Közel-keleti fegyveres konfliktus és háborúellenes tüntetések árnyékában gyűl össze a 32 NATO-tagország vezetője Hágában. Donald Trump már a csúcs előtt kierőszakolta: öt százalékra kell növelni a katonai kiadásokat, miközben még az előző célt sem sikerült teljesíteni. A többlet katonailag erőssé teheti Európát, de kifacsarhatja a jóléti államot.
Az amerikai elnök a tűzszünet állítólagos megsértése miatt indított izraeli vadászrepülők visszafordítását követeli a zsidó államtól.
Hogyan formál a magyar kormány egy új elitet az oktatási szerkezet átalakításával, az akadémiai szabadság, az ideológiai kontroll és a politika ötvözésével? – erre a kérdésre ad választ két politológus az osztrák lapban megjelent közös írása.
Az izraeli hatóság szerint több rakéta is érkezett Irán irányából a várható tűzszünet előtti órákban.
A döntés újabb állomása annak a politikai és jogi küzdelemnek, amely az elnök és az Egyesült Államok egyik legrangosabb egyeteme között zajlik.
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Az elnök szerint az iráni válasz nagyon gyengére sikerült.
Donald Trump nem hagyta szó nélkül, hogy Dmitrij Medvegyev szerint számos ország kész közvetlenül leszállítani Iránnak nukleáris fegyverkészletét.
A példátlan támadást éveken át készítették elő, de hogy titokban maradjon, még az utolsó pillanatban is beiktattak több, elterelő műveletet. Azt akarták ugyanis, hogy teljes egészében érvényesüljön a meglepetésfaktor.
Arra számítottak, hogy a gesztus hatására átgondolja az amerikai elnök, hogy csatlakozzon-e az izraeli támadáshoz.
Orbán Viktor korábban arról beszélt, hogy ez tüdőn lőné a magyar gazdaságot.
Két héten belüli döntést ígért, de két nap után lecsapott három iráni nukleáris létesítményre Donald Trump azzal a bombával, amellyel csak az USA rendelkezik. Azt találgatják, első és második elnöksége eddigi legnagyobb kockázatvállalását előre kiszámított módon, furfangosan tette, vagy kiszámíthatatlan szeszélyből.
Irán szerint az Egyesült Államok a nukleáris létesítményeik elleni csapásokkal „elpusztította a diplomáciát”. Izrael azt mondja, Teherán „áldozatot játszik”.
J.D. Vance szerint Donald Trump a korábbi közel-keleti háborúkat indító elnökökkel szemben tudja, hogyan érje el Amerika nemzetbiztonsági céljait.
Bernie Sanders éppen az oklahomai Tulsában tartott nagygyűlést, amikor egy bekiabálásból értesült róla, hogy az USA lebombázta az iráni nukleáris létesítményeket.
Majka szerint Donald Trump ahelyett, hogy ígéretének megfelelően véget vetne a háborúknak, csak eszkalálni tudja azokat.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint az izraeli-iráni háború hatásai el fogják érni Európát is, de Magyarország kedvezőbb helyzetben van.
Kiszámíthatatlan és katasztrofális következményekkel járhat a Közel-Keleten, de akár globálisan is, hogy az USA vasárnap hajnalban megtámadott három iráni nukleáris objektumot, először vetve be a bunkerromboló bombákat. Izrael örülhet, jobb esetben a konfliktus lezárulhat, de az iráni rezsimváltás nem valószínű. Rossz esetben a háború elhúzódhat és kiszélesedhet, attól függően, hogy mit lép a jelentősen meggyengült Irán.
Donald Trump legutóbb a Juventus focistáit hozta kínos helyzetbe a Fehér Házban, a FIFA elnöke pedig nemcsak ehhez asszisztált, de máskor is könnyen meghajlik a politikai széljárásnak, ha éppen az érdekei így kívánják, akár a szervezet alapelveit is félretéve.
A gazdasági növekedés lassulása összefügg a politika jellegével, természetével, az intézményekkel, a gazdasági törvényszerűségek semmibe vételével – mondja Csaba László közgazdász-akadémikus, aki szerint a fő hatalmi centrumokat világszerte fokozatosan eluralja az illiberalizmus.
