Trump újabb, a mezőgazdasági importra kivetett vámokat ígér április 2-től
Az Egyesült Államok április 2-án kezdődően vámokat vet ki a „külső” mezőgazdasági termékekre.
Az Egyesült Államok április 2-án kezdődően vámokat vet ki a „külső” mezőgazdasági termékekre.
Donald Trump elnök éppen az amerikai dominanciájú globális kereskedelmi rendszer alapjait támadja, amikor 1939 óta nem látott csúcsra emeli az importra vonatkozó összesített vámtarifát. Az elnök egyértelmű célja visszahozni az USA-ba a gyártást, és erősíteni a hazai piac szerepét, ám mindennek ára van, ami hosszabb távon akár a dollárt és az amerikai gazdaságot is gyengítheti.
Tíz százalékos bevétel- és EBIT-bővülést céloz meg 2025-ben a Richter, ehhez azonban a többi terméknek is fel kell zárkóznia az eddigi csúcsterméküknek számító gyógyszerük mögé, amelynek értékesítési üteme tovább lassulhat.
Nagy pénzszórásra készül a kormány a választás előtt – így futottak rá nem csak 2026-ra, hanem már 2022-re is. Akkor mindent arra az egy lapra tettek fel: hiába okoz az osztogatás egy ideig nagy inflációt, majd kezelik ezt, ha nyugodt lesz a nemzetközi helyzet. Nem jött össze.
Az amerikai elnök azzal magyarázta a vámok kivetését, hogy továbbra is ömlik a kábítószer az Egyesült Államokba.
Donald Trump azt az európai autóipart sújtaná 25 százalékos vámmal, amelynek Magyarország is fontos szereplője, hiszen az USA-ba közvetlenül és Németországon keresztül is termelnek a hazai gyárak.
Az amerikai elnök szerint az EU azért jött létre, hogy szívassa az Egyesült Államokat.
Az elnök „a médiát általánosságban” beperelné, hogy kiderüljön, léteznek-e a névtelen forrásaik.
Újabb kanyarokat vesz az amerikai elnök vámháborúja.
Jim Farley szerint hosszú távon a Kanadára és Mexikóra kivetett 25 százalékos vámtarifa soha nem látott méretű lyukat fog ütni az amerikai iparon.
Sorra veti ki a kereskedelmi védővámokat az amerikai elnök, kedden az acél- és az alumínium importjának extrasarcát jelentette be, de ehhez csapva belengette, hogy hasonló pluszterhekre számíthatnak az USA gyógyszer- és autóipari partnerei is. Utóbbiak között az egyik legjelentősebb Németország, és Donald Trump egy friss nyilatkozatában külön ki is pécézte a legnagyobb német autógyártókat, kétséget sem hagyva a következő célpontjai felől.
Az elnök úton a Super Bowlra megismételte azt a felvetését is, hogy az Egyesült Államok átvehetné Kanadát és a Gázai övezetet.
Elvitelre – a podcast, amelyben a hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! A héten: vámháború és polgárháború.
Olcsó orosz energia, korlátlan hozzáférés a kínai piachoz, amerikai biztonsági garancia – Paolo Gentiloni, az előző Európai Bizottság gazdasági biztosa, Olaszország korábbi miniszterelnöke szerint ez a három pillér fűtötte az elmúlt évek optimizmusát Európa jövőjével kapcsolatban, mára azonban kiderült, hogy ezek illúziók voltak.
Közel két százalékot estek a legfontosabb amerikai tőzsdei indexekhez kötött határidős ügyletek.
A piac már hétfőn elkezdte beárazni, hogy az Egyesült Államok keddtől vámmal sújtja azokat az országokat, ahonnan a legtöbb olajat importálja.
Esett minden nagy német autógyártó részvénye a hétfői tőzsdenyitást követően.
Még a saját és felesége kriptovalutája sem bírja jól Trump intézkedéseit.
A világ legnagyobb kereskedelmi bankja, a svájci UBS vezető közgazdásza szerint az Egyesült Államok rosszabbul járna egy kereskedelmi háborúval, mint Európa, Budapestnek pedig kockázatos vállalás lenne olimpiát rendeznie. Miért drágább ma már a tojás, mint a kokain? És mit éreznek majd az európai polgárok Donald Trump vámháborújából? Paul Donovannel az angliai Coventryben, a World Economics Summit (WES) közgazdasági konferencián beszélgettünk.
Londonból, Frankfurtból és Párizsból is vinnék a pénzüket a befektetők Donald Trump hétvégi mondatait követően.