Ahogy a neve is jelzi, az Alekszej Navalnij megmérgezésénél használt novicsok történelmi távlatban újonc az emberi élet kioltására is felhasználható szerek sorában. Az ókortól a középkoron át a legújabb korig sokféle mérget találtak fel, és vetettek be merényleteknél, valamint ön- és tömeggyilkosságoknál is.
Diplomát nem, csak exkluzív ismereteket meg esetleg priuszt lehetett szerezni a kádári idők magánegyetemén, ahol besúgók is „hallgatók” voltak.
Az 1526-os mohácsi csatát az emlékezetben megőrződött augusztus 29. helyett valójában szeptember 8-án vívhatták meg a magyar és az oszmán seregek – mondta a Szigetvár melletti Szulejmán-sírkomplexum kutatását vezető Pap Norbert.
A középkori európai pestisnek és egy történelmi véletlennek tulajdonítja két amerikai kutató, hogy Kelet-Európa és Nyugat-Európa között ilyen fejlettségi különbség alakult ki.
Nyolcvanéves, és ma sem tanulság nélküli az a pávatáncos kormányzati ügyeskedés, amellyel az 1940-es évek ellenzéki sajtóját, köztük megkülönböztetetten a Magyar Nemzetet kezelték.
Egy 350 évvel ezelőtti járvány sokban hasonlított az idén látottakhoz - persze ugyanennyire sok mindenben különbözött is attól.
Az államtitkár szerint nem lehet véleményt mondani az új tankönyvekről, hiszen még nem is próbálták ki azokat, ugyanakkor szerinte kiválóak. A történelemtanárok azt hangsúlyozzák, hogy ők szakmai érveket fogalmaztak meg, és egy tapasztalt tankönyvszerző, vagy tanár igenis tud véleményt formálni egy kiadványról.
A Történelemtanárok Egyletének elnöke szerint a tankönyvek inkább egy „megszépített múltat” szeretnének ábrázolni.
Mára elfeledett szobordöntésekkel és -rongálásokkal kezdődött idehaza az a társadalmi vita, amelynek végén a szocializmus köztéri relikviáit egy megszégyenítéstől mentes emlékparkban helyezték el.
Magyarországot kifacsarta az első világháború és a spanyolnátha, a végső tőrdöfést pedig a trianoni békeszerződés jelentette száz évvel ezelőtt. Ám ahány ember, annyiféle Trianon létezik – a korabeli naplók ennek a legjobb bizonyítékai. Mit éltek át az anyaországba menekülők, hogy élte meg egy vagonlakó gyerek vagy egy budapesti hivatalnok a felgyorsuló eseményeket? Schmidt Anikó főlevéltárossal kutattunk a százéves emlékek között.
Sokba került, rontotta a revíziós esélyeket, és politikailag is veszélyesnek számított az akkori hatalom szerint az a több mint négyszázezer magyar menekült, aki 1918 és 1924 között érkezett a megmaradt Magyarországra a békediktátum alapján elcsatolt területekről.
Erdély elcsatolása 1920-ban Magyarországtól azért is megrendített sokakat, mert addigra kialakult az a sztereotípia, hogy az ottani magyarok a magyaroknál is magyarabbak, az ősi hagyományok leghitelesebb őrzői.
Saját kezükbe vették sorsuk irányítását a törökök 1920-ban, és több év háborúskodás, diplomáciai ügyeskedés, kíméletlen etnikai tisztogatás nyomán végül megerősödve jöttek ki az első világháború egyik veszteseként rájuk mért megalázó békediktátumból. Elérték még azt is, hogy visszakapják a nagyhatalmak által elcsatolt területeik egy részét.
Elfeledett ifjú Robinsonok szívmelengető története az egyik tétel, amelyre új, nagyon optimista könyvét építi Rutger Bregman holland történész és újságíró.
Számos kultúrában pusztító éhínség idején szinte természetesnek hatott, hogy a közösség életben maradásáért az időseket magukra hagyják, és ezzel is kevesebb lett az éhes száj. Az ókortól a jelenkorig számos hagyományról maradtak fenn emlékek, ahogy még Erdélyből is származik legenda az öregek halálba kényszerítéséről.
Érdekes feladatokat kaptak idén is a diákok a kreatív történelmi versenyen.
