Helykihasználásból és termelékenységből jeles, energiafelhasználásból elégtelen: kinek éri meg a vertikális növénytermesztés?

Részben képes kiváltani a természeti erőforrásokat a minden elemében ellenőrzött, szabályozott beltéri növénytermesztés. Bizonyos mikrozöldségek termesztése teljesen, gazdaságosan tető alá vihető. Az amerikai, európai, japán és szingapúri emeletes növénygyárakban jobbára e növényeket termesztik. A klímaváltozás, a megművelt termőföld radikális csökkenése, a népesség dinamikus növekedése egyre indokoltabbá teszi, hogy a függőleges terjeszkedésű, beltéren, talaj nélkül, mesterséges forrásokból növekedő növények termesztése elterjedjen.

A kontrollált körülmények közötti beltéri termesztésnek nagy az energiaigénye, a 2022-es globális energiasokk miatt több vertikális farmban utazó cég bedobta a törülközőt. A több európai telephelyet üzemeltető Infarm jobbára technológiai szolgáltatásokra váltott. A Hollandiában élő Mészáros Dávid, a Smartkas alapítója is nagy lendülettel vágott bele a vertikális növénytermesztésbe, az ország legnagyobb vertikális farmját hozta létre, majd 2022-ben itthon is alapított egy céget, de most csend van a tervek körül. Ázsiában és az Egyesült Államokban azonban a válságos idők ellenére is terjeszkednek a vertikális agrocégek. 

2022-es cikkünk a Smartkasról:

Igény volna a technológiára, hiszen a forróság, a szárazság egyre több növényi kultúrát kezd ki, ám bármennyire kecsegtető, irtózatosan sokba kerül az áramot zabáló rendszer.