Az EKB újra kamatot vágott, az új irányadó ráta 2 százalék. Az inflációs előrejelzést lefelé módosították: idén 2 százalék, jövőre 1,6 százalék várható. A magyar alapkamat 6,5 százalék, az infláció jövőre csökkenhet stabilan 4 százalék alá.
Ez a HVG májusi bevásárlókosara.
Gazdasági fellendülés és az infláció csökkenése nélkül nincs esély arra, hogy a magyar családok helyzete érdemben javuljon.
Hiába lehetett már egy ideje azt látni, hogy az ingatlanpiaci minisokk viszonylag gyorsan lecseng, a rövid ideig tartó áremelkedés nyomán megugrott az érdeklődés a hagyományosan olcsóbb helyek lakásai iránt.
Rövid ideig gyengíti, hosszú távon viszont erősítheti az ingatlanpiaci keresletet, ha marad a magas infláció. Eddig a lakásárak gyorsabban nőttek, mint a bérek, de ez hamarosan megfordulhat.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kiskereskedelmi vállalkozásai a további bizonytalanság elkerülése érdekében javaslatot tesznek le a kormány asztalára az árrésstop zökkenőmentes kivezetésére. Az OKSZ az objektív helyzetértékelés érdekében a javaslatok kidolgozásával külső gazdasági tanácsadó társaságot bízott meg.
A harmadik hónapra 8,5 százalékra lassult a bérdinamika az év eleji 10 százalékról. A nettó átlagkereset 490 ezer forint volt, a nettó közepes kereset 382 ezer forint.
A magas infláció kiszámíthatatlanságot okoz és rontja a versenyképességet, de a Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztalának résztvevői szerint az árrésstop alkalmatlan az infláció letörésére.
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint sem a GDP-növekedés, sem az inflációs adatok nem utalnak a gazdaság erősödésére. Különösen aggasztónak tartják a beruházások visszaesését.
A tervezhetőség hiánya, a gyenge exportteljesítmény és a beruházások visszaesése húzza vissza a magyar gazdaságot 2025-ben.
Nem eléggé lassult az infláció; újabb termékek árrését korlátozza a kormány; devizahiteles ügyben született bírósági ítélet. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A kereskedők szerint nem indokolt az árrésstop kiterjesztése. Korlátozza a vállalatok fejlesztési lehetőségeit, hosszú távon ellehetetleníti a működésüket, miközben döntően olyan termékcsoportokat érint, ahol kicsi az árrugalmasság.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint áprilisban havi alapon 0,2 százalékkal nőtt az átlagos árszínvonal, a tavalyi év azonos hónapjához képest az inflációs ráta 4,2 százalékra süllyedt. Az áremelkedés ütemének lassulása a piaci konszenzushoz képest gyengébb lett.
Mutatjuk az elmúlt egy hónap legnagyobb árváltozásait, és azt is megnéztük, hogyan alakultak az árak, mióta a kormány nekiállt erőszakkal letörni az inflációt.
Még mindig nem sikerült levinni a célként kitűzött 4 százalék alá az inflációt, de már jobb a helyzet, mint egy hónapja volt.
Az árrésstop bevezetésekor még azt remélhették az érintett kereskedők, ha az intézkedés eléri a célját, akkor május végén kivezethetik. A napokban azonban már az is elhangzott, hogy egy más formában akár véglegesen is fenn lehetne tartani az árszabályozásnak ezt a módját. Mi várható?
A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa arra kéri Orbán Viktort, hogy még májusban döntsön a nyugdíjak visszamenőleges, 1,3 százalékos emeléséről, amelyet a 13. havi nyugdíjra is kiterjesztenének.
Politikailag jól eladható ötlet, hogy ingyenes alapszámlát kínálnak a bankok, ez azonban nem fogja letörni az inflációt. Aki ezt a szolgáltatást választja, annak ügyelnie kell a szűkre szabott felhasználói keretekre.
Az árstop teljes kivezetése óta 10 százalékot drágultak az élelmiszerek, az infláción pedig legfeljebb szépségtapasz lehet bármilyen kormányzati intézkedés. Ha ugyan.
Áprilisban még lassul a pénzromlás, utána az infláció várhatóan 4 százalék körül fog ingadozni. A vámháborús környezetben sok a bizonytalanság, jósolni is nehéz, marad a jegybanki szigor, beleértve a 6,5 százalékos alapkamatot.
