Ezekben a napokban derül ki, elégségesek-e a karácsonyi ünnep „megmentésére” hozott korlátozó intézkedések. Az már most egyértelmű, hogy az idén egészen más az adventi időszak és a karácsony, mint ahogyan azt megszokhattuk.
Speciális gyászfeldolgozó csoportok segíthetnek azoknak, akik a járvány miatt egyik napról a másikra vesztették el szerettüket.
Helen Russell brit írónő új könyvében 30 nemzet boldogságreceptjét mutatja be, abban segítve az olvasót, hogy megtalálja a számára legmegfelelőbbet az örömteli mindennapokhoz. Sorozatunk hetedik részében az indiaiak dzsugád szemléletmódját mutatjuk be. Részlet.
A ház homlokzatát is le kellett bontani, hogy kihozzák a férfit.
A zenész a raktárkoncertes támogatás összegéből, sőt annak kétszereséből pályakezdők stúdiófelvételeit finanszírozza.
A first lady mutatta meg az idei dekorációt.
Valamikor réges régen, egy messzi-messzi galaxisban, amikor még nem dokumentáltuk túl az életünket és a közösségi média sem létezett, a közléskényszerünk jóval egészségesebb keretek közt mozgott. A social media adta szabadság túl hirtelen jött ahhoz, hogy mindenki jól kezelje: az online térbe a mai napig rengeteg kép kerül ki bármiféle öncenzúra, szerkesztési elv, vagy felelősségtudat nélkül. Persze jó, ha az emlékeknek nyoma marad, de nem mindegy, hol, ezért összeszedtünk pár alternatívát a Facebook és az Instagram helyett!
A folyamat 1990 óta az egész országban töretlen, de nem mindenütt ugyanakkora mértékű. Népességarányosan most Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van a legtöbb művi terhességmegszakítás.
Hidegzuhanyként érte az érintetteket a kormány javaslata, amely miniszteri engedélyhez kötné az egyedülállók örökbefogadását. A szakértő attól fél, a döntés az örökbefogadásra váró gyermekeket érinti majd a legrosszabbul, mások szerint pedig a törvénnyel a hazai meleg társadalmat bélyegezhetik meg. A miniszter ígéri, szó sincs róla, hogy ne fogadhatnának örökbe egyedülállók, a méltányosságról a konkrét helyzet ismeretében, szakemberek véleménye alapján döntenek majd.
Nem közlekedik az erdei vasút és a vendégházak is üresek lesznek.
Minden a konyhában kezdődik, és minden ott dől el, a főzés egyetlen titka a szenvedély. A világhírű olasz séf, Gennaro Contaldo sorra írja receptkönyveit, ezek közül kettőt a HVG Könyvek is kiadott.
Egy amerikai kutatás szerint az együtt élő párok nem csupán élményeikben, hanem esetleges szívproblémáikban is osztozhatnak.
Ahogy ígérte, 4–6 évente visszatér a képernyőre: tegnap indult új sorozata, az Életünk története az RTL Klubon. Friderikusz Sándor M. Kiss Csabának beszél arról, hogy itt akart-e tartani 62 évesen, mit gondol a NER-médiába beálló kollégákról, akik közben "kibeszélik és szidják a gazdáikat", tervez-e még tényfeltáró riportokat és milyen új nyilvános megjelenésre készül jövő februárban.
Összefügg-e a családi élet az egészségügyi állapotunkkal? A statisztikák ezt sugallják, de a valódi helyzet ennél valószínűleg bonyolultabb.
Budapesten is elterjedt az 1920–1930-as években Európa-szerte népszerű kokain. Kokós Lexi kokainkirály pályafutásán át ezt a mozzanatot is feldolgozta cikkünk szerzője, a fehér por máig tartó magyarországi történéseiről szóló, Magyar kóla című könyvében.
Lányomnak "szánom" a Lánchidat, Gergő fiam vehetné át a Margit és az Árpád hidat - mondja Fazekas János, a Lánchíd hídmestere, aki rajzfilmesként tervezett nyugdíjba vonulni, de végül mégis apja nyomdokaiba lépett. HVG-portré.
Az ókorra nyúlik vissza a koronavírus-járvány alatt újra felfedezett erkély eredete. Számos funkciója mellett egykor a balkon volt a vezeték nélküli összeköttetés a magánszféra és a külvilág között.
Élhet-e valaha normális életet az, aki gyermek- és fiatalkorát fogyatékosotthonban töltötte? A Magyar Máltai Szeretetszolgálat szerint igen, és ezt most Gödön igyekeznek bebizonyítani.
Az vagy, amit megeszel – szól egy elcsépelt mondás. Ha ez így van, akkor az ellenkező végén is stimmelnie kell a dolognak, gondolhatta Saer Samanipour vegyész, az Amszterdami Egyetem tanársegédje.
„A bennünk lévő halálfélelem nem nő, hanem csökken, ha szembe merünk nézni halandóságunk tényével” – áll a nemrég megjelent A halál életkérdés című kötet előszavában. Bérczes Tibor író, műfordító egy éven keresztül beszélgetett mostani interjúalanyunkkal, Biró Eszterrel, a Magyar Hospice Alapítvány pszichológusával, hogy közösen keressék a választ a halállal, gyásszal, veszteségfeldolgozással kapcsolatos kérdésekre, amelyek valamikor, valamilyen formában egészen biztosan mindannyiunkat érintenek. Az interjúkötet a megrázó téma ellenére igyekszik tudatosítani: az élet végéről szóló beszélgetések legalább annyira szólnak az életről és annak gazdagságáról, mint a halálról.
