#történelem

45 évem elszelelt – a HVG 1979-ben kezdődött történetének kronológiája

A Kádár-rendszerben alakult és az Orbán-rendszerben is működik. Alább összefoglaljuk, hogyan jutott el a zöld papírostól a mai formátumáig, hogyan lett gazdasági lapból általános profilú, egyebek közt politikával, tudománnyal és kultúrával is foglalkozó újság, hogyan élte túl a történelem viharait. A cikk a hetilap HVG45 című mellékletében jelent meg.


Megelőzhető kudarc vagy szükségszerű vereség – így nézett ki a D-nap a németek szemszögéből

Hogy érhette a németeket ennyire készületlenül a normandiai támadás, amikor pontosan tudták, hogy 1944 nyarán kísérletet fognak tenni rá a szövetségesek? Milyen ellentétek feszültek egymásnak a német hadvezetésen belül a partraszállás elleni védelemmel kapcsolatosan? Milyen erőforrásokkal rendelkeztek a szövetségesek tervének megakadályozásához? Van-e felelőse a vereségnek?



Úszóként verhetetlen volt, Tarzanként örökké él – Johnny Weissmüller a világ dzsungelében

A száz évvel ezelőtti párizsi olimpián egy bohókás fickó a 400 m-es gyorsúszás előfutamának a végén mellúszásra váltott, még egy kicsit kapálózott is a közönség szórakoztatására. Ő volt Johnny Weissmüller, a csodaúszó, a 67-szeres világcsúcsdöntő, aki öt olimpiai arany és egy – vízilabdában szerzett – bronzérme után Tarzan-filmek tömegében hódította meg a világot. Elfogyasztott öt feleséget, és nyomorúságos körülmények között halt meg egy mexikói színészotthonban. Százhúsz évvel ezelőtt, 1904. június 2-án született Szabadfalván.


Évtizedekig hallgatni kellett 23 ember haláláról – 70 éve süllyedt el a Pajtás a Balatonban

A magyar hajózás addigi legnagyobb tragédiáját, 23 ember halálát okozta a Pajtás fölborulása Balatonfürednél hetven évvel ezelőtt, 1954. május 30-án. Azóta is csak a Hableány öt évvel ezelőtti balesete követelt több halálos áldozatot, 28-at. Végső soron a Balaton erőltetett és felelőtlen szocializálása okozta a balesetet, amelyről évtizedeken át egyetlen érdemi szó sem eshetett a nyilvánosság előtt.



Hősök vagy gonosztevők? Thököly Imre, a kuruckirály tündöklése és bukása

Amikor az 1680-as évek elején a korabeli magyar politikum évszázados vágya találkozott egy hasonlóan régóta dédelgetett oszmán stratégiai terv sikerével, egyetlen rövid pillanatra szinte mindenki elhitte, hogy Thököly Imre lehet az az ember, aki végre valahára egyesíteni tudja a három részre szakadt országot. Hogy ez mégsem sikerült neki, ennek elsősorban rajta kívülálló okai voltak, ugyanakkor a későbbi, fokozatosan szűkülő mozgástere nem csökkentette az ambícióit, idővel azonban a ténykedése inkább már kárára vált annak az országnak, amelyet eredetileg megmenteni lett volna hivatott.









Mit tesz az ember, ha gyilkosságot megörökítő fényképre bukkan?

A holokauszt dokumentációja kiterjedt, mégis alig van olyan kép, amely egy zsidó családot ábrázolna a meggyilkolásuk pillanatában. Az ismert holokausztkutató, Wendy Lower egy ilyen kép nyomába ered A szurdok című könyvben, rétegről rétegre illesztve össze a szörnyű tragédia részleteit. Részlet a könyvből.


Amikor még szó szerint lejtett a hazai pálya – 125 éves az FTC

A Fradi Ferenczvárosi Torna Clubnak született (a korabeli helyesírás szerint) 125 évvel ezelőtt, 1899. május 3-án, hamarosan megalakult a legfontosabb részlege, a futballszakosztály is. Amikor a Fradi becenév ráragadt, már Európa-szerte ismerték és becsülték. De hát újszülöttnek még ő is kicsi volt, bár Ferencváros legnagyobb polgárai bábáskodtak körülötte.




Hősök vagy gonosztevők: Rózsa Sándor, a szabadságharcos rablógyilkos

Új sorozatunkban olyan szereplőit mutatjuk be a magyar történelemnek, akiket a történeti emlékezet bizonyos korszakokban (akár még ma is) hősökként, vagy éppenséggel országrontó gazemberekként tart, vagy tartott számon. Az így kialakult kép azonban gyakran csalóka és ennek megfelelően árnyalásra szorul. Ki volt tehát Rózsa Sándor? Kegyetlen, a maga hasznát leső gyilkos? Nemzeti hős? A szegénynép jótevője? Romantikus pusztai rablólovag? Egy korai botlásai fogságából szabadulni képtelen gyarló ember? Ezek mindegyike, vagy egyik sem?


Fénysugár volt a reménytelenségben Sissi - 170 éve tartották Erzsébet királyné és Ferenc József esküvőjét

A 19. század egyik legnagyobb ünnepi eseménye zajlott le Bécsben 170 évvel ezelőtt, 1854. április 24-én. A császár egy alig több mint 16 éves kamaszlányt vezetett az oltár elé, aki sem fejben, sem lélekben nem volt felkészülve arra, hogy királyné legyen. Egy viszonylag szegény bajor nemes családjában felnőtt, pajkos leány volt ő, aki azért a Heinrich Heinéért lelkesedett, annak hatása alatt írta később is verseit, aki pedig a Habsburg-ellenes magyar forradalmat csodálta. Ez a leány lett a Habsburg-ház egyetlen tagja, aki közszeretetnek örvendett Magyarországon.