#történelem

Hősök vagy gonosztevők: Rózsa Sándor, a szabadságharcos rablógyilkos

Új sorozatunkban olyan szereplőit mutatjuk be a magyar történelemnek, akiket a történeti emlékezet bizonyos korszakokban (akár még ma is) hősökként, vagy éppenséggel országrontó gazemberekként tart, vagy tartott számon. Az így kialakult kép azonban gyakran csalóka és ennek megfelelően árnyalásra szorul. Ki volt tehát Rózsa Sándor? Kegyetlen, a maga hasznát leső gyilkos? Nemzeti hős? A szegénynép jótevője? Romantikus pusztai rablólovag? Egy korai botlásai fogságából szabadulni képtelen gyarló ember? Ezek mindegyike, vagy egyik sem?

Fénysugár volt a reménytelenségben Sissi - 170 éve tartották Erzsébet királyné és Ferenc József esküvőjét

A 19. század egyik legnagyobb ünnepi eseménye zajlott le Bécsben 170 évvel ezelőtt, 1854. április 24-én. A császár egy alig több mint 16 éves kamaszlányt vezetett az oltár elé, aki sem fejben, sem lélekben nem volt felkészülve arra, hogy királyné legyen. Egy viszonylag szegény bajor nemes családjában felnőtt, pajkos leány volt ő, aki azért a Heinrich Heinéért lelkesedett, annak hatása alatt írta később is verseit, aki pedig a Habsburg-ellenes magyar forradalmat csodálta. Ez a leány lett a Habsburg-ház egyetlen tagja, aki közszeretetnek örvendett Magyarországon.

„Együtt csaholtunk a csahosokkal” – magát ostorozva és veszélybe sodorva tagadta meg a Rákosi-diktatúrát Méray Tibor

Nem csak kor- és sorstársainak mutatott példát hét évtizede a Rákosi-rendszer egyik kegyeltje és szolgálója, a 100 éve született Méray Tibor, aki a diktatúra megtagadását és bírálatát kíméletlenül őszinte önvizsgálattal és nyilvános önkritikával alapozta meg. Rögvest hazaárulónak bélyegezték.

Mit adtak nekünk a politikai messiások?

A magyar politikai közgondolkodásnak legalábbis 1848 óta részét képezi a messianisztikus csodavárás és azóta szilárdan tartja magát az az álláspont, hogy a bajból csak egy erős, karizmatikus vezető képes kivezetni a nemzetet. Most a politikába villámsebességgel berobbant Magyar Péterrel kapcsolatban kerültek elő hasonló gondolatok a közbeszédben. De mire mentünk az elmúlt szűk 200 évben az olyan vezetőkkel, akik a történelem egy bizonyos pontján elég erősnek és határozottnak mutatták magukat ahhoz, hogy elnyerjék a köz bizalmát?

„Ezt a szart már hagyhattad volna a Rákosiékra” – Majtényi György történész megrajzolta Kádár Jánosné portréját

Hogyan élt a kor legjobban fizetett házaspárja, miért nem volt boldog a házasságuk, miért nem született gyerekük, miért varrt játék mackókat Kádár felesége, és mit adott fel a férje miatt? Erről beszélt Majtényi György történész, a Kádárné és Kádár című könyv szerzője.

Budapesti fura szerzetek: Deák Ferenc, aki leginkább azt szerette, amikor békén hagyták

A haza bölcsét mindenki ismeri, ha máshonnan nem, a húszezresről biztosan és a többség azt is tudja róla, hogy meghatározó szerepet játszott az ausztriai uralkodóház és a magyar politikum közötti kiegyezés létrehozásában. Azt azonban már kevesebben tudják róla, hogy még 50 éves korában is a botrányos életű nagyanyja által felhalmozott adósságok csapdájában volt kénytelen élni, aminek azzal vetett véget, hogy pénzzé tette a vagyonát, kifizetett mindenkit és a maradékból élethossziglan beköltözött az angol királynőhöz címzett fogadóba.

Idézik a kormány honlapján, beszédekben, hátizsákon – csak épp nem Széchenyi mondta. De vajon ki?

Történész szerzőnk, Fónagy Zoltán egy állítólagos Széchenyi-aforizma nyomába eredt. Adatbázisokat nézett át, kereste a hamis idézet nyomait az interneten, majd annak nézett utána az ókorig bezárólag, hogy kitől származhat az idézet.

Kőrösi Csoma Sándor nagy utazása a magyar tudomány legfényesebb kudarca

Az ő munkássága volt a legnagyobb teljesítmény, amit a magyar szellem a világ nyelvtudományának adott. Új ágat nyitott a nyelvtudományba, bevitte a világ köztudatába a tibeti nyelvet és kultúrát. Ez a húsz nyelven tudó nyelvzseni volt a magyar tudomány legeltökéltebb aszkétája. A legborzalmasabb körülményeket is vállalta és kibírta. Nem volt nála tudatosabb, eltökéltebb tudós. Magánélete nem, kizárólag tudományos élete volt. Minden erőfeszítése az életcélját, a magyar őshaza és ősnyelv megtalálását célozta. Mindkettőt rossz helyen kereste. Élete kudarca a tudomány dicsősége. 1784. április 4-én, 240 éve keresztelték meg.

Olimpiák már maradtak el háborúk miatt, de hiába remélné most a francia elnök, a fordítottjára nemigen akadt példa

Hiába felengedett galambok, fantomolimpia, a harctéri vereségért sportpályán vett elégtétel, és sok orosz agresszió. Olimpiai tűzszünettörténeti összefoglaló.

Alkotmányos álmok és vízöblítéses vécé: ámulni való újdonságokat hoztak haza a reformkori magyar világjárók

Politikusok, irodalmárok, tudósok, festők és persze kalandorok egyaránt felkerekedtek a reformkor idején, hogy megismerjék a világ távoli vidékeit. Eljutottak Amerikába, Szumátrára és Kongóba, ki csak amolyan érdeklődő turistaként, ki tudósként aza a messzi idegenből.

Az Arany Hordától a moszkvai terrortámadásig: Oroszország és a muszlimok történetének súlyos öröksége

Erőszakkal kezdte bekebelezni az Orosz Birodalom a muszlimok lakta területeket, amelyek integrálása nehezen ment, sokszor egyáltalán nem sikerült. A mostani moszkvai terrortámadást magára vállaló iszlamisták azonban nem csak Oroszország ellen harcolnak, ők már az iszlám fundamentalizmus globális politikai tényezői.

Csökkentik a volt kommunista rendszer kiszolgálóinak nyugdíját Csehországban

Rendszerváltás másképp.

Lehet-e polgármester egy viccpárt vezetőjéből?

Volt már rá példa, hogy viccpártiak választást vagy mandátumot nyertek, de nagyon ritkán ahhoz képest, hogy sok helyen működtek vagy működnek – akár évtizedeken át – a Magyar Kétfarkú Kutya Párttal valamennyire összehasonlítható társaságok.

Fónagy Zoltán: Történelmi hitelesség vagy aktuálpolitika? A Most vagy soha! a történész szemével

Elfogadható egyszerűsítésnek, dramaturgiai sűrítésnek tartom, hogy Petőfiék cselekvési motivációját egyetlen pontba koncentrálták. Egy játékfilmben tényleg nem lehet elemezni a 12 pontot. Ám a kiválasztott motívum – hogy a megszületendő gyermek magyarul beszélhessen majd – teljesen történetietlen, egyszerűen hamis. A nemzeti szempont kizárólagossá tétele a Nemzeti dal üzenetét is elszegényíti – írja a Petőfi-filmről történész szerzőnk, aki emlékszik olyan filmre, amelyben a történeti hitelesség, a művészi színvonal és a közönségsiker nem bizonyult összeegyeztethetetlennek.

Csak két hete volt Magyarország a NATO tagja, amikor ma 25 éve elkezdődött Jugoszlávia bombázása

A NATO 25 évvel ezelőtt, 1999. március 24-én indított kiterjedt légiháborút Jugoszlávia ellen. A NATO békefenntartó csapatokkal kívánta megállítani a Koszovói Felszabadítása Hadsereg (UCK) és a jugoszláv hadsereg közötti háborúskodást, illetve a koszovói albánok elleni népirtást. De a Milosevic-rezsimet csak bombákkal lehetett meggyőzni. Az akkori Orbán-kormány teljes mellszélességgel az atlanti szövetség mellé állt a szerb kormány – és benne Orbán jelenlegi szövetségese, Alaksandr Vucic – ellenében. Az MSZP tiltakozott az ellen, hogy Magyarországról induljanak NATO-bombázók bevetésre.

Mit tett és mit tehetett volna Horthy Miklós Magyarország német megszállása után?

Abban mára konszenzus uralkodik a történészek között, hogy a 80 évvel ezelőtti német megszállást elkerülni nem állt módjában Magyarországnak, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy kőbe vésettnek tekinthető-e minden más is, ami a megszállást követően történt? Mekkora mozgástere volt a magyar kormányzatnak és különösen Horthy Miklósnak 1944. március 19. után?

Utoljára Rákosiék feszültek rá ennyire Petőfi-filmre, és az eredmény is hasonló lett

A Most vagy soha! nagyon sok szempontból méltó párja az államszocialista korszak nagy költségvetésű kurzusfilmjének, a Föltámadott a tengernek, hiszen ugyanúgy kevéssé derül ki belőle például, hogy miként láthatták a korszak emberei az 1848-as átalakulást, ehelyett a film készítői a szereplőket inkább aktuálpolitikai üzenetek közvetítésére használták.

Így zajlott "az európai önfinanszírozó népirtás egyik legjelentősebb fejezete", a magyar zsidóság kifosztása 1944-ben

Nagy vehemenciával fogott a magyar állam az ország 80 évvel ezelőtti német megszállása nyomán a zsidóság vagyontalanításához. A dolog mikéntjéhez a németek adták a megoldási patenteket, a végképp erkölcstelen akció azonban egészen az egyes polgár szintjéig züllesztette a társadalmat. Az alábbi cikk először a HVG 2004. szeptember 25-i számában jelent meg. Részletesen bemutatja a zsidók kirablását 1944-ben, amikor, mint most kiderült, Sulyok Tamás köztársasági elnök apja zsidóktól elvett lakást és „zsidóbútorokat” kérvényezett a Nemzeti Szocialista Pártnak Székesfehérváron.

Budapesti fura szerzetek: Egressy Gábor, a sztárszínész és forradalmár, aki élete végéig felelősnek érezte magát Petőfi Sándor halála miatt

A XIX. századi magyar történelem tele van szinte valószínűtlenül fordulatos életutakkal, ilyen Petőfi Sándor közeli barátjáé, Egressy Gáboré is, aki a reformkori Pest-Buda egyik legfelkapottabb színészéből lett forradalmár, majd kormánybiztos, ezután gerillavezér a tavaszi hadjáratban. Ő volt az, aki 1849 nyarán kimozdította Petőfit a mezőberényi elvonulásából, hogy elkísérje Erdélybe, és ezt a költő tragikus sorsa miatt sosem bocsátotta meg magának. Mindezek ellenére alig egy évvel barátja halála után Egressy már az osztrák titkosrendőrség ügynökeként tevékenykedett, majd élete végén a magyarországi színészképzésben szerzett magának elévülhetetlen érdemeket.

Ideiglenes kikötő épül a gázai segélyezéshez: a második világháborúban volt példa valami hasonlóra

Egyszer már megfordították egy háború kimenetelét az úszó kikötővel az amerikaiak és szövetségeseik, de kétséges, hogy ez most is megtörténhet.

1 ... 16 17 18 19 20 ... 78