Szaktanár a töriérettségi első részéről: A források jól használhatók voltak, de akadt néhány nehezen értelmezhető kérdés
A pedagógus szerint a korábbi évek gyakorlatához képest valamivel könnyebb volt az idei középszintű érettségi első része.
#történelem
Az új tanterv szerinti töriérettségivel folytatódik szerdán az írásbeli vizsgasorozat, itt vannak a legfontosabb tudnivalók
Bekerült az Aranybulla és az amerikai függetlenségi háború a középszintű érettségi követelményei közé, illetve pontlevonás jár azért is, ha valaki hosszabb esszét ír az elvárt terjedelemnél.
Mit tesz az ember, ha gyilkosságot megörökítő fényképre bukkan?
A holokauszt dokumentációja kiterjedt, mégis alig van olyan kép, amely egy zsidó családot ábrázolna a meggyilkolásuk pillanatában. Az ismert holokausztkutató, Wendy Lower egy ilyen kép nyomába ered A szurdok című könyvben, rétegről rétegre illesztve össze a szörnyű tragédia részleteit. Részlet a könyvből.
Amikor még szó szerint lejtett a hazai pálya – 125 éves az FTC
A Fradi Ferenczvárosi Torna Clubnak született (a korabeli helyesírás szerint) 125 évvel ezelőtt, 1899. május 3-án, hamarosan megalakult a legfontosabb részlege, a futballszakosztály is. Amikor a Fradi becenév ráragadt, már Európa-szerte ismerték és becsülték. De hát újszülöttnek még ő is kicsi volt, bár Ferencváros legnagyobb polgárai bábáskodtak körülötte.
Tudott helyezkedni ez a család, amely adott az országnak kormányfőt, nádort, érseket, sőt, boldoggá avatottat is
Befolyásos hatalmi kapcsolatokra koronként másként, de mindig szükség volt a vagyonosodáshoz. Ahogy a többi magyar főúr, a Batthyányak is felismerték, hogy a hűség a Habsburgokhoz arisztokratává teszi őket, uradalmakhoz, várakhoz juttatja a családot.
Kemény diktatúrában, de látványosan sokat fejlődött Ruanda a 30 évvel ezelőtti népirtás óta
Három évtizeddel a ruandai népirtás után még elevenek és mélyen fájóak az emlékek. Az ország talpra állítása önkénnyel párosul, ami újabb etnikai konfliktusokhoz vezethet.
Hősök vagy gonosztevők: Rózsa Sándor, a szabadságharcos rablógyilkos
Új sorozatunkban olyan szereplőit mutatjuk be a magyar történelemnek, akiket a történeti emlékezet bizonyos korszakokban (akár még ma is) hősökként, vagy éppenséggel országrontó gazemberekként tart, vagy tartott számon. Az így kialakult kép azonban gyakran csalóka és ennek megfelelően árnyalásra szorul. Ki volt tehát Rózsa Sándor? Kegyetlen, a maga hasznát leső gyilkos? Nemzeti hős? A szegénynép jótevője? Romantikus pusztai rablólovag? Egy korai botlásai fogságából szabadulni képtelen gyarló ember? Ezek mindegyike, vagy egyik sem?
Fénysugár volt a reménytelenségben Sissi - 170 éve tartották Erzsébet királyné és Ferenc József esküvőjét
A 19. század egyik legnagyobb ünnepi eseménye zajlott le Bécsben 170 évvel ezelőtt, 1854. április 24-én. A császár egy alig több mint 16 éves kamaszlányt vezetett az oltár elé, aki sem fejben, sem lélekben nem volt felkészülve arra, hogy királyné legyen. Egy viszonylag szegény bajor nemes családjában felnőtt, pajkos leány volt ő, aki azért a Heinrich Heinéért lelkesedett, annak hatása alatt írta később is verseit, aki pedig a Habsburg-ellenes magyar forradalmat csodálta. Ez a leány lett a Habsburg-ház egyetlen tagja, aki közszeretetnek örvendett Magyarországon.
„Együtt csaholtunk a csahosokkal” – magát ostorozva és veszélybe sodorva tagadta meg a Rákosi-diktatúrát Méray Tibor
Nem csak kor- és sorstársainak mutatott példát hét évtizede a Rákosi-rendszer egyik kegyeltje és szolgálója, a 100 éve született Méray Tibor, aki a diktatúra megtagadását és bírálatát kíméletlenül őszinte önvizsgálattal és nyilvános önkritikával alapozta meg. Rögvest hazaárulónak bélyegezték.
Mit adtak nekünk a politikai messiások?
A magyar politikai közgondolkodásnak legalábbis 1848 óta részét képezi a messianisztikus csodavárás és azóta szilárdan tartja magát az az álláspont, hogy a bajból csak egy erős, karizmatikus vezető képes kivezetni a nemzetet. Most a politikába villámsebességgel berobbant Magyar Péterrel kapcsolatban kerültek elő hasonló gondolatok a közbeszédben. De mire mentünk az elmúlt szűk 200 évben az olyan vezetőkkel, akik a történelem egy bizonyos pontján elég erősnek és határozottnak mutatták magukat ahhoz, hogy elnyerjék a köz bizalmát?
„Ezt a szart már hagyhattad volna a Rákosiékra” – Majtényi György történész megrajzolta Kádár Jánosné portréját
Hogyan élt a kor legjobban fizetett házaspárja, miért nem volt boldog a házasságuk, miért nem született gyerekük, miért varrt játék mackókat Kádár felesége, és mit adott fel a férje miatt? Erről beszélt Majtényi György történész, a Kádárné és Kádár című könyv szerzője.
Budapesti fura szerzetek: Deák Ferenc, aki leginkább azt szerette, amikor békén hagyták
A haza bölcsét mindenki ismeri, ha máshonnan nem, a húszezresről biztosan és a többség azt is tudja róla, hogy meghatározó szerepet játszott az ausztriai uralkodóház és a magyar politikum közötti kiegyezés létrehozásában. Azt azonban már kevesebben tudják róla, hogy még 50 éves korában is a botrányos életű nagyanyja által felhalmozott adósságok csapdájában volt kénytelen élni, aminek azzal vetett véget, hogy pénzzé tette a vagyonát, kifizetett mindenkit és a maradékból élethossziglan beköltözött az angol királynőhöz címzett fogadóba.
Idézik a kormány honlapján, beszédekben, hátizsákon – csak épp nem Széchenyi mondta. De vajon ki?
Történész szerzőnk, Fónagy Zoltán egy állítólagos Széchenyi-aforizma nyomába eredt. Adatbázisokat nézett át, kereste a hamis idézet nyomait az interneten, majd annak nézett utána az ókorig bezárólag, hogy kitől származhat az idézet.
Kőrösi Csoma Sándor nagy utazása a magyar tudomány legfényesebb kudarca
Az ő munkássága volt a legnagyobb teljesítmény, amit a magyar szellem a világ nyelvtudományának adott. Új ágat nyitott a nyelvtudományba, bevitte a világ köztudatába a tibeti nyelvet és kultúrát. Ez a húsz nyelven tudó nyelvzseni volt a magyar tudomány legeltökéltebb aszkétája. A legborzalmasabb körülményeket is vállalta és kibírta. Nem volt nála tudatosabb, eltökéltebb tudós. Magánélete nem, kizárólag tudományos élete volt. Minden erőfeszítése az életcélját, a magyar őshaza és ősnyelv megtalálását célozta. Mindkettőt rossz helyen kereste. Élete kudarca a tudomány dicsősége. 1784. április 4-én, 240 éve keresztelték meg.
Olimpiák már maradtak el háborúk miatt, de hiába remélné most a francia elnök, a fordítottjára nemigen akadt példa
Hiába felengedett galambok, fantomolimpia, a harctéri vereségért sportpályán vett elégtétel, és sok orosz agresszió. Olimpiai tűzszünettörténeti összefoglaló.
Alkotmányos álmok és vízöblítéses vécé: ámulni való újdonságokat hoztak haza a reformkori magyar világjárók
Politikusok, irodalmárok, tudósok, festők és persze kalandorok egyaránt felkerekedtek a reformkor idején, hogy megismerjék a világ távoli vidékeit. Eljutottak Amerikába, Szumátrára és Kongóba, ki csak amolyan érdeklődő turistaként, ki tudósként aza a messzi idegenből.
Az Arany Hordától a moszkvai terrortámadásig: Oroszország és a muszlimok történetének súlyos öröksége
Erőszakkal kezdte bekebelezni az Orosz Birodalom a muszlimok lakta területeket, amelyek integrálása nehezen ment, sokszor egyáltalán nem sikerült. A mostani moszkvai terrortámadást magára vállaló iszlamisták azonban nem csak Oroszország ellen harcolnak, ők már az iszlám fundamentalizmus globális politikai tényezői.
Csökkentik a volt kommunista rendszer kiszolgálóinak nyugdíját Csehországban
Rendszerváltás másképp.
Lehet-e polgármester egy viccpárt vezetőjéből?
Volt már rá példa, hogy viccpártiak választást vagy mandátumot nyertek, de nagyon ritkán ahhoz képest, hogy sok helyen működtek vagy működnek – akár évtizedeken át – a Magyar Kétfarkú Kutya Párttal valamennyire összehasonlítható társaságok.
Fónagy Zoltán: Történelmi hitelesség vagy aktuálpolitika? A Most vagy soha! a történész szemével
Elfogadható egyszerűsítésnek, dramaturgiai sűrítésnek tartom, hogy Petőfiék cselekvési motivációját egyetlen pontba koncentrálták. Egy játékfilmben tényleg nem lehet elemezni a 12 pontot. Ám a kiválasztott motívum – hogy a megszületendő gyermek magyarul beszélhessen majd – teljesen történetietlen, egyszerűen hamis. A nemzeti szempont kizárólagossá tétele a Nemzeti dal üzenetét is elszegényíti – írja a Petőfi-filmről történész szerzőnk, aki emlékszik olyan filmre, amelyben a történeti hitelesség, a művészi színvonal és a közönségsiker nem bizonyult összeegyeztethetetlennek.