Budapesten 86, országosan 1193 helyen szűrték a gyorshajtókat a pénteken reggel hatkor véget ért 24 órás összeurópai sebességellenőrzésen, melyet az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (TISPOL) rendezett. A traffipaxos ellenőrzésen áthajtott több mint 346 ezer gépkocsinak csak a 1,5 százaléka (4928) hajtott a megengedett sebességnél gyorsabban. Mint ahogy megírtuk, a rendőrség előre beszámolt a kiválasztott sebességellenőrzési pontokról. A honlapra az elmúlt három napban mintegy 290 ezren kattintottak. Az akció a rendőrség szerint remekül sikerült. Talán nem véletlen, hogy ezalatt az idő alatt halálos baleset sem volt az utakon.

Európában – s ezen belül hazánkban is – a sebességtúllépés a közúti tragédiák legfőbb oka. Az összes halálos kimenetelű baleseteknek 40 százaléka vezethető vissza a gyorshajtásra.

Felvette a kesztyűt a rendőrség

Kiss Csaba, az ORFK Autópálya-felügyeleti és Baleset-megelőzési osztályának vezetője a csütörtöki sebességellenőrzés több fővárosi helyszínét meglátogatta. A Teve utca–Gömb utca kereszteződésében kezdték a budapesti ellenőrzéseket, miután az egyik kereskedelmi rádió arra biztatta az embereket, hogy a rendőrség felhívására minél többen kérjék az egyik sebességellenőrzési helyszínnek a Rendőrpalota melletti kereszteződést, a több száz jelölésből ötven valóban erre is tett javaslatot. „Persze akadtak olyan vicces kedvű állampolgárok, akik parkoló területre vagy lakóövezetbe küldtek volna minket, természetesen ezekre a helyszínekre teljesen feleslegesen álltunk volna ki a sebességmérőkkel” – mondta a hvg.hu-nak Kiss Csaba. Mint pénteken a rendőrség közölte, a lakosság közel 1600 helyre tett javaslatot, és ebből majdnem 1200 helyen tartottak is sebességmérést.

Túry Gergely

Míg a Gömb utcánál nem akadt fenn gyorshajtó, a Gyömrői úton egy óra alatt húszan is, Újpesten a Megyeri úton fél óra alatt öten-hatan. Az alezredes megemlítette azt is, hogy a csütörtöki, több országra kiterjesztett TISPOL-akciót itthon újabbak követhetik, mert arra törekszenek, hogy az új sebességmérő készülékeket a legnagyobb kihasználtsággal működtessék. „Tudom, hogy az emberek ezt pénzbehajtásnak meg ilyen-olyan lesből történő mérésnek tartják, de szeretnénk, ha a balesetek megelőzése érdekében egyre elfogadottabbá válna, hiszen a balesetek legfőbb oka – közel egyharmad arányban – még mindig a gyorshajtás.

A notórius szabálysértőket nem érdekli a sebességmérés

„Az emberek többsége szabálytartó a közutakon, tehát a sebességellenőrzések nem befolyásolják a közlekedési magatartásukat, és a sebességhatárokat meggyőződésből tartják be, mert azt hiszik, hogy úgy biztonságos. A járművezetők egy másik csoportjába tartoznak az úgynevezett külsőkontrollos személyiségek, akik a büntetés elkerülése miatt tartják be a sebességhatárokat” – közölte a hvg.hu-val Gellért Csilla közlekedés-pszichológus, a Nemzeti Közlekedési Hatóság munkatársa. „A kampány ideje alatt ők nagy valószínűséggel sokkal figyelmesebben, szabályosabban közlekednek. Van egy szűk csoport, az emberek mintegy tíz százaléka, akikre egyáltalán nem jellemző a szabálytartás, így a meghirdetett sebességmérést is figyelmen kívül hagyják” – mondta a szakember. (Ennek fényében az elvárható 10 százalék helyett a mindössze 1,5 százalékos szabálysértő magatartás nem is rossz arány.)

Gellért szerint Nyugat-Európában a közlekedők sokkal szabálytartóbbak. Ennek egyik oka az állandó sebességmérés, ami egy idő után visszahat a közlekedési kultúrára. A magyar rendőrség nemrégiben fix és változtatható helyű sebességmérő eszközöket szerzett be több milliárd forintért. Két héttel ezelőtt „élesedett” 160 új, változtatható helyű kamera. Az úgynevezett komplex közlekedési ellenőrzőpontok (kkep), amelyek darabja 5,7 millió forint volt, egyelőre csak a sebességtúllépést mérik, de hamarosan automatikusan felismerik majd a rendszámokat, forgalmat számlálnak, torlódások észlelnek, illetve a szabálysértő autósokat is megörökítik. A mobil sebességmérők mellett  365 fix telepítésű eszközt is munkába állítanak majd.