Németh András
Németh András
Tetszett a cikk?

Az idegenforgalom jövőjében két út van, a mennyiségi és a minőségi, az olyan helyeken, mint Hévíz, a minőségre kell törekedni – mondta a HVG-nek Alfred Hackl, a hévízi Le Primore Hotel & Spa igazgatója. A május közepén megnyílt hotelt vezető osztrák szakember arról is beszélt, miért fenntartható a hotel, s miben marad el a magyar idegenforgalom a nemzetközitől.   

Közel háromszáz szobájuk van, a fürdőrészlegben pedig több mint 11 ezer négyzetméternyi vízfelület. Kikkel kívánják megtölteni az öt csillag superior hotelt?

A Le Primore egy kiemelkedő beruházásnak számít ebben a régióban. Nagyon fontos számunkra ez a fejlesztés, az a célunk, hogy három év múlva mi legyünk Európa legjobb wellness és spa desztinációja. Az első időben Magyarországon folytattunk marketing tevékenységet, az első vendégek túlnyomó többsége így a hazai látogatók közül került ki. Egy év múlva a kül- és belföldiek aránya 50-50 százalék körül lesz, utóbbiak részben német és svájci vendégek lesznek, de számítunk a szomszédos országokra, Ausztriára, Szlovákiára, Szlovéniára és Szerbiára is, ez ugyanis egy nemzetközi szálloda lesz. A legfelső emeleten pedig van hét különleges penthouse-unk, ezekbe elsősorban az észak-amerikai és ázsiai vendégeket várjuk. Május közepén kezdtük meg a marketinget Ausztriában és Németországban. Azért ilyen későn, mert a befektetőink bölcs emberek, és azt mondták, csak akkor vágnak bele a hirdetésekbe, ha már készen áll a hotel.

Li Primore szálloda Hévízen
N. A.

A szakmában sokan panaszkodnak a szakemberhiányra, és arról beszélnek, a Covid-járvány idején eltávozott emberek jó része nem tért vissza a magyar idegenforgalomba. Mennyire volt nehéz személyzetet találni?

Ötvenöt évvel ezelőtt jártam először Hévízen, ismerem a tavat, ismerem a szálláshelyeket, és látom azt is, hogyan változnak a körülmények. Régebben nagyon magas színvonalú volt a magyar vendéglátóipari oktatás, a menedzserek vagy akár a séfek valóban világszínvonalúak voltak. Sajnos az utóbbi években romlott a minőség, nem is keveset, s ez komoly problémát jelent. Jelenleg 250 alkalmazottunk van, kétszázan közülük egy húsz kilométer sugarú körből érkeztek. A kétszáz ember felvétele nem volt nehéz, a jól képzettek megtalálása viszont nem egyszerű feladat. Nagyon sok pénzt és energiát fordítottunk arra, hogy a munkatársak megtanulják, mit jelent egy ilyen színvonalú szállodában dolgozni, s mi az, amit a vendégek elvárnak tőlük. De nagyon sok pozitív jelet látok, a személyzet legtöbb tagja tényleg meg akar felelni és hajlandó tanulni. A legfontosabb pedig éppen az akarás, ha ez megvan mindent el lehet sajátítani. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a magyar stáb több tagja külföldről tért haza, hogy nálunk dolgozzon. Sokat jelent ugyanis az, hogy nem egy, hanem több munkatársunk érkezett Svájcból, Németországból és Ausztriából: ezek az emberek már megtanulták a szakmát, s ezzel hozzájárulnak ahhoz, hogy a szálloda valóban komoly hatással legyen a régió gazdasági helyzetére. A kétszáz alkalmazott azt jelenti, hogy kétszáz, környékbeli családért is felelősek vagyunk.

Alfred Hackl
N.A.

Miért romlott a színvonal?

Az egyik ok az lehet, hogy a képzett szakemberek jó része elment külföldre. De az is közrejátszott, hogy az oktatási módszerek elavultak, sokszor olyan dolgokat is tanítanak, amit már sehol sem alkalmaznak. Változik a világ, és a turizmusban is nagyon komoly átalakulások történtek. Ma már nem az a fontos, hogy a pincérek bal vagy jobb oldalról teszik-e a vendég elé a tányért, hanem az, hogy a személyzet barátságos legyen és mosolyogjon. Manapság az is sokkal fontosabb, mint régen volt, hogy a pincérek értsenek a borokhoz is. Magyarországon nagyon sok a kincs, például a borok vagy a pálinkák, de az is kell, hogy az éttermi alkalmazottak sokat tudjanak ezekről a termékekről. A szállodánk célja az is, hogy megmutassa ezeket a kincseket a világnak.

Az építkezés idején és az üzemeltetésben is fontos szempont a fenntarthatóság, a hotel helyén hulladéklerakó volt.

A szálloda védett területen épült, mégis 44 ezer köbméter hulladékot kellett elszállítanunk a projekt kezdetekor. A környék most tényleg védelem alatt áll, nem kerül további hulladék és szennyezés a földbe. Ennek köszönhetően visszatérnek a madarak és a korábban itt honos növények. Az üzemeltetés során is fenntarthatóak vagyunk, a LED-világítást is ésszel használjuk: például csak ott kapcsolódnak fel a lámpák a folyosón, ahol a szenzorok mozgást észlelnek. A hűtést és fűtést a legkorszerűbb hőszivattyúkat biztosítjuk és napenergiát is használunk az áramtermeléshez. Igyekszünk elkerülni a műanyaghasználatot is, persze ez sajnos nem lehet százszázalékos. A hulladékot szelektíven gyűjtjük, és erre oktatjuk a személyzetet is. Ez sem megy egyik napról a másikra, a képzés hosszú folyamat.

Említette, hogy több mint fél évszázada járt először Magyarországon, s azóta számos projektben vett részt. Miben különbözik a magyar turizmus a nemzetközitől?

A magyarok nagyon különleges és nagyon büszke emberek, de sajnos nem elég büszkék az általuk előállított termékekre. Megint csak szóba hozom a magyar pálinkát, ami a világ egyik legjobbja, de nem beszélnek róla eleget. Vannak nagyon jó magyar borok is, de hol lehet őket külföldön megvásárolni? A szememben ez a vidék egy kincsesbánya, de senki hangsúlyozza ezt eléggé. Az is fontos, hogy sokan elmentek külföldre, és akik itt maradtak, azok nem mind tudják, mit jelent kiszolgálni valakit. Ha valaki megszáll egy ötcsillagos hotelben, akkor szolgáltatást akar, nem azt, hogy a pincér ne jöjjön oda az asztalához. Az idegenforgalom jövőjében két út van, a mennyiségi és a minőségi, az olyan helyeken, mint Hévíz, a minőségre kell törekedni.    

Már régóta van a szakmában, miért éppen ezt választotta?

Szüleimnek volt egy kis szállodája, s én úgy kerültem bele a turizmusba, hogy anyám a kezembe adott egy tányért, és azt mondta, vidd oda Mayer úrnak ezt a bécsi szeletet. Gyerek voltam, mosolyogtam, és jó étvágyat kívántam neki, ő pedig adott egy schilling borravalót. Egy schillinget – azaz meg tudtam venni a legnagyobb fagylaltot. Ekkor már tudtam, hogy az idegenforgalmat nekem találták ki. Pincértanoncból jutottam el a vezérigazgatói posztig, és ma már nem munkának, hanem hobbinak tekintem, amit csinálok.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!