Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
A német parlament felsőháza is megszavazta az alkotmánymódosítást, amely szabaddá tette az utat a koalícióra készülő pártok védelmi, infrastrukturális és klímavédelmi adósságcsomagjának elfogadásához szükséges alaptörvény-módosítás előtt. Az adósságfék feloldását kedden a Bundestag is elfogadta, s most a Bundesrat is kétharmados többséggel szavazta meg.
Ezzel Friedrich Merz beiktatásra váró kancellár megszerezte leendő kormánya számára a felhatalmazást arra, hogy a hadiipar és a haderő fejlesztését, illetve egy 500 milliárd eurós értékű infrastruktúrafejlesztési programot hitelekből finanszírozzon.
Az alaptörvény módosításához a szükséges 46 voks volt, de 53-at kapott a lehetséges 69-ből a Bundesratban. Brandenburg, Szász-Anhalt, Türingia és Rajna-vidék–Pfalz tartományok tartózkodtak, az összes többi tartomány igennel szavazott. A tartózkodás a Bundesratban „nem”-nek számít.
A törvényt még Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnöknek alá kell írnia, hogy érvénybe tudjon lépni.
Az idei választásokat megnyerő Merz két hete jelentette be, hogy hitelekre alapozott fejlesztési programjáról megállapodott a leendő kormány koalíciós pártjaival. Majd a Zöldekkel is sikerült egyezségre jutnia, azután szavazott a javaslatról az alsóház.
A Bundesrat pénteki döntésével eltörölték a német alkotmányban a 2008-as gazdasági válság nyomán rögzített szabályt, amely korlátozta a kormány hitelfelvételét az államadósság alacsonyan tartása érdekében. Németország mostantól elméletileg korlátlan mennyiségű pénzt fektethet be a honvédelembe, a polgári védelembe, a hírszerzésbe és a kiberbiztonságba. Az adósságfék most már csak e kiadások egy részére vonatkozik, minden ezen felüli kiadás hitelből finanszírozható.
Emellett egy külön kasszából 500 milliárd euróig terjedő hiteleket is lehet majd felvenni, megkerülve az adósságféket. Ezt a leromlott infrastruktúra – azaz hidak, energiahálózatok, utak és iskolák – javítására fogják felhasználni. Ebből a keretből 100 milliárd eurót az éghajlatvédelemre és a gazdaság éghajlatbarát átalakítására fordítanak.
Ugyanekkora összeget nyitnak meg a tartományi kormányzatok számára. A jövőben ezek a bruttó hazai termék 0,35 százalékának megfelelő összegű adósságot vehetnek fel – ez idén nagyjából 15 milliárd eurót jelentene. Korábban a tartományokra nulla adósságlimit vonatkozott.
Közgazdászok már korábban felvetették, hogy a költségvetési hiány rigorózus megkötése akadályozhatta a német gazdaság kilábalását a válságból, de az elmúlt hetekben Merz csak nehezen szerezte meg a javaslatához szükséges többséget. Az alkotmánymódosítással ráadásul még kormányalakítását sem várhatta meg, mivel az új választás alapján felálló Bundestagban már annyi mandátumot szerzett a programot mereven ellenző AfD, amivel szemben a kormánykoalíció pártjai sem érhetik el a szükséges többséget.
A nagyszabású fegyverkezési programot az tette szükségessé, hogy Donald Trump második elnöki ciklusa elején többször egyértelművé tette: Európa nem támaszkodhat tovább az Egyesült Államokra biztonsága garantálásában. „Európa megerősítését abszolút elsődleges feladatomnak tekintem, hogy lépésről lépésre valóban kivívjuk az USA-tól való függetlenséget. Egyáltalán nincsenek illúzióim azzal kapcsolatban, ami Amerikából történik” – fogalmazott a leendő kancellár.
