A technológia az egyetlen reményünk az éghajlat megmentésére, mert úgy tűnik, az emberek nem akarják visszafogni a fogyasztásukat – mondja Bart István klímapolitikai szakértő, akinek Napozószékek a Titanicon címmel jelent meg kötete a klímaváltozásról.
Donald Trump amerikai elnök nekimegy az ESG-nek, mondván: az visszafogja a gazdasági növekedést. Az érintett szereplők aggódnak, de úgy vélik, korai temetni a keretrendszert.
Az őszibarack-, a kajszi- és a cseresznyetermés 80-90 százaléka odalett Magyarországon, de könnyen lehet, hogy almából is nettó importra szorul az ország, amire emberemlékezet óta nem volt példa. Nemcsak a klímaváltozás csap oda a magyar gyümölcstermesztőknek, maguk alatt is vágják a fát. Érdemi állami segítségnyújtás nélkül kérdésessé vált az ágazat magyarországi jövője.
Bár nagyon lassan nőnek, az emberi bolygatást nem szívlelik, mégis a tudomány segítségére lehetnek a zuzmók a klímaváltozás hatásainak megértésében.
Figyelmeztetnek a kutatók: katasztrofális következményei lehetnek, ha továbbra is ilyen ütemben melegszik a bolygó.
A polgármester szerint az elképzelhetetlen történt meg velük.
Finn kutatók vizsgálata arra jutott, hogy a pingvinek ürüléke olyan nagy mennyiségben juttat ammóniát a levegőbe, ami már a felhőképződést is befolyásolja.
Nagy szükségük volt a magyar vállalatoknak a fenntarthatósági és beszállítói láncot vizsgáló törvények egyszerűsítésére és elhalasztására, és indokolt a hosszabb felkészülési időszak – mondja Lukács Ákos, az EY tanácsadó cég partnere, a klímaváltozási és fenntarthatósági üzletág vezetője.
Jóval hidegebb az idei tavasz a tavalyinál, csakhogy az volt az eddigi legmelegebb. Az idei májust nem csak ezért érezzük hidegebbnek, de azért is, mert meggyengült a magaslégköri poláris örvény. Összességében mégis melegebb volt az átlagnál.
Amerikai kutatók egy olyan baktériumra találtak rá, ami a növényekhez hasonló módon fogyasztja a szén-dioxidot. Ez a jövőben a klímaváltozás elleni harcot is segítheti.
Hat pontban arról, hogy a politikusok, a város- és cégvezetők, valamint az egyszeri állampolgárok mit tehetnek annak érdekében, hogy csökkenjen az egészségre káros levegőszennyezés. Szerkesztett részlet az Ez nem a világ vége című könyvből.
1990-hez képest 42 százalékkal csökkent a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátásunk, de ez most nem örömhír.
A szélsőséges hőhullámokkal járó éghajlatváltozás világszerte növeli a terhességi kockázatokat – hívja fel a figyelmet a Climate Central szerdán közzétett jelentése, amely a 2020 és 2024 közötti időszakot vizsgálta.
A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem közös kutatása hívja fel a figyelmet a klímaváltozás egy újabb hatására – arra, hogy a ma még gyakorinak gondolt fajok sincsenek biztonságban, és ők is veszélybe kerülhetnek a jövőben.
A globális hőmérséklet áprilisban is történelmi csúcson maradt, ami azt jelenti, hogy folytatódott a bolygón már csaknem két éve tartó, példátlanul meleg időszak – derül ki a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat friss adataiból.
Nemcsak a tűzhányók befolyásolhatják az éghajlatot, hanem a klímaváltozás is növelheti a vulkánkitörések hevességét és gyakoriságát – állítják geológusok. Az év eleji, különösen sokfelé bekövetkezett vulkáni tevékenységnek azonban még nem ez lehetett az oka.
Már negyedik éve nincs elég talajvíz ahhoz, hogy a magok kicsírázzanak, ezt csak öntözéssel lehet elérni.
A címben kissé átdolgozva idézett metaforát Zlinszky János biológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára hozta egy minapi beszélgetésen, amin Gelencsér András kémikussal és Ürge-Vorsatz Diána fizikussal beszélte át a klímaválság helyzetét. Szó esett a polikrízisről, a fogyasztás szent tehenéről, a zöld diktátorokról és a nemnövekedésről. Mit tehetnek a politikusok, a társadalom, az egyének és a kutatók? Sokféle kérdésre sokféle válasz jött a keresztény tanításból kiinduló biológustól, a borúlátó levegőkémikustól és az optimista fizikustól.
A kutatók tartanak a következményektől, szerintük az ország kevésbé lesz felkészülve a természeti katasztrófákra, amelyeket részben a globális felmelegedés okoz.
A világ korallzátonyainak több mint négyötödét érintette a rekordmagas óceáni hőmérséklet okozta tömeges kifehéredés – közölték a jelenséget megfigyelő tudósok.
