Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Az egy évvel korábbihoz képest 0,3, január–március óta pedig csak 0,1 százalékkal nőtt a munkanélküliség – számolt a Központi Statisztikai Hivatal, így most a hivatalos adat az, hogy 3,8 százalékos a mutató. Már ez a szám is a legmagasabb munkanélküliséget jelenti 2018 szeptembere óta, de az is világos, hogy a valóban állás nélküliek száma ennél sokkal magasabb lehet.
Ez máris bebizonyosodik, ha ránézünk a szintén most közölt foglalkoztatottsági számokra: miután márciusban 56 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint februárban, áprilisra ez a szám is 73 ezerrel, 4 millió 368 ezerre csökkent. Vagyis a járvány megérkezése óta 129 ezer ember vesztette el az állását.
A statisztikusok két okkal magyarázzák a nagy eltérést és a válsághoz képest feltűnően alacsony munkanélküliségi adatot. Ebből az egyik az, hogy a munkanélküliségi számokat mindig három hónap átlagában adják meg, most a február és április közötti számokat tették közzé, vagyis a vizsgált időszaknak az első majdnem felében még itt sem volt a járvány az országban. Ennél is fontosabb a másik ok: munkanélkülinek hivatalosan az számít, aki aktívan munkát keres és két héten belül munkába tudna állni, ha kellene, márpedig a járvány mindkettőt nehezíti.
Ebből aztán kijön az, hogy áprilisban hiába vesztette el 73 ezer ember az állását, közülük csak 19 ezer számít munkanélkülinek. A többi 54 ezer ember gazdaságilag inaktív besorolást kapott. Márciusban ugyanez történt: akkor 56 ezren vesztették el az állásukat, közülük kétezren számítottak munkanélkülinek.
Ha a háromhavi átlagból kiszedjük csak az áprilisiakat, akkor kijön, hogy ezzel a hivatalosan csak 19 ezer új munkanélkülivel számolva áprilisban 4,1 százalékos volt a munkanélküliség, ami 0,5 százalékos növekedés egy hónap alatt. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 26,5 százalékkal, 331 ezer főre nőtt.
Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 21 ezerrel csökkent, de ugyanennyivel esett a közmunkások száma is. A Magyarországon élő, de külföldön dolgozó emberek száma 14 ezer fővel csökkent (a kivándorolt magyarok nem ide számítanak).
A munkanélküliség átlagos időtartama 9,2 hónap volt, a munkanélküliek 25,7 százaléka keresett legalább egy éve állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.
