Trump furkósbottal esett szomszédainak, de mi lehetett valójában a célja?

Azoknak lehet igazuk, akik úgy vélték, a Kanadából és Mexikóból származó importra rapid módon kiszabott, 25 százalékos büntetővám Donald Trump sajátos tárgyalási stílusa, csak az amerikai elnök nem az agresszív kismalac a közismert viccparádéból, hanem a világ legnagyobb gazdasági hatalmának az első embere. Az ebből eredő erőt pedig nem fél használni, s ezt viharos lendülettel indult hivatali ideje első két hetében bebizonyította, amikor tucatjával bocsátotta ki az elnöki rendeleteit, felforgatva velük az USA és a világ életét.

Trump a kampánya során a szótárban található leggyönyörűbb kifejezésnek nevezte a vámot, s arra az álláspontra helyezkedett, hogy 10-20 százalékos tarifával mindenkinek meg kell fizetni a belépés árát a világ legfontosabb piacára, szövetségesnek és riválisnak egyaránt. Indításnak az előbbiből kettőt, az utóbbiból egyet (Kínát) választott, ám órákkal azelőtt, hogy Kanadával és Mexikóval szemben életbe lépett volna a büntetővám, az elnök – a legfőbb kommunikációs csatornájának minősülő, általa alapított Truth Social közösségi portálon – bejelentette, hogy a két ország 30 napos haladékot kapott. Ez idő alatt kell megállapodni a vitatott kérdésekről, hogy a vámfegyvert semlegesítsék.

A haladékhoz annyi kellett, hogy Kanada és Mexikó megígérje, emberekkel és technikai eszközökkel megerősíti a határvédelmet. Trump ugyanis azzal indokolta, hogy az átlagosan 2,5 százalékos amerikai vámot – ami a legalacsonyabb a fejlett ipari országok körében – megfejeli 25 százalékkal a két szomszédja esetében, hogy azok nem tesznek eleget az USA-ba beáramló illegális bevándorlók a kábítószerek, elsősorban a fentanil útjának eltorlaszolására.