HVG Extra Pszichológia
HVG Extra Pszichológia
Tetszett a cikk?

Bármennyire pozitív érzéseket és várakozásokat kelt is az emberekben az ünnep, megannyi pszichés veszélyt is rejthet. A magány, az alkoholfogyasztás, de akár egy kedélyesnek induló családi összejövetel is messze ható következményekkel járhat.

Régóta példamutató egyetértés van a szakemberek és az érintettek (lényegében mindenki, aki ünnepli a karácsonyt) között a tekintetben, hogy az évnek ebben az időszakában megélt boldogtalanság legfőbb oka a túlzott stressz.

Hogy ez miből fakad? Az Amerikai Pszichológusok Társaságának felmérése szerint nagyjából mindenből: egyebek között az időhiányból, az ekkortájt felerősödő pénzügyi aggodalmakból, az elüzletiesedett környezet nyomásából, az ajándékozási kényszerből, a megnövekedett időtartamú és gyakoriságú utazásokból, a hirtelen többszörösére növekvő munkahelyi terhelésből, majd ezt követően a munkából való kiszakadásból (az elmaradás érzéséből).

Az újabb kutatások szerint további környezeti stresszfaktor lehet a mindent elárasztó – és sokaknál mérgezés-közeli állapotot eredményező – karácsonyi zenefolyam, sőt, még a plázáktól a legutolsó garázsfelhajtóig felaggatott díszkivilágítások is. Mint egy 2006-os svéd – munkahelyi pszichológiai – felmérés megállapította, a hangulatot legnegatívabban a többnyire sötétebb környezetet rendszeresen megszakító éles és rikító színű világítás befolyásolja – épp, mint a decemberi led-sorok és villogó fényanimációk.

Kiábrándító családi összejövetelek

Ha mindez nem lenne elég, komoly feszültségforrást jelenthetnek a – „békés”, „meghitt”, „vidám”, „felszabadult” és egyéb jelzőkkel illetett – családi összejövetelek is. Hiába számít a családi közösség hosszú távon elismert pszichés védőfaktornak, ha rövid távon bizony igen komoly indulatokat tudnak kiváltani az együttlétek.

Régi játszmák
Shutterstock

Mint a pszichológusok hangsúlyozzák, ennek elsősorban az az oka, hogy túlságosan nagyok az elvárások, amelyekhez képest kiábrándító a sokszor korántsem annyira ideális valóság. Az ebből fakadó csalódottságnak és frusztrációnak pedig csak megágyaz, hogy az előkészületekhez szükséges (megnövekedett) feladatmennyiségre szánt energiát és időt a többség tendenciózusan alábecsüli.

Némi stressz egyébként ilyenkor teljesen természetes a szakemberek szerint, hiszen hol a készülődés terhei, hol az ajándékozás esetlegességei, hol a beszélgetések témái bárkit érzékennyé tehetnek. Ennél azonban jóval több rejtett akna leselkedhet veszélyként egy családi összejövetelen. Önmagában már az a szituáció, hogy valakinek felnőttként kell visszatérnie egykori otthonába (feleséggel, párral, gyerekkel), komoly pszichés megpróbáltatást jelenthet. Hiszen ilyenkor voltaképpen a kamasz és a felnőtt én kerül konfliktusba, és az egykor természetesnek tűnő családi hagyományok, szokások hirtelen elviselhetetlennek tűnhetnek. De frusztráló az is, ha a szintén felnőtt testvérek és öregedő szülők évtizedekkel korábbi viselkedést, reakciókat várnak el. Ez igen kellemetlen, régi emberi játszmák kiújulásához vezethet.

A „tökéletes” ünnep gátja immár sokfelé, hogy különféle összetételű mozaikcsaládoknak kell(ene) összejönni, ahol az emberi viszonylatok eleve feszültségektől terhesek, és a korábbi hagyományoknak sincs már értelmük, vagy éppenséggel olyan időszakokra emlékeztetnek, amit mindenki szívesebben felejtene el. De ha – látszólag – minden stimmel is, a fehér asztal mellett egy váratlanul elmérgesedő politikai vita, felelevenített régi sérelmek, kellemetlen kérdezősködések partnerkeresésről vagy gyerekvállalásról a legszebben induló együttlétet is megmérgezhetik.

Reális elvárások

A családi körben kialakuló frusztrációnak pszichológusok szerint elsősorban azzal lehet elejét venni, ha mindenki még időben igyekszik reálissá tenni az elvárásait, nehogy emiatt érje csalódás. Másrészt érdemes kicsit készülni a lehetséges szituációkra, az esetleges kellemetlen kérdésekre, hogy ne ott érjenek derült égből villámcsapásként. De az is jó taktika, ha a rokonság összejövetelére valamilyen nem kompetitív játékkal vagy néhány félig-meddig komoly körkérdéssel készülünk, hogy elejét lehessen venni ezzel a céltalan téblábolásnak, kényszeredett kérdezősködésnek.

Mértéktelenség mindenben
Shutterstock

A karácsonyi együttlétek további komoly veszélye a mértéktelenség – ételben, italban egyaránt – emlékeztetnek szakértők. Mindkettő egyébként rövid távon stresszoldó hatású, nem véletlen, hogy ezekben a könnyen feszültté váló helyzetekben sokan ezzel próbálják orvosolni a nehézségeket. A túlevés azonban szinte azonnal lelkifurdalást (is) okoz, az alkohol pedig a kellemes hangulatot nagyon hamar kellemetlenné képes változtatni.

Mr. és mrs. Alkohol

Ami az alkoholfogyasztást illeti – akár a magány feldolgozására, akár a családi ebédek feszültségének oldására, akár a céges partik feldobására szánják –, különösen sok negatív következménye lehet. Az például, hogy az év más időszakaihoz képest ilyenkor jóval elérhetőbbek a szeszesitalok, nemcsak az amúgy is alkoholfüggőséggel küzdők dolgát nehezíti (vagy épp könnyíti) meg, hanem az alkalmi ivók is, akik szintén gyakrabban néznek a pohár fenekére. (Az Egyesült Államokban decemberben fogyasztják el a teljes éves alkoholmennyiség egynegyedét.)

Ez pedig számos olyan viselkedést bátorít, amit tiszta fejjel a többség igyekszik kerülni. A számos lehetséges komplikáció között elég csak arra utalni, hogy ilyentájt megszaporodnak a (később megbánt) munkahelyi flörtök, illetlen viselkedések, zaklatások, és több a családon belüli erőszak is. De már az igen kellemetlen tud lenni, amikor a családi összejövetelt „elúsztatja” egy kapatos nagybácsi.

Kínzó egyedüllét

Nem csupán a közösségi összejövetelek tartogathatnak veszélyeket, hanem az egyedüllét is, ami karácsonykor különösen kínzó tud lenni. Különösen aggasztó, hogy pár éve az is kiderült, korántsem csak az idősek „betegsége” a magány, hanem a fiatalokat is egyre szélesebb körben sújtja. Egy brit felmérés szerint a 25–34 éves korosztály egytizedének nincs kivel tölteni az ünnepeket. Ez pedig növeli az átélt szorongást és stresszt is.

Az elszigeteltség érzése
Shutterstock

Ebben a helyzetben a látszólag a határok nélküli kapcsolódást lehetővé tevő közösségi média sem feltétlenül segít. A posztokban ugyanis mindenki szeret tökéletesnek tűnő körülményeket mutatni, ami – épp karácsony táján – csak még fájdalmasabbá teszi az ismerősökkel, barátokkal való kontaktust, növeli az alkalmatlanság és elszigeteltség érzését.

Akármilyen okból is érzi valaki magányosnak magát (szakítás, válás, haláleset), ennek az állapotnak számos komoly egészségügyi és pszichés következménye lehet. Egyrészt megváltoztatja az érzékelést, s így a gondolkodást, ami rossz döntésekhez vagy depresszióhoz vezethet.

Vizsgálatokkal azonban azt is igazolták, hogy hovatovább olyan hatással van az egészségre, mint a dohányzás: megemeli a koleszterinszintet és a vérnyomást, csökkenti az immunrendszer ellenálló képességét. Az egyedüllét különösen súlyos következménye, hogy rombolja az akaraterőt, olyannyira, hogy szakértők szerint a magány az egyik legkomolyabb veszélyforrás az addikcióra hajlamos emberek számára. Márpedig ki ne lenne valamilyen szinten kísértésnek kitéve?

Mégsem illúzió

A számos veszélyforrás dacára a pszichológusok optimisták, hiszen a karácsonyi kockázatok közül egyik sem determinált. Tudatos figyelemmel, előre gondolkodással sokat lehet tenni, hogy ne keserítsék meg az ünnepeket. Vagyis a karácsony öröme és békéje nem illúzió, de nem is eleve garantált: időt, energiát és erőfeszítést kíván a résztvevőktől, hogy azok a napok valóban meghitté válhassanak.

Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban találhat.

Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!