Friedrich Merz nagy meglepetésre a kedd délelőtti első szavazáson nem kapta meg a szükséges szavazatszámot ahhoz, hogy ő legyen az új német kancellár, délután már megkapta a bizalmat a Bundestagtól.
A német politikában ilyen még soha nem történt, hogy a többséggel rendelkező, kormányzásra készülő koalíció képviselői ne szavazták volna meg a saját kancellárjelöltjüket. Akármi is történik ezután, Friedrich Merz egészen biztosan gyengébben keveredik ki belőle.
Friedrich Merz tervezett koalíciójának 328 képviselője van a 630 fős német alsóházban, ennek ellenére a keddi szavazáson nem kapta meg a kancellárrá választásához szükséges 316 szavazatot.
Marija Zaharova külügyi szóvivő közölte, hogy ha Taurus rakétákkal hajtanak végre támadásokat az orosz közlekedésinfrastruktúra ellen, Németországot az ukrajnai konfliktus résztvevőjének fogják tekinteni.
A parlamenti képviseletét csaknem megduplázó szélsőjobboldali német AfD a követeléseivel, de már magával a megerősödött jelenlétével is komoly kihívást állít a többi párttal szemben.
Knut Abraham CDU-s politikussal beszélgettünk a magyar–német és a magyar–orosz kapcsolatokról, az EU jövőjéről, a német fegyveripar magyarországi beruházásairól és személyeskedő kormányzati kampányokról.
„A meglévő védelmi eszközöket – a jogsértési eljárásoktól kezdve az uniós források visszatartásán át a tagsági jogok, például az Európai Tanácsban való szavazati jog felfüggesztéséig – a korábbinál sokkal következetesebben kell alkalmazni” – áll a tervezetben.
A Bundesrat is megszavazta az alkotmánymódosítást, amely megengedi, hogy a védelmi kiadásokat akár hitelből is finanszírozzák. Friedrich Merz kormánya felhatalmazást kapott a nagyszabású fegyverkezési program megvalósítására.
Az Európai Unió nagyszabású fegyverkezési tervekkel állt elő, részben közös hitelfelvétellel, aminek óriási lökést adott, hogy Németország önállóan is hatalmas összegeket fordítana a hadiiparára. A mélyebben integrált EU támogatói szerint a fegyverkezési célú közös adósság kibocsátása meghozná az integrációban az áttörést. Ez is tétje a csütörtökön kezdődő EU-csúcsnak.
Friedrich Merznek sikerült egyezségre jutnia a Zöldekkel, megnyithatja az utat akár 1000 milliárd eurós új védelmi és infrastrukturális beruházások előtt.
A következő német kancellár kivenné az adófék szabályai alól a hadiipari költéseket, és 500 milliárd eurót adna infrastruktúra-fejlesztésre, de ezt csak a Zöldekkel együtt tudja átverni a leköszönő parlamenten. A környezetvédő párt elutasította a terveit, de nyitva hagyták az ajtót a további egyeztetések előtt.
A kancellárvárományos kedd este bejelentett tervei szakítanának az évtizedes német fiskális politikával, és a hadsereg és az infrastruktúra fejlesztésén keresztül az évek óta vergődő német gazdaság egészének is vérfrissítést jelentenének. A programot még át kell verni a parlamenten, de az iparban már meg is indult a készülődés a lehetséges új világra. Merz csomagja, ha elfogadják, minden bizonnyal a német határokon túlgyűrűző hullámokat vet, és erős támogatást ad az USA nélkül a saját lábára állni akaró Európának is.
A volt német külügyminiszter és alkancellár úgy véli, hogy a következő kancellár, a CDU-s Friedrich Merz előtt akkora feladat tornyosul, mint egykor Adenauer előtt, akinek a háború után meg kellett találnia az ország helyét a nyugati rendszerben.