A 2004 végén 3 millió forintos tőkével alakult szolnoki BO-KA'05 Munkaerő-kölcsönző és Szolgáltató Kft. egyik tulajdonosának sincs fogalma arról, hogyan halmozódott fel a cégnek összesen 170 millió forintos áfahátraléka. A társaságnál májusban sikertelen végrehajtást elrendelő Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) mindenesetre júniusban adócsalás gyanúja miatt feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) - erősítette meg a HVG értesülését Horváczy Emese, az NNI szóvivője. Az adórevizorok szerint ugyanis a vállalkozás - noha ilyen jellegű tevékenységet nem regisztrált a cégbíróságnál - körülbelül 200 millió forint értékben 36 darab márkás autót hozott be Németországból. Egy meg nem nevezett kereskedő "kérésére" importálták - magyarázkodott a HVG-nek Boda István résztulajdonos-ügyvezető.

Az ügylet valójában egy kicsiny szelete annak a kiterjedt, profi áfacsalási sorozatnak - állítják a nyomozók -, amelyet az Európai Unióban (EU) körhintának neveznek, s amelynek révén évente 50-60 milliárd eurónyi adót nem fizetnek be, illetve igényelnek vissza a közösség tagországaiban jogosulatlanul. A körhintás csalók - jelen esetben a feltételezés szerint a BO-KA és titkos megbízója - azt használják ki, hogy az uniós beszerzések után nem a szállító, hanem a vevő adóhatósága kasszíroz. Az EU országaiból beszerzett áruról ugyanis az eladó áfa nélküli számlát állít ki, az adót a másik tagállambeli vevőnek kell bevallania és befizetnie. Ha pedig a vevőnek erre jogosultsága van, ugyanabban a bevallásban vissza is igényelheti az áfát, így adófizetési szaldója nulla. Ha az importőr ezek után a saját országában továbbértékesíti az EU-ból beszerzett cikket, az általános szabályok szerint kell áfát fizetnie.

Csalni úgy lehet, hogy az árut valamelyik uniós tagállamból áfa nélkül megvásárló a saját országában mélyen hallgat az adóról, bevallásában nem is szerepelteti az uniós importot. Amikor viszont továbbértékesíti a terméket egy belföldinek, áfás számlát állít ki. Ám az adót továbbra sem vallja be, s be sem fizeti azt az államkasszába. A BO-KA például az említett autóbiznisszel állítólag 50 millió forintnyi áfát tett zsebre.

A körhinta több országot is érinthet, sőt a tapasztalatok szerint bűnbandák szakosodtak rá. A kör be is zárulhat, ha végül az eredeti eladó vásárolja vissza az árut, amelyre soha nem fizették ki az akár többször is visszaigényelt áfát - ecsetelte Lőcsei Tamás, a PriceWaterhouseCoopers Gazdasági és Tanácsadó Kft. szakértője. A körhintában általában kicsi, de értékes árucikkeket, például elektronikai alkatrészeket, mobiltelefonokat pörgetnek, Magyarországon azonban - legalábbis a nyári, Jász-Nagykun-Szolnok megyei adóellenőrzések tapasztalatai alapján - az autó az adóhatóság elől eltitkolt slágertermék.

Sokáig azonban nem lehet folytatni e trükköt, ezért az értékesítési lánc csalárd cégtagjai néhány jól sikerült tranzakció után fel nem lelhető tulajdonosokhoz kerülnek. A BO-KA ennél egyszerűbb módszerrel próbálta megzavarni a hatóságokat: a céget júniusban Budapestre költöztették, de ezt a cégbíróság - mivel az adócsalás ügyében nyomozás indult - már nem jegyezte be. "Az év elején behívott az adóhivatal, és mindenféle papírokat kértek tőlem, de megmondtam nekik, hogy nekem nincs aláírási jogom, semmiről sem tudok. Ezek után májusban 10 ezer forintra büntettek, merthogy hátráltattam az adóhivatali eljárást. El is adtam az üzletrészemet, hiszen engem még abba sem avattak be, hogy autókereskedéssel is foglalkoznak" - számolt be a HVG-nek az eseményekről a kft másik alapítója, a kenderesi Katona Sándor. "Noha a feljelentő APEH megnevezte a cégvezetőket, jelenleg ismeretlen tettesek ellen folyik a nyomozás. Az adóhivatal adatai alapján tucatnyi cég tevékenységét vizsgáljuk, amelyek valószínűleg együttműködve követtek el adócsalást" - tájékoztatta a HVG-t Horváczy Emese.

Az APEH hatvan, az EU-ból importáló céget ellenőrzött Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Közülük hatnál merült fel az adócsalás gyanúja, amit a tagállamoktól kapott adatok is megerősítettek. Az unióban ugyanis közös szabály, hogy minden, valamelyik tagállamba árut eladó vállalkozásnak negyedévente - az áfabevallással együtt - tájékoztatnia kell az adóhivatalt az uniós értékesítések áfa nélküli értékéről és a vevők adószámáról. Magyarországon továbbá a közösségen belüli vásárlások áfa nélküli értékéről is be kell számolni negyedévenként az adóhivatalnak, amely összeveti a tagállamok adóhatóságaitól és a belföldi adózóktól kapott bevallásokat. Így bukott ki szintén Jász-Nagykun-Szolnok megyében egy még nagyobb feltételezett adócsalás, amelynek felderítése még folyik: egy Budapestről nemrég egy elhagyott ottani ingatlanba költöző társaság öt különböző uniós tagországból összesen 337 millió forint értékben Volvo, Chrysler Jeep, Ford és Land Rover márkájú autókat hozott be, majd adott tovább, anélkül hogy egy fillér áfát is befizetett volna utánuk.

Az autók jelenlegi tulajdonosait kutatja most az adóhatóság a Belügyminisztérium segítségével. Ha körhintáztatás gyanúja merül fel, az adóhivatalok ott fogják meg az áfát, ahol tudják, így megeshet, hogy az értékesítési lánc ártatlan tagjainak adó-visszaigénylési kérelmét utasítják el. Ilyen esetben csak a bíróságon lehet bizonyítani a jóhiszeműséget, de van, akinek ez már sikerült. Az Európai Bíróság (EB) négyéves eljárás után, idén januárban jogosnak találta három, korábban a brit adóhatóság és bíróság által is elutasított angol számítástechnikai vállalkozás együttesen több tízmillió fontos áfa-visszaigénylését - közölte a HVG-vel Földes Balázs, a KPMG áfaszakértője. Az EB verdiktjének indoklásában feketén-fehéren kimondta: ha egy adóalany eleget tesz a törvényi előírásoknak, akkor is visszaigényelheti az általa kifizetett áfát, ha ugyanabban az értékesítési láncban csalárd vállalkozások is felbukkantak, amelyekről a tisztességes adózó nem tudhatott. Az persze továbbra is a helyi bíróságok megítélésén múlik, adott esetben elhiszik-e egy vállalkozónak, hogy nem tudott üzletfelei csalárd szándékáról.

Az uniós áfacsalások legnagyobb kárvallottja Németország, amely különösen szorgalmazná egy olyan elszámolási rendszer bevezetését a tagállamokban, amelyben csak a legutolsó vevőnek kellene bevallania és befizetnie az áfát. Ezt azonban a legtöbb tagország - köztük Magyarország - nem támogatja, mivel a "nettósítás" rontaná az államkassza likviditását. Magyar ötlet viszont, hogy ragasszanak minden egyes kibocsátott számlára az adóhatóságtól igényelhető, a remények szerint nem hamisítható hologramos bélyeget. A javaslatot ősszel vitatják meg az EU pénzügyminiszterei.

GYENIS ÁGNES