Miből lesz a cserebogár? – Hogyan vértezhetjük fel gyermekeinket a jövő kihívásaival szemben?
Milyen készségekre van szüksége a most felnövő gyerekeknek, hogy megállják a helyüket a jövő munkaerőpiacán? Bár a kérdés elvontnak tűnhet, a válasz egyáltalán nem az: még a mesterséges intelligencia ismereténél is fontosabbak az érzelmi és társas készségek, ahogyan az önálló gondolkodás is. Többek közt ezt erősíti a Samsung és az EdisonKids közös kezdeményezése, a Megoldások a holnapért program – mondja Veres Rita, az Edisonplatform társalapítója.
Azzal már mindenki tisztában van, hogy a mai szakmák nagy része gyökeresen átalakul a következő években. Nemcsak azok, amelyek a technológiai tudásra támaszkodnak, hanem a hagyományos munkakörök is.
Egyes felmérések szerint a mai óvodások 65 százaléka fog olyan pozícióban dolgozni, amely egyelőre még nem is létezik – mondja Veres Rita. De mennyire képes az oktatási rendszer kezelni ezt a kihívást?
„Fontos figyelembe vennünk, hogy az X és Y generációsok nagy része olyan iskolarendszerben szocializálódott, amelynek az alapköveit még a múlt században rakták le. Az oktatásban az ipari forradalom óta a hatékonyság és a szabványosítás volt a rendezőelv, ezért dobozokban gondolkodunk”.
A tudást is megpróbáltuk „dobozolni”, standard, mérhető egységekbe rendezni: becsengetéstől kicsengetésig tartó órák, egyik bizonyítvány a másik után. Ezt a régi rendszert azonban felforgatta az az átalakulás, amely a munka világában jelenleg is zajlik” – mondja a szakértő.
Szerinte ma már érzékelhető, hogy a tárgyi tudás értéke csökkenni fog. A hangsúly egyre inkább az érzelmi és szociális kompetenciák felé tolódik. Ezek közé tartozik az együttműködési készség, a kreativitás és a kritikai gondolkodásra való képesség is.
A gyerekekben emellett erősíteni kell az empátiát is, azt az érzékenységet, amellyel megérthetjük mások szempontjait – de ez természetesen nem csak rájuk vonatkozik. Felnőttként is csak nyerhetünk vele, ha fejlesztjük ezeket a készségeinket.
Akik már a képernyő előtt nőnek fel
De mi a helyzet az alfa generációval? A 2010 után születetteknek egyes kutatások alapján gyengébbek lehetnek az érzelmi és szociális kompetenciáik. Sokan attól tartanak, hogy ezek a „digitális bennszülött” gyerekek elmagányosodnak, hiszen a társas kapcsolatok is egyre inkább az online térbe helyeződnek át. Veres Rita szerint nem reménytelen a helyzet, de fontosnak tartja a szülők és az iskola felelősségét is:
„A generációtéma kétélű fegyver, hiszen rengeteg az általánosítás. Szerintem a legnagyobb kihívás a koncentrációs képesség erősítése, az, hogy tudunk-e fókuszálni és igazán elmélyülni valamiben. Ez a készség nemcsak a tanulást, a pihenést is segíti. Ma egy alfa generációsnak ezt nehéz megtanítani, és az otthoni környezet sem mindig segíti ebben.”
Rita elmondja: ő is lát olyan családokat, ahol a digitális világ teljesen beszippantja a gyerekeket. Bár ennek a hatásait nehéz ellensúlyozni, nem lehetetlen, ám ez a szülők, a tanárok, az iskola és egyéb intézmények közös feladata. Ezért is tartja remek kezdeményezésnek a Megoldások a holnapért programot, amely nagyban épít a résztvevők együttműködési képességére.
A Samsung és az EdisonKids programjában a 7-12. osztályos diákok pár fős csapatokat alkotnak. Közösen találnak ki, dolgoznak ki és prezentálnak egy-egy ötletet, amelyek a jelen problémáira választ adó megoldások lehetnek. A fenntarthatóság, a jövő oktatása és a közösség kategóriákon belül nincs szűkebb tartalmi megkötés, így a mezőny minden évben sokszínű. A fiatalabbaknak sem kell izgulniuk, hogy hátrányban lennének, hiszen tavaly is 13 éves diákok ötlete vitte el az aranyérmet.
A program nagyban szól arról, hogyan adhatunk át új képességeket, de arról is, a gyerekek hogyan tudnak közösségben működni a tanárokkal, a zsűrivel és a mentorokkal együtt. Ennek továbbgyűrűző hatását évről évre egyre több tanár és diák tapasztalhatja meg. Rita kedvenc része minden évben az, amikor átolvassa a pályázatokat:
„Ez igazi kincsesbánya. Olyan, mint egy mini piackutatás arról, mi minden érdekli a fiatalokat. A tavalyi témák közt is rengeteg különböző terület szerepelt a robotikától az önkéntességig, a szexuális edukációtól a fenntartható élelmezésig és az SNI-s (vagyis sajátos nevelési igényű) gyerekeknek való segítségnyújtásig.
„A pályázók száma az elmúlt két évben megduplázódott, ami arról tanúskodik, hogy üzenetünk célba ér: összefogással tehetünk a jobb jövőért. A tudásmegosztás, a generációk közti sikeres kommunikáció, valamint az értékteremtő közösség kulcsfontosságú eszközök a jövőformáláshoz. Amellett, hogy a visszajelzések és a kihívás eredményei azt mutatják, egyre többen osztjuk ezt a nézetet, mind vállalati, mind személyes perspektívából is megerősíthetem, a fiatalok lelkesedése és elkötelezettsége minden résztvevőre átragad.
Szeretnénk, ha jövő generációja elsajátítaná azt a szemléletet, amely szerint a technológia akkor értékes és hasznos, ha pozitív hatással van a felhasználók, a közösségek mindennapjaira. A program résztvevői abban mutatnak példát, hogyan lehet a közös munka eredményeként születő technológiát a fenntartható jövő szolgálatába állítani.”
A tanulás mint önvezérelt folyamat
Veres Rita elmondja: elsősorban a diákokat szólítják meg, de azt maguk dönthetik el, hogy a tanár mennyire vonódik be a folyamatba. Az eddigiekben volt, ahol aktív szerepet vállalt, míg máshol kevésbé kellett részt vennie a diákok munkájában, annyira összeérett a csapat.
Idén a Hősök Tere Alapítvánnyal képzést is tartanak a tanároknak a fejlődési szemléletmódról: arról, mikor kell kicsit hátrébb húzódni vagy épp átvenni az irányítást a folyamatban. Bár a továbbjutó csapatok munkáját készségfejlesztő workshopok és mentorok is segítik, összességében mégis önvezérelt folyamatról beszélhetünk.
„Fontos szempont, hogy a csapattagok ne csak a verseny miatt vegyenek részt a kihívásban, hanem tényleg foglalkoztassa őket a projekt. Ha ugyanis a gyerekek önállóan töprengenek az őket érdeklő kérdéseken, és önerőből oldják meg a problémákat, az a hagyományostól eltérő tanulási folyamatot eredményez. Ezért is elengedhetetlen, hogy ők maguk hozzák a problémát és hajlandók legyenek benne közel fél éven át elmélyülni” – mondja a szakértő, aki már a Megoldások a holnapért születésekor is ott volt, idén pedig zsűritagként vesz részt a programban.
„Idén a program is személyesebb, mint az előző években volt. Több találkozási pontunk lesz, a tanárok és diákok már az első fordulóban megismerhetik egymást. Február 20-ig pedig még várjuk a csapatok jelentkezését.”
Az oldalon elhelyezett tartalom a Samsung megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.
