ZEISS Magyarország
ZEISS Magyarország

Annyit mindannyian tudunk róla, hogy veszélyes lehet a bőrünkre, és hogy jobb tőle óvni a szemünket. De pontosan mi is az ultraibolya sugárzás és hogyan tud kárt okozni szervezetünkben? Milyen betegségeket okozhat és miként szolgálhatja mégis egészségünket? Hogyan védekezhetünk ellene? És mi a szerepe a természetben? Itt az idő, hogy (UV)-fény derüljön minden titokra!

Mi is pontosan az ultraibolya sugárzás?

Jöjjön egy kis fizika! Ha a Napból érkező elektromágneses sugárzásokat frekvenciájuk – vagyis hullámhosszuk – szerint sorrendbe tesszük, megkapjuk az elektromágneses spektrumot. Ennek egy meglehetősen kis részét nevezzük látható spektrumnak, hétköznapi nevén fénynek. Az elektromágneses spektrum fényen kívül eső részét – mely az emberi szem számára láthatatlan – nevezzük sötét fénynek, aminek többek között az ultraibolya sugárzás, vagyis UV-sugárzás is a részét képezi. Nevét onnan kapta, hogy a legkisebb hullámhosszúságú de még látható szín az ibolya, az az alatti hullámhosszúságú tartomány pedig az a bizonyos ibolyántúli (UV) sugárzás.

Ha egyszerűen akarunk fogalmazni: az UV-sugárzás olyan fény, amit nem látunk, de ettől függetlenül közvetlen hatással van szervezetünkre.

A, B, C

Ám nem mindegy milyen hatással – ami pedig már többek között függ attól is, hogy pontosan milyen ultraibolya sugárzásról is beszélünk. Ugyanis hullámhossztól függően itt is tudunk csoportosítani.

A 100 és 280 nanométer közé eső sugárzást nevezzük UV-C-nek, melyet teljesen elnyelt a földi légkör, így csak azoknak kell miatta aggódni, akik az űrbe merészkednek. A Földön sterilizálásra használják.

280 és 325 nanométer közé esik az UV-B, melynek nagy részét a Föld ózonrétege nyeli el, egy részét viszont nem, így mindenképpen találkozunk vele. Az UV-B elősegíti a csontképződést, ám közvetlenül károsíthatja a DNS-t, mely bőrrák kialakulásához vezethet, illetve károsíthatja a szemet is. Szervezetünk melanintermelésével védekezik ellene – ezek a pigmentek teszik barnává a bőrt, miután oxidálódnak, ha nagyobb dózisú sugárzás éri őket.

És végül ott van a 315-400 nm közé eső UV-A, amelyből a legtöbb jut a Föld felszínére, és amivel így a legtöbbet érintkezünk. Nem túl jóindulatú: károsítja a kollagénrostokat, ezáltal öregíti a bőrt, sőt, bőrrákot okozhat.

Első pillantásra igencsak ijesztő lehet az UV-fény, ám miután folyamatosan körülöttünk van valamilyen szinten, sejthető, hogy veszélye leginkább attól függ, milyen dózist kapunk belőle.

Hol érintkezünk UV-sugarakkal?

Először is érdemes tudni, hogy pontosan hol és mikor éri a szervezetünket nagy mennyiségben természetes UV-sugárzás. Az UV-sugárzás mértéke a tavaszi és nyári hónapokban nő meg, ezeken a napokon is 10:00 és 16:00 között kapjuk a legnagyobb dózist. Bár felhős időben lehet, hogy kevesebb UV-fény ér minket, érdemes tudni, hogy vannak olyan felhőfajták, melyek pont, hogy felerősítik azt azzal, hogy visszaverik. A földrajzi tényezők is szerepet játszhatnak: nem mindegy, mennyire vagyunk távol az Egyenlítőtől: amennyiben messzebb vagyunk tőle, az UV-sugárzás mértéke is nő, csakúgy, mint a tengerszinttől távolodva. A sugárzás intenzitása nagyjából 300 méterenként növekszik 4%-kal. Emellett környezetünkre is megéri odafigyelni: a friss hó a 80%-át, a tenger a 25%-át, a homok pedig a 15%-át veri vissza az UV-sugárzásnak.

De honnan tudhatjuk, hogy éppen mennyire magas a sugárzás mértéke?

Szerencsére az Országos Meteorológia Intézet az UV-sugárzás mértékét is méri, és naponta ad általános előrejelzést (területi bontásban), több településen pedig órára pontosan mutatja meg, mekkora volt a sugárzás és hogy az mennyire veszélyes. Az oldalon azt is megtalálhatjuk, hogy különböző sugárzási mértékeknél mennyi napozási idő a megengedett, és hogy milyen öltözködés ajánlott akkor, ha huzamosabb ideig tartózkodunk a szabadban.

Nincs egészséges lebarnulás

A World Health Organization határozottan jelenti ki oldalán, hogy nem létezik olyan, hogy egészséges lebarnulás, hiszen az már mindenképpen annak a jele, hogy a kellőnél több UV-sugárzás ért minket, ami ellen a bőrünk elkezdett védekezni. Ilyenkor a barna bőrréteg valamelyest megóv minket a fehér réteg felett, ám csupán rövid távon. Hosszú távon ez a bőrréteg leég, ami a bőrsejtek pusztulásával jár. Ez eleinte égető vörös érzést eredményez, majd később a bőr hámlását, mely bár nem fájdalmas, de megvannak a maga veszélyei: például hogy az új, fehér réteg extrán érzékeny az UV-sugárzásra. Érdemes kiemelni azt is, hogy a bőr leégésekor immunrendszerünk is gyengébbé válik.

Azok, akik napsugárzásban gazdag helyen élnek, nagyobb eséllyel vannak kitéve a bőrrák kockázatának. A gyerekkori sorozatos leégések is veszélyt jelenthetnek, hiszen a bőrráknak vannak olyan fajtái, melyek ezek hatására alakulnak ki – akár évtizedek múlva is.

De nem csak a bőrrákkal kell számolni: ha bőrünket sokszor éri erős UV-sugárzás, felgyorsulhat az öregedési folyamat, ráncok alakulhatnak ki, bőrünk veszíthet feszességéből, korábban jelenthetnek meg májfoltok, illetve a rákot megelőző bőrelváltozások. Ezek száraz, hámló, durva érintésű területek, amiket a szaknyelv actinic keratosisnak nevez. Emellett alapvetően csökkenhet a bőr immunrendszerének hatékonysága is.

Veszélyeztetett gyerekek

Az ultraibolya-sugárzás veszélyeivel kapcsolatban fontos kiemelni a gyermekek védelmét, hiszen ők azok, akik nem fogják fel egy láthatatlan fény erejét és káros hatásait, így nem is biztos, hogy komolyan veszik figyelmeztetéseinket. Holott a legkisebbek szeme kimondottan érzékeny az UV-sugárzásra. 20 éves koráig egy felnőttet összesen annyi UV-sugárzás ér, mint amennyi majd éri 20 és 60 éves kora között.

A szemük mellett a fiatalok bőre is érzékenyebb lehet, könnyebben és gyorsabban égnek le. Ezért fontos figyelni rájuk még a homokozóban is, hiszen – mint említettük – a homok is azon anyagok közé tartozik, melyek visszaverik az UV-sugárzást. Emellett mindig törekedni kell arra, hogy a szabadtéri játékban mindig legyenek szünetek, mikor megpihenhetnek az árnyékban, kicsit elbújva a napfény elől.

A szem sincs biztonságban

Az UV-sugárzás a szemünkre is veszélyes lehet. Leginkább az UV-A károsíthatja a sárgafoltot, a szem ideghártyájának egy kicsi, de igen fontos területét, ami a központi látás romlásával, a kontraszt-élesség csökkenésével és a színek élénkségének tompulásával járhat.

Bár az UV-B sugárzás nagy részét elnyeli a szaruhártya és a szemlencse, mégis, ez a fajta sugárzás nagyobb kárt okozhat, mint az UV-A sugárzás. Egyik végeredménye lehet a szürkehályog kialakulása, mely a szemnek azt a részét homályosítja el, mely a fény befogadásáért felel.

Ugyancsak összeköthető az UV-sugárzással a kúszóhártya, egy bőrkinövés, mely a szemfehérjén kezdődik el, általában az orrhoz közeli oldalon, sokszor ránőve a szaruhártyára is, így blokkolva a látást. Bár pontos kialakulási oka nem ismert, annyit tudunk róla, hogy leginkább a mezőgazdaságban dolgozó idősebb férfiaknál jellemző, akik többet vannak kitéve a tűző napnak és a pornak. A köznyelv csak “farmer szemnek” nevezi a jelenséget.

Napszemüveget fel!

Szemünk védelme az UV-sugárzástól viszont némileg egyszerűnek mondható: ajánlott magas minőségű napszemüveget vagy az UV-t 400 nm-ig szűrő színtelen lencsét viselni. Napjainkban már gyártanak UV-védelmet nyújtó kontaktlencséket is, ám ezek csak a szem egy kis részét védik, a szemhéjat és a szem szélső részeit viszont így is érheti károsodás. Ezért ajánlott egy jó minőségű napszemüveg, ami kizárja a beeső fényt.

A ZEISS segítségével könnyedén biztosíthatunk megfelelő védelmet szemünknek és környékének az UV-fény ellen. A ZEISS ugyanis minden műanyag lencsét ellát a ZEISS UVProtect Technológiával, melyek így teljesen kiszűrik az UV-sugárzást, egészen 400 nm-ig.

Fontos a napszemüvegekre is nagy hangsúlyt fektetni, ha szemünk egészségéről van szó. A ZEISS intelligens napszemüveglencséinek színintenzitása automatikusan alkalmazkodik az UV-sugárzás mértékéhez, így nyújtva tökéletes UV- és tükröződésvédelmet, leginkább közepes vagy magas fényintenzitás esetén. Négy színben kapható – barna, szürke, pioneer és kék –, illetve mindegyik modell elérhető egységes vagy színátmenetes verzióban. Így stílusosan óvhatjuk szemünk egészségét. A speciális technológia által napszemüvegünk nem lesz zavaró akkor sem, ha árnyékosabb vagy éppen túl fényes területen tartózkodunk, hiszen alkalmazkodnak környezetünkhöz.

Egyszerű a védekezés!

Bár az UV-sugárzás gyilkos ragadozónak tűnhet, a felsorolt következmények könnyen és egyszerűen elkerülhetők. Az átlagosnál már egy kicsit is magasabb sugárzás esetén is szükséges a kalap és a napszemüveg viselése. Erős napsugárzás esetén és a magasabb UV-sugárzás óráiban töltsünk kevesebb időt a szabad levegőn. Bármilyen meleg is van, takarjuk el minél jobban bőrünket, és persze használjunk naptejet – nemcsak napozás, hanem egyszerű kerti munka vagy egy hétköznapi séta során is.

Nem mindenképpen ellenség

Ám ha már ennyi rossz dolgot meséltünk az UV-sugárzásról, illő megemlíteni a kedvező hatásait is. Hiszen bár az UV-sugárzás képes roncsolni bőrünket és szemünket, de közben igencsak fontos szerepet is játszhat egészségünkben. Szervezetünk számára például szükség van rá ahhoz, hogy D-vitamint állíthasson elő, mely erősíti a csontokat, izmokat és az immunrendszert is, illetve néhány rák – például a vastagbélrák – kialakulásának kockázatát is csökkenti. Az UV-sugárzás arra stimulálja agyunk tobozmirigynek nevezett részét, hogy triptaminokat termeljen, melyek olyan kémiai vegyületek, amik a hangulatunkra vannak hatással. És bár eddig úgy vehettük észre, hogy a bőrnek kifejezetten rosszat tesz, az egyik elterjedt bőrbetegség, a pikkelysömör kúrálására például pont UV-fényt használnak.

Az oldalon elhelyezett tartalom a ZEISS megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.

ZEISS Magyarország

Szerzetesektől indult, ma már az egyik legkomolyabb divattermék

Kezdetben csak egy üvegdarab volt, később már kézben tartható hasznos, de drága eszköz lett, évszázadok múlva pedig tömegtermék, melyet a legkülönbözőbb formákban gyártanak és értékesítenek, tökéletes megoldást biztosítva ahhoz, hogy tisztán lássuk a világot. Utánanéztünk a szemüvegek történelmének.

Ha nem elég büszke a nemzet, nézzen filmet!

Ha nem elég büszke a nemzet, nézzen filmet!

Hadseregnyi delfin tűnt fel Kaliforniánál, mintha menekülnének valami elől – videó

Hadseregnyi delfin tűnt fel Kaliforniánál, mintha menekülnének valami elől – videó

Csaknem negyedével csökkent a felsőoktatásban tanulók száma Magyarországon 9 év alatt

Csaknem negyedével csökkent a felsőoktatásban tanulók száma Magyarországon 9 év alatt

Nem kikötőt, hanem elhagyott ipartelepet vett a kormány Triesztben

Nem kikötőt, hanem elhagyott ipartelepet vett a kormány Triesztben

Főleg útépítésekre szerződtek májusban az építőiparban

Főleg útépítésekre szerződtek májusban az építőiparban

Kilőtt az új lakások kínálata: aki ingatlant venne, most válogathat

Kilőtt az új lakások kínálata: aki ingatlant venne, most válogathat