 100 százalékával. Ez jelentős tétel: ahhoz, hogy egy gigawattórát elhasználjunk, 10 milliárd tévékészüléket kellene egyszerre üzemeltetni egy órán keresztül. Egy régebbi, nagy energiaigényű asztali számítógépet pedig 7 ezer évig lehetne működtetni abból az energiamennyiségből, amit a Telekom így kiváltott.

Növekvő energiaéhség, csökkenő szén-dioxid-kibocsátás

De miért éppen a nagy számítástechnikai és telekommunikációs cégek járnak élen a CO2-kibocsátás csökkentésében és semlegesítésében? Az internethez való hozzáférés több országban alapjog lett, a világhálóhoz való kapcsolódás lassan olyan szükséglet, mint az, hogy egy háztartásban legyen víz és villany. Októberben a vezetékes szélessávú internetszolgáltatás előfizetéseinek száma hazánkban elérte a 2,68 milliót, a mobilelőfizetések száma pedig már 2011-ben meghaladta a lakosság lélekszámát.

Ha figyelembe vesszük, hogy 1991-ben még csak 5 ezer előfizető volt az országban, és mindössze 3 ezer hívást bonyolítottak így, elmondható: a fejlődés óriási. A növekvő forgalom pedig megugró energiafogyasztást eredményez, ez viszont semlegesítés nélkül több ezer tonna plusz CO2-kibocsátással járna.

Ahhoz képest, hogy megugrott az adatforgalom és az energiaigény, a hazai piacvezető telekommunikációs cég 5 százalékkal tudta csökkenteni az elektromosenergia-felhasználását a hálózat korszerűsítése révén. A 2014-ben indított projekt által a Magyar Telekom 10 év alatt 100 ezer háztartás éves villamosenergia-felhasználásával megegyező energiát takarít meg.



Az oldalon elhelyezett tartalom a Magyar Telekom Nyrt. megbízásából készült, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Tim Cook követeli: vonja vissza a Bloomberg a „kémkedő rizsszemekről” szóló cikket

Tim Cook követeli: vonja vissza a Bloomberg a „kémkedő rizsszemekről” szóló cikket

Merkel bekeményít: itt az első pofon a szaúdi újságíró halála ügyében

Merkel bekeményít: itt az első pofon a szaúdi újságíró halála ügyében

Magyarellenes óriásplakátok miatt indult eljárás Kárpátalján

Magyarellenes óriásplakátok miatt indult eljárás Kárpátalján

"Nem hiszek abban, hogy kamaszokat már késő nevelni"

"Nem hiszek abban, hogy kamaszokat már késő nevelni"

RMDSZ: Kifizetik a magyar tanítók románóráit

RMDSZ: Kifizetik a magyar tanítók románóráit