Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Közzétette a Központi Statisztikai Hivatal a járvány előtti utolsó hónapok munkanélküliségi adatait. 2019 decembere és 2020 februárja között 3,5 százalékos volt a munkanélküliség Magyarországon, ez az egy évvel korábbihoz képest 0,1 százalékos csökkenést jelent, az egy hónappal korábbihoz képest viszont 0,1 százalékos növekedést.
A munkanélküliségi mutató 2018 márciusa óta nem mozdult ki a 3,3-3,8 százalék közötti sávból, legfeljebb a mostanihoz hasonló minimális, 1-2 ezrelékpontos változásai voltak hónapról hónapra. Ennek minden bizonnyal hamar vége lesz, de ez legkorábban az egy hónap múlva kiadott adatokon fog majd látszani.
A foglalkoztatottak száma ebben a három hónapban átlagosan 4,49 millió fő volt, ez 7800 fő csökkenést jelent az egy hónappal korábbihoz képest. Főleg közmunkások vesztették el az állásukat: a közfoglalkoztatottak száma 20 300-zal csökkent, miközben az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók 7100-zal, a magyar cégek külföldi telephelyein alkalmazásban lévők 5400-zal többen lettek.
Továbbra is problémát jelent a fiatalok munkanélkülisége: a 15 és 24 év közöttiek 10,9 százaléka munkanélküli. Ebbe a körbe nem számít bele az, aki még tanul.
A munkanélküliség átlagos időtartama 10,7 hónap volt, a munkanélküliek 30,8 százaléka már több mint egy éve nem talált állást.
