392 ezer forintos átlagkeresetet mért a KSH
8,8 százalékkal nőtt az átlagkereset egy év alatt, legalábbis azok körében, akik 5 fősnél nagyobb cégnél dolgoznak teljes állásban.
#munka
63 ezer magyar veszítette el a munkáját szeptemberben és októberben
Augusztusra sokan visszakapták a munkájukat azok közül, akik a járvány első hullámában elvesztették, de szeptembertől újra megindultak az elbocsátások. A nők, a külföldre ingázók és a közmunkások szenvedték meg legjobban az elmúlt hónapokat.
32 ezer ember vesztette el a munkáját szeptemberben
Az egy évvel korábbinál 35 ezer fővel volt alacsonyabb a foglalkoztatottság július és szeptember között, de szeptemberben az augusztusihoz képest már nagy visszaesést mértek. Főleg a külföldre ingázók jártak rosszul.
Szociális háló nélkül nagy baj lehet a munkaerőpiac átalakulásából
A Világgazdasági Fórum új tanulmánya szerint a koronavírus-járvány és az úgynevezett negyedik ipari forradalom együttes hatása miatt 2025-ig 85 millió munkahely szűnik meg az általuk vizsgált 26 országban, ugyanakkor 97 millió új álláshely keletkezik. Amikhez viszont már most meg kell kezdeni az átképzéseket.
Hogyhogy hétfő délelőtt dolgozunk a leghatékonyabban?
Nem a hétfőt gyűlölöd, hanem a munkádat – hangzik a Facebook-bölcsesség. Nem a hétfőt gyűlölöd, hanem a rossz munkaszervezést – így szól ennek az egy fokkal finomabb változata. De tényleg baj van-e a hétfőkkel?
Az EU ötödik legalacsonyabb munkanélkülisége a magyar
Hiába nőtt a magyar munkanélküliség, a legtöbb európai országhoz képest jól álltunk a járvány második hulláma előtt.
Csak háromezer ember állt vissza a munkába júliusban
Majdnem négy éve nem volt akkora a munkanélküliség, mint idén május és július között. Júliusban háromezer ember ment vissza dolgozni.
Tényleg megérné kevesebbet dolgozni?
Túl sokat dolgozunk, túl keveset élünk – a munka világának radikális átalakítását jó ideje szorgalmazzák már a munka utáni társadalom, az úgynevezett post-work society teoretikusai, akiknek a hangját csak felerősítette a koronavírus-járvány, és annak hatása arra, ahogyan dolgozunk. Cikksorozatunk záró részében azt nézzük meg, hogy mennyi a realitása annak, hogy a nyolcórás (vagy még ennél is több) munkánkat visszaszorítsuk.
40 mp nyugalom – avagy mit érzünk, amikor hozzánk szól egy kolléga?
Egyre több kísértés vagy zavaró tényező akadályozza a folyamatos, elmélyült munkát, ám kutatások szerint ezek korántsem mindig frusztrálók. Nem árt azonban az óvatosság, különösen a home office-ban.
Megtilthatja-e a munkaadó, hogy a dolgozók elárulják, mekkora a fizetésük?
Vannak munkahelyek, ahol a dolgozók beszélgetnek a fizetésükről, máshol nem kerül ez szóba, de az is megesik, hogy a munkaszerződés tiltja, hogy el lehessen árulni, ki mennyit keres. Az Adózóna ennek a jogi tudnivalóit foglalta össze.
Tényleg sokkal kevesebbet kellene dolgoznunk, hogy nekünk és a környezetünknek is jó legyen?
Érezzük mi is, és a bolygó is érzi, hogy ahogyan ma élünk és dolgozunk, az nem jó. De mi legyen helyette? A koronavírus-járvány felerősítette azokat az elképzeléseket, hogy már rég nincs szükség arra, hogy napi 8-10 órákat dolgozzanak az emberek. Cikksorozatunkban megnézzük, hogy mit kínálhat a munka utáni társadalom, az úgynevezett post-work society.
Hároméves rekordra nőtt a munkanélküliség
58 ezren visszatértek ugyan a munkába májusról júniusra, de a munkanélküliség így is megugrott. Sokan ugyanis, akik a válság elején elvesztették az állásukat, csak most kerültek be hivatalosan is a munkanélküliek közé, ahogy a korlátozások enyhítésével el tudtak kezdeni munkát keresni.
Hogyan lett a munka az életünk?
A posztindusztriális társadalmak jellemzője, hogy a munka teljes mértékben eluralja az életünket. Ez határozza meg az identitásunkat, egyes jogainkat, részben a magánéletünket és azt is, hogy mit csinálunk a szabadidőnkben. Egyes teoretikusok szerint radikális reformra szorul a munka világa, mert már rég nincs szükség arra, hogy napi 8-10 órákat dolgozzanak az emberek. Az úgynevezett post-work társadalom idealisztikus elképzelése most a koronavírus-járvánnyal új lendületet kapott. A hvg.hu cikksorozatban járja körbe a témát.
KSH: 400 ezer forint fölé nőtt a magyar átlagkereset
Aki megtarthatta a munkáját, az jól keresett áprilisban.
Közel hároméves rekordra ugrott a munkanélküliség
134 ezerrel kevesebben dolgoztak idén májusban, mint egy évvel korábban, azonban április óta 31 ezren visszaálltak a munkába.
Július elsejétől hatályos a potyautastörvény, de máris módosul
Július 1-jén lép életbe az új társadalombiztosítási törvény. Három különböző helyett egy összevont járulékot fizethet a legtöbb dolgozó, általános járulékmentességet kap minden nyugdíjas, aki visszatér a munkába. A potyautasokkal kifizettetik az egészségügyi ellátást, de nem most azonnal, és mire az a részlet hatályos lenne, még enyhíteni fognak a szigorán.
Van a magyarok 80 százalékának egy vágya, amit szinte biztosan nem fog teljesíteni az Orbán-kormány
Egy friss kutatás szerint a magyarok elsöprő többsége üdvözölné az általános alapjövedelmet.
Öt évvel tovább dolgozik egy átlagos magyar most, mint 2010-ben
Az egész EU-ban a magyarok munkában töltött ideje nőtt a második legtöbbet.
Elmagyarázta Kásler, miért nem jár a gyógyszerészeknek 500 ezer forint
Csak kérdőjellel szerepeltek a gyógyszerészek a díjazottak listáján, a gyógytornászok és a házi segítségnyújtók pedig nem állami alkalmazottak – mondta az emberi erőforrások minisztere.